Szakképzési változások 2020 szeptember

Olvassa el Dr. Hafiek Andrea, főosztályvezető asszony (ITM) a szakképzésról szóló 2019. LXXX. törvény, valamint a szakképzésről szóló  törvény végrehajtásáról szóló12/2020 (II.7.) Korm.rendelet értelmében megvalósuló változásokat értelmező szakmai anyagát.

Szakképzési kérdések 2020 - GYIK

Az alábbiakban olyan kérdéseket és arra kapott válaszokat teszünk közzé, amelyek bármely fenntartót vagy intézményt érinthetik.

Kérdés: Mikorra várható az egyes szakmákban oktatott szakmai jellegű (nem közismereti) tantárgyakra vonatkozó kerettanterv-típusú dokumentumok megjelenése? Milyen felületen tervezi ezeket az ITM megjelentetni?
Válasz: A 2020. május 13-án kelt újabb levelére válaszolva tájékoztatjuk, hogy a szakmai oktatás szakmai tartalmának alapjául szolgáló képzési és kimeneti követelmények, valamint a programtantervek a  szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény rendelkezései szerint a szakképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján kerülnek közzétételre. A minisztérium honlapjára a szóban forgó dokumentumok a kellő időben, folyamatosan kerülnek feltöltésre annak érdekében, hogy a szakképzési rendszer 2020 őszén történő induláshoz megfelelő felkészülési idő álljon rendelkezésre.
ITM Szakképzési Szabályozási és Intézményirányítási Főosztály

Kérdés: Mikor jelennek meg a szakképző iskolák kerettantervei?
Válasz: Már megjelent a szakképző iskolák közismereti tárgyainak kerettanterve, amelyet az Oktatási Hivatal honlapján tud elérni: https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_szakkepzes

Kérdés: Ha nyilvántartásba vételt szeretnék kezdeményezni, módosítani, mi az eljárásrend?
Válasz: A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalnál tudja megtenni, az eljárásrendet (alapít okirat tartalma, határidők, stb.) is az ő honlapjukról tudja letölteni (www.nive.hu)

Kérdés: Folytathatják-e tanulmányaikat a régi OKJ szerint mint 54 723 02 képzésen, azok szakgimnáziumi tanulók, akik esetében a tanulói jogviszony 2019/20-as tanévben ért véget, és jelentkeznek a gyakorló ápoló képzésre?Válasz: A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Szkt.) átmeneti rendelkezései értelmében általános szabály, hogy a szakgimnáziumi nevelés-oktatást a technikumokban kifutó jelleggel kell megszervezni, továbbá, hogy 2020. szeptember 1-jétől tanulói jogviszony kizárólag az új rendszer szerinti szakmákra és képzésekre létesíthetők. Az Szkt. 125. § (3) bekezdése szerint a 2020. május 31-ét megelőzően létesített tanulói jogviszonyok esetében a képzéseket a korábbi szakképzési jogszabályok szerint kell megszervezni és lefolytatni. Ennek értelmében a 4+1 éves képzési rendszerben történő, Gyakorló ápoló szakképesítés megszerzésére irányuló, érettségit követő további 1 éven keresztül tartó szakképzés még kifutó jelleggel megszervezhető és folytatható, tekintettel arra, hogy az ugyanazon szakképző intézményben tanulók további 1 éves képzése nem minősül új beiskolázásnak, tanulói jogviszonyuk az érettségit követően nem szűnik meg, ezáltal tanulmányaik folytatólagosnak tekintendők.  Ez ugyanakkor nem érvényes abban az esetben, ha a tanuló más szakgimnáziumi vagy gimnáziumi érettségivel rendelkezik, mivel így a tanulók beiskolázása új tanulói jogviszony létesítésével járna.
ITM Szakképzési Szabályozási és Intézményirányítási Főosztály

Kérdés: Folytathatják-e tanulmányaikat az Ápoló képzésben (55 72301 OKJ) azok a tanulók, azaz vonatkozik-e rájuk is a felmenő tanulmányi rendszer, akik 2019/20-as vagy a 2018/19-es tanévben kezdték meg tanulmányaikat mint nappali illetve esti tagozatos gyakorló ápolók, és most meg is szerzik a 54 723 02  OKJ végzettséget?
Válasz: A Gyakorló ápoló szakképesítést jelen időszakban megszerző tanulók szakirányú, OKJ-s Ápoló képzéssel történő továbbtanulása már nem lehetséges, tekintettel arra, hogy a Gyakorló ápoló szakképesítés szakmai vizsgájával a tanulói jogviszony megszűnik. Az Ápoló szakképesítés-ráépülés ezáltal már új tanulói jogviszony létesítésével járó beiskolázással járna, ez pedig a fentebb (lásd az előző kérdésre adott válasz) említett szabályok okán a szóban forgó képzés megszűnésével, a képzési szerkezet átalakításával és az új szakképzési rendszer 2020. őszétől történő indulásával nem lehetséges. Ez esetben a tanulóknak lehetősége van azonban arra, hogy a Szkt. végrehajtási rendeletében szereplő Szakmajegyzék szerinti, érettségi végzettséggel rendelkezők számára 3 éves képzési idejű, 5 0913 03 01 azonosító számú Ápoló képzésben folytassák tanulmányaikat, a szakképzési jogszabályokban foglalt esetleges tudásbeszámítás lehetőségével.  Ennek megfelelően a szakképző intézmény igazgatója dönt a korábban megszerzett szakmai tudás és gyakorlat beszámításáról, figyelemmel a szakma szakmai tartalmára, a beszámítható tudás esetleges mértékére.
ITM Szakképzési Szabályozási és Intézményirányítási Főosztály

Kérdés: A szakképző iskolák közismereti tárgyainak kerettanterve (https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_szakkepzes), valamint a Képzési és kimeneti követelmények felépítésének általános leírása (https://www.kormany.hu/hu/dok#!DocumentBrowse) után mikorra várható az egyes szakmákban oktatott szakmai jellegű (nem közismereti) tantárgyakra vonatkozó kerettanterv-típusú dokumentumok megjelenése? Milyen felületen tervezi ezeket az ITM megjelentetni?
Válasz: A szakmai oktatás szakmai tartalmának alapjául szolgáló képzési és kimeneti követelmények, valamint a programtantervek a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény rendelkezései szerint a szakképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján kerülnek közzétételre. A minisztérium honlapjára a szóban forgó dokumentumok a kellő időben, folyamatosan kerülnek feltöltésre annak érdekében, hogy a szakképzési rendszer 2020 őszén történő induláshoz megfelelő felkészülési idő álljon rendelkezésre.
ITM Szakképzési Szabályozási és Intézményirányítási Főosztály

Kérdés: Hol találhatóak a résszakmák szakmaazonosító számai? Egy konkrét példát említve: a Szakács szakma KKK elején szerepel a 4 1013 23 05 szakma azonosító, ám az ugyanebben a KKK-ban feltüntetett Szakácssegéd részszakma esetében már nem szerepel szakmai azonosító. Ezeket hol lehet megtalálni?
Válasz: A szakképzésért felelős miniszter általa vezetett minisztérium honlapján elérhető képzési és kimeneti követelménye tartalmazza a részszakma alap adatait, képzési és kimeneti követelményeit. A nevezett dokumentum és egyéb más szabályozó eszköz sem kapcsol azonosító számot a részszakmákhoz.
ITM Szakképzési Szabályozási és Intézményirányítási Főosztály

Kérdés: Többcélú szakképző intézmény (technikum) miként készítse el Szakmai Programját? Hova, illetve milyen módon kell beilleszteni a jelen pillanatban hatályos Pedagógiai Programot, amely a többcélú szakképző intézmény gimnáziumi részére vonatkozik? A jelenleg hatályos Pedagógiai Programból csak azokat a tartalmakat lehet törölni, ami 2021. szeptember 1-jétől kifutó rendszerben érvényét veszti? Azon diákok számára azonban, akik most a rendszerben vannak, meg kell hagyni a Pedagógiai Program szabályozását? (A nehézséget a fogalmi eltérések jelentik, mivel olyan dokumentumot elkészíteni, ami mindkét alapfeladatra egyszerre érvényes. Példa erre tanóra és foglalkozás eltérése, de a maximális óraszámok, SNI-re vonatkozó szabályok, egyéni foglalkozások is eltérnek.)
Válasz: A szakképző intézményben a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 12. §-a értelmében a szakképzésben kötelezően alkalmazandó programtanterv és a programtanterv alapján kidolgozott szakmai program szerint folytatható a nevelő és oktató munka. A programtanterv a képzési és kimeneti követelmények alapján kerül kidolgozásra és napokon belül elérhetővé válik a www.kormany.hu honlapon. A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban Szkr.) 14. § (1), valamint 94. § (1) d) pontja alapján a Szakmai Program elkészítése – a szakképző intézmény által – a képzési és kimeneti követelmények, illetve a programtanterv megjelenését követően, a fenntartó általi jóváhagyással történik. A Szakmai Program tartalmát az Szkr. 14. § (2) bekezdés a), b), c), d) pontjai tételesen meghatározzák, figyelembe véve, hogy a köznevelési alapfeladatellátás tartalmát a köznevelési jogszabályok rendelkezéseihez igazodóan kell elkészíteni. Az intézmény – a fenntartó jóváhagyásával – a köznevelési és a szakképzési alapfeladatellátást a Szakmai Program egyes fejezetein belül vagy külön, vagy egybefüggően készíti el. A szakképző intézmény Szakmai Programja meghatározza az intézmény oktatási programját, ennek keretén belül az Szkr. 14. § (2) bekezdés b) pontjának alpontjai alapján többek között a közismereti kerettantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait.
ITM Szakképzési Szabályozási és Intézményirányítási Főosztály

Kérdés: Indítható-e a 9.évfolyamon technikumi képzés mellett, ugyanabban az osztályban szakgimnázium (pedagógiai munkatárs) képzés? A közismereti órák lennének csak közösek.
Válasz: A többcélú szakképző intézményben 9. évfolyamon a közismereti órák együttes megtartása technikumi és szakgimnáziumi képzésben részt vevő tanulók számára oktatásszervezési szempontból nem kifogásolható és jogszabály sem tiltja, ugyanakkor az osztályokat kizárólag intézménytípusonkénti alapfeladat-ellátás szerint lehet homogén módon indítani.
ITM Szakképzési Szabályozási és Intézményirányítási Főosztály

Kérdés: A jelenlegi pedagógus állományunkból 1 fő pedagógia szakos középiskolai tanár lesz, aki kizárólag szakgimnáziumban tanít majd. Átkerülhet-e ő is oktatói státuszba?
Válasz: Mivel a kérdésében érintett pedagógus a többcélú szakképző intézményen belül kizárólag a szakgimnáziumban tanít, a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 40. § (1) bekezdés d) pontja alapján a többcélú szakképző intézményben köznevelésialapfeladat-ellátásra az Nkt. szerinti pedagógus munkakörben foglalkoztatott személy státuszába esik, vagyis nem oktató.
ITM Szakképzési Szabályozási és Intézményirányítási Főosztály

Kérdés: Az oktatói értékelés megtörtént (a 60 pontos rendszerben). Az oktatói bérek kiszámítására hogyan kerül sor?
Válasz: Az oktatói bérek kalkulálása a szakképző intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik.
ITM Szakképzési Szabályozási és Intézményirányítási Főosztály
 

Kérdés: Szakképzési törvényben nem találtunk utalást arra, hogy bármilyen módon lehetséges az eltérés a maximális óraszámoktól. A Köznevelési törvény 32. § (1) és a 110/2012 korm. rend. 9. § lehetőséget ad az egyházi intézményben a hittan órák helyi tantervbe való beépítésére, valamint a maximális heti órakeret „hitéleti oktatásra vonatkozó tantárgy” heti óraszámának megfelelő óraszámú túllépésére.  Tanácstalanok vagyunk, hogy az említett törvényi helyek vonatkoznak-e a szakképző intézményekre.

Válasz: Az alábbi szakasz mondja ki, a hittan beépíthetőségét, ettől kezdve minden vonatkozik rá, ami a közismereti tárgyakra. A hittan szabályozása ezért a közismereti kerettantervek alapján zajlik, amelyek jogszabályi alapja a NAT, mint Korm.rend., annak 9.§(1) rögzíti azt, hogy a hittan óraszámon felül tervezhető.
Szkt. 12. § [A programtanterv és a szakmai program]
A szakképző intézményben a nevelő és oktató munka
a) a szakképzésben kötelezően alkalmazandó programtanterv és
b) a programtanterv alapján kidolgozott szakmai program 
szerint folyik. Az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény szakmai programjába beépíthető az adott vallás hitelveinek megfelelő ismeret. Az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény szakmai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

Kérdés: Az ikk.hu oldalon a „Heti óraterv minta a szakképző intézmény oktatási programjának elkészítéséhez, a tantárgyfelosztáshoz…” dokumentumban közzétett óraterv mintákat (szakképző és technikum) mennyire kezelhetjük rugalmasan. Benne azt olvashatjuk, hogy „Az óratáblázat egy javaslat, munkaanyag, ami kiegészítve a helyi sajátosságokkal segítséget nyújt egy jól elkészített helyi óratervhez.” Ennek megfelelően:  a közismereti érettségi tantárgyak óraszámai és a szabadon tervezhető órakeret is javaslat? Szem előtt tartva a heti maximális óraszámokat, a kimeneti követelményeket van lehetőségünk tantárgyak óraszámainak változtatására? Pl. Matematika tantárgyból a technikusi óraterv mintában magasabb heti óraszámokat találunk, mint a gimnáziumiban a 9-10. évfolyamon, 11-12. évfolyamon pedig egyezőt. Akkor a javaslat jelentheti azt, hogy gimnáziumi óraszámokat állítunk be a technikumi óratervbe, ezzel megnyerve 10. évfolyamon az 1 szabadon tervezhető mellé még egyet a hittannak?
Válasz: A közismereti tárgyakra vonatkozóan az alap a 110/2012 (VI.4.) Korm.rend., amely több helyen is megemlíti, hogy adott témánál (pl. óraszámok) mi vonatkozik speciálisan a technikumokra. A szakképzési törvény – példaként két hely idézv – pedig szabályozza a köznevelési jogszabályok használatát.
Szkt. 19. § [A szakképző intézmény tevékenysége]
(1) A szakképző intézményben a szakmajegyzékben meghatározott szakmára felkészítő szakmai oktatás és szakképesítésre felkészítő szakmai képzés folyik. A szakmai oktatás a képzési és kimeneti követelmények alapján
a) ágazati alapoktatásban és
b) szakirányú oktatásban történik. A szakmai oktatás keretében - ha e törvény vagy a Kormány rendelete eltérően nem rendelkezik - az ágazati alapoktatással és a szakirányú oktatással párhuzamosan vagy attól függetlenül a közismereti kerettanterv szerinti oktatás folyik.
73. § [A közismereti oktatás]
(1) A szakképző intézményben a közismereti oktatás a közismereti kerettanterv szerint folyik.

(2) A szakképző intézmény a közismereti kerettanterv alkalmazása során az ágazati alapvizsga követelményeire tekintettel a közismereti tantárgyak témaköreit, tartalmát és óraszámait - az Nkt. 6. mellékletében meghatározott heti időkeret és a tananyagtartalom megtartásával - évfolyamok között átcsoportosíthatja.

 

Kérdés: Kell-e új tanulói jogviszonyt létesíteni azzal a tanulóval, aki befejezi a Szoftverfejlesztő képzést, de szeretné Rendszerüzemeltető képzést is elvégezni? Hogyan befolyásolja ezt ITM-es vírushelyzeti utasítás, miszerint most végzettek esetében a tanulói jogviszony legkésőbb augusztus 31-én szűnik meg. Az új beiratkozás az érettségi utáni szakképzésre júliusban megtörténik, tehát az ő tanulói jogviszonya folyamatos lenne.
Válasz: A 2019/2020. tanév május-júniusi vizsgaidőszakának vizsgáit az innovációs és technológiai miniszter által 2020. április 24-én kiadott, JEF/36644/2020-ITM iktatószámú, a szakmai vizsgákról szóló egyedi miniszteri határozat (továbbiakban: ITM határozat) sajátos, a járványügyi helyzethez igazodó szabályai elsődlegességével, a korábban érvényben lévő szabályok [315/2013. (VII. 28.) Korm. rendelet] mentén kellett megszervezni. Az ITM határozat 27. pontja a vizsgát tett tanuló tanulói jogviszonyának vonatkozásában tartalmaz rendelkezéseket (függetlenül attól, hogy sikeres vagy sikertelen volt a vizsga). Tehát csak a szakmai vizsgát tett tanulókra vonatkozik a lehetőség, hogy munkába állásukig, vagy legkésőbb augusztus 31-ig a tanulói jogviszonyuk meghosszabbítható. Azonban az ITM határozat kiadására a koronavírus veszélyhelyzettel összefüggésben került sor, így rendelkezései a veszélyhelyzet időtartama alatt hatályosak. Ennek megfelelően, ha a veszélyhelyzet 2020. június vége előtt megszűnik, akkor a szakmai vizsgán részt vett tanulók tanulói jogviszonya az eredeti (köznevelési törvény szerinti) szabályozásnak megfelelően szűnik meg. Ha a veszélyhelyzet megszüntetésére június végét követően, de augusztus 31-e előtt kerül sor, akkor az érintett tanulók tanulói jogviszonya a veszélyhelyzet megszűnésének napján szűnik meg.
ITM Szakképzési Szabályozási és Intézményirányítási Főosztály

 

Kérdés: 2020. augusztus 31-én szűnik meg a tanulói jogviszony legkésőbb a végzettek esetében. Felmerül viszont, hogy akik a járványhelyzet miatt most nem mentek vizsgázni, csak októberben fognak, kimaradnak a tanulói jogviszonyból augusztus 31. és az októberi vizsga befejezése között. Mi a megoldás ilyen esetekben, hiszen ez az októberi vizsga júniusi vizsgának számít, tehát a tanuló nem maradhat jogviszony nélkül?
Válasz: Ha egy tanuló a járványveszély miatt nem vett részt a szakmai vizsgán a május-júniusi vizsgaidőszakban, úgy rá a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) (2019. december 31.én hatályos) 53. § (2) bekezdés ea) pontja vonatkozik, mert jelentkezett a vizsgára, de nem vett részt rajta. Ekkor június végén szűnik meg a tanulói jogviszonya:
„Megszűnik a tanulói jogviszony(…)
e) szakképző iskolában, ha
ea) a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján,
eb) a tanuló nem jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján,”

Amennyiben a tanuló azért nem vett részt a szakmai vizsgán, mert nem felelt meg az ITM határozat által megszabott követelményeknek, ezért számára nem lehetett kiállítani az utolsó évfolyam befejezését igazoló bizonyítványt, úgy esetére az ITM határozat  30. és 31. pontjait kell alkalmazni. A 31. pont ugyanis ezt mondja:
„31. A 30. pont szerinti tanuló vizsgára történő felkészítése érdekében az iskola vagy – tanulószerződéssel rendelkező tanuló esetén – a gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezet az elmaradt tanulmányi követelmények teljesítése figyelembevételével a 2020. augusztus 24 – október 2. közötti időszakban gyakorlati képzést köteles szervezni, amelyen a tanuló részvétele kötelező. A tanuló számára a tanulmányi követelmények teljesítését igazoló bizonyítvány ezt követően állítható ki.”
ITM Szakképzési Szabályozási és Intézményirányítási Főosztály

 

Kérdés: A https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_szakkepzes/kozismereti_kerettanterv_szakkepzes oldal „Bevezetés” részében szereplő heti összes óraszámok a szakképző iskolák 9/10/11. évfolyamának vonatkozásában a következők: 35/36/35. Az https://api.ikk.hu/v1/media/579 IKK oldalon a szakképző iskolákra vonatkozó heti óraterv minta viszont 34/34/34 heti óramennyiséget említ; ezen kívül az egyes közismereti tantárgyak évfolyamonkénti bontása is eltér a két dokumentumban.
Melyiket kell az intézményeknek figyelembe venniük?

Válasz: A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 73. § (1)-(2) bekezdései alapján a szakképző intézményben a közismereti oktatás a közismereti kerettanterv szerint folyik.
A szakképző intézmény a közismereti kerettanterv alkalmazása során az ágazati alapvizsga követelményeire tekintettel a közismereti tantárgyak témaköreit, tartalmát és óraszámait – az Nkt. 6. mellékletében meghatározott heti időkeret és a tananyagtartalom megtartásával – évfolyamok között átcsoportosíthatja.
A szakképző iskolákra vonatkozóan az EMMI közzétett a www.oktatas.hu honlapon egy kerettantervet, amely ajánlásként hasznos kiindulópont az intézményi szakmai program vonatkozó részének minden jogszabályi előírásnak megfelelő elkészítéséhez, alkalmazása ugyanakkor nem kötelező, az óraszámokat hozzá kell igazítani a szakképzési óraszámokhoz.
Ebben jelent segítséget a www.ikk.hu honlapon elérhető heti óraterv minta, amely kifejezetten a szakképző intézmények szakmai oktatásához igazítja a közismereti óraszámokat.
ITM Szakképzési Szabályozási és Intézményirányítási Főosztály