A Lajta Monitor újra látogatható

2017. április 20-tól ismét látogatható a Parlament előtt a Lajta Monitor Múzeumhajó, amit immár  negyedik alkalommal állítottak ki. A Lajta Monitor Múzeumhajón szeptember 20-ig várják a látogatókat. A hajó nyitva tartása a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) nyitva tartásához igazodik, nyári időszakban - hétfő kivételével - 10-18 óráig látogatható. A hajón állandó tárlatvezetést is tartanak. A HIM tájékoztatása szerint a hajótér végigjárása közben megtekinthető az elülső rakodótér, a legénységi szállás, a kamra, a fedélzetmester kabinja, a lövegkamra, a gép-, illetve kazánház, a parancsnoki kabin és az altiszti szálláshelyek, továbbá a monitorok és az S. M. S. Leitha történetét bemutató kiállítás. A fedélzet felépítményei, így a két mellékhelyiség, a konyha, a Coles-féle lövegtorony, a hátsó lövegfedélzet, a külső kormányállás és a parancsnoki torony szintén látogathatóak. A HM HIM háttéranyagában felidézte: a Lajta monitort, 1871. május 17-én bocsátották vízre Angyalföld és Újpest határában. Ezután 1872-től 46 évig Leitha néven az Osztrák-Magyar Monarchia dunai hadiflottájában szolgált. Ebben a minőségében 1878-ban részt vett Bosznia elfoglalásában, majd az I. világháború Száva-menti, belgrádi és al-dunai harcaiban. 1918 áprilisában szerelték le. A Lajta és testvérhajója, a Maros voltak Európa első folyami monitorai és a világ első olyan folyami monitorai, amelyekre Coles-rendszerű lövegtornyot építettek. A Tanácsköztársaság idején egy hónapig, 1919. május 27-től június 26-ig Lajta néven ismét szolgálatba állították, amikor részt vett a Komárom és Esztergom közötti Duna-szakaszon folyó harcokban, majd testvérhajójával, a Maros monitorral együtt az antikommunista "monitor lázadás" résztvevője és névadója volt. 1928-tól, 65 éven át, úszó munkagépként használták. Az önkéntes hajómentők küzdelmének köszönhetően 1992-ben védett műemlékké nyilvánították és a HM HIM-hez kerül. 2008-ban a "Zoltán Gőzös" Alapítvány kezdte meg szakszerűen a hajó helyreállítását.

2010. augusztus 20-án, a hagyományos Szent István napi vízi parádén tartották 1. ünnepélyes újrakeresztelését, s az akkori honvédelmi miniszter a Lajta Monitor Múzeumhajót a Magyar Honvédség I. Tűzszerész és Hadihajós Ezredének tiszteletbeli zászlóshajójává nevezte ki.

Forrás: MTI

A páratlan szegedi papucs

A Móra Múzeum kiállítása Szegeden:  Páratlanok

A papucs érdekessége  volt, hogy páratlannak készültek: két ugyanolyan darabot vásárolt meg a menyecske, majd hordás közben alakult ki, melyikből lesz a bal- és a jobblábas papucs. A tárlaton emellett számtalan érdekességre, szakmai titokra is fény derül a papucsok kapcsán.  A papucskészítés módját, árusítását, történetét is bemutatja a kiállítás, sőt, egy papucskészítő műhelybe is bekukkanthatnak a látogatók. A tárlaton klasszikus, hagyományos papucsok mellett modern, kortárs divat elemeit is felhasználó darabok is szerepelnek. Az érdeklődők megismerhetik, hogyan változott az idők során a törököktől itt maradt, alacsony sarkú lábbeli, melyet, a 19. században még negyven-ötven mester készítette a Tisza-parti városban. A kiállításon láthatók a papuccsal kapcsolatos képzőművészeti alkotások, irodalmi művek. A vendégek maguk is kipróbálhatják, milyen is lehetett hagyományos lábbeliben járni-kelni a városban több mint száz évvel ezelőtt: népi viseletet ölthetnek és szegedi papucsot húzhatnak a Kultúrpalotában.

Forrás: MTI

Arany 200

A PIM gazdag és rendhagyó kiállításokkal várja az Arany emlékév kapcsán a látogatókat.

  1. A múzeum pályázatot írt ki 200 év- 200 üzenet Arany Jánosnak címmel, ahol diákokat egy szellemes, kreatív és személyes versenyre hívták. Maximum 200 leütéses SMS vagy chat üzenetben kellett összefoglalnia a pályázó diáknak Arany János egy a tanuló által kiválasztott művét.

A pályázaton 12 és 18 év közötti diákok vehettek részt, egy pályaművel. A legötletesebbnek tartott pályaműveket halhatatlannak minősítik a Petőfi Irodalmi Múzeum Önarckép álarcokban című emlékkiállításában.

  1. „Arany 200 busz” - a Petőfi Irodalmi Múzeum mozgókiállítása

A Petőfi Irodalmi Múzeumban 2017 májusában nyílik a 200 éve született Arany János előtt tisztelgő reprezentatív kiállítás. Az „Önarckép álarcokban” című tárlatnak elkészítették a múzeumi dolgozók  az iskolai oktatást kiegészítő, országosan utazó változatát is. Az e célra átalakított „Arany 200 busz” június elejétől járja az országot.  Az egyedi látványvilágú kiállítás versek, képek, különféle dokumentumok és relikviamásolatok segítségével mutatja be Arany János életművét, kapcsolatait, költészetének máig ható jelentőségét. A buszba manuális játékokat és a digitális eszközöket is beépítettek, melyek nem csupán szórakoztató élményt nyújtanak, de mélyebb tudást is közvetítenek.

 A kiállításhoz kérhető tárlatvezetés illetve foglalkozás is, hiszen a buszt minden helyszínre múzeumpedagógus kollégák kísérik. A kiállítás látogatása ingyenes, a fogadó intézményektől csupán a parkolóhely biztosítását és villanyáram csatlakozási lehetőséget kér a múzeum. A múzeum a nyári időszakban kulturális rendezvényeken és irodalmi-művészeti fesztiválokon szeretne  jelen lenni, ősztől illetve 2018 tavaszától elsősorban a közoktatási intézmények, városi könyvtárak, művelődési házak, múzeumok meghívására számítanak. Főként vidéki intézmények és a határon túli magyarság oktatási, kulturális intézményeinek jelentkezését várják, a budapestieket szeretettel várják  a 2018 őszéig látogatható Arany kiállításukon.

https://pim.hu/hu/arany-emlekev-2017

Gorsium tavasszal

Tavaszköszöntő ünnep Gorsiumban

A Gorsium Régészeti Parkban április utolsó hétvégéjén kétnapos tavaszköszöntő ünnepet rendeztek  Székesfehérváron.  Volt színházi előadás, római kori esküvő, gladiátorjáték, császári bevonulás, csata, kézműves vásár, miközben ókori témájú játékokkal és foglalkozásokkal ismerkedhettek meg az érdeklődők.

A megújult Gorsium a programokon kívül a következő látványosságokat kínálta: felújították a Lapidariumot (kőtár),és helyet kapott benne a látványraktár. A freskós házban a második falfestmény is elkészült, készülőben van egy római udvar, az állandó kiállítás pedig már a markomán háborúkig tartó időszakról mesél. Nemrégiben nyílt meg az időszaki kiállítás, a Pompeji tárlat, amely még jobban megismerteti a látogatókkal az ókori életet.

A Vörösmarty Színház idei ókori előadása, a Békétlenek volt. A színdarab érdekessége, hogy hetvenen vitték színpadra, a Vörösmarty Színház művészei a Szabad Színház alkotói és diákszínjátszók közreműködésével. Újdonságnak számított, hogy az alvilági komédiához dukáló zenét, amit Ferenczy Nagy Boglárka szerzett, a Fehérvári Ifjúsági Fúvószenekar játszotta élőben.

A másik színdarab a Vörösmarty Színház előadásában egy komédia volt. A rendezvény idején négyszer is előadott darabot Arisztophanész háromezer éves, A békák című darabja nyomán írta Matuz János.

Flora istennő tavaszköszöntő ünnepére, az antik Róma egyik leglátványosabb, legnagyobb pompával megült eseményére kezdetben csak a látogatókat köszöntő virág emlékeztetett az 1962 óta látogatható, a római kori település régészeti emlékeit bemutató 28 hektáros szabadtéri múzeumban.  Mára azonban igazi ókori fesztivállá fejlődött.

A hagyományoknak megfelelően, Floralia mindkét napján felidézték Septimius Severus császár 202. évi gorsiumi látogatását. A látványos bevonulást és az ünnepélyes áldozatbemutatást gladiátorjáték követte az arénában.

Forrás: MTI

Ismeretterjesztő filmklub az Akadémián 2017. május 31-ig

Április 12. és május 31. között 8 ismeretterjesztő filmet mutat be a Magyar Tudományos Akadémia  Filmklub az Akadémián címmel . A vetítések után meghívott szakértőkkel lesz beszélgetés a filmről, a témáról. A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

A nyolc film témája:  Tasnádi István filmje egy hipermnéziás ápoltú férfiról szól, akit  erős nyugtatókkal kezeltek és a  teljes szellemi leépülés állapotába kerül.  A téma körüljárását  Racsmány Mihály kutató segíti a beszélgetés során.  (2017. április 12. szerda)

Manipulált iskolai tananyagok és hiányos történelmi feldolgozások a Tanácsköztársaság történetének 133 napjáról – Borsody István történelmi filmje. Az azt követő beszélgetést Katona Csaba történész segíti. (2017. április 19. szerda)

 A szigetvári csata 450. évfordulójára 2016-ban emlékeztünk. Az erről szóló animációs film kapcsán  Baltavári Tamással (Történelmi Animációs Egyesület), Fodor Pál történésszel ( MTA BTK főigazgatója) és Hóvári Jánossal (korábbi ankarai nagykövet, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója) lesz beszélgetés. (2017. április 26. szerda)

Szendőfi Balázs: Budapest halai című, 2015-ben készült filmje bemutatja  Budapest vizes élőhelyeit és az ott élő halak mindennapjait. A film utáni beszélgetés vendége: Szendőfi Balázs, a film rendezője és Tóth Balázs, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa (2017. május 3. szerda)

NatGeo: Mars – Utunk a vörös bolygóra (3. rész) (2016, 45 perc)  című film vetítés e után Sik András Mars-kutatóval és Kereszturi Ákos csillagásszal a vörös bolygó vizsgálatával kapcsolatos legfrissebb eredményekről beszélgetnek.  (2017. május 10. szerda)

A Speak Easy Project filmes csapata New York és London után Bogádi Csaba: Menjek/Maradjak című  holland epizódját mutatja be.  Érdemes-e új életet kezdeni külföldön és szembenézni a honvággyal, a nyelvi nehézségekkel, az ismeretlen környezettel a régóta szövögetett álmok megvalósításának reményében. Tényleg minden szebb egy új világban? Ezeket a kérdéseket járja körül a film, a vetítés után pedig a beszélgető vendégek:  Bogádi Csaba, az epizód rendezője és Kováts András szociológus, MTA TK Kisebbségkutató Intézet munkatársa (2017. május 17. szerda, 17.30)

Szabó Attila: Egy Isten, két nemzet című filmje a 40-es években játszódik Romániában. Egy székely, magyar lány és egy román titkosszolgálati tiszt, akik nyelvi kommunikációval is küzdenek egymással mégis egymásba szeretnek és összeházasodnak.  A filmről Szabó Attila, a film rendezője, és Péntek János nyelvész, az MTA Kolozsvári Területi Bizottságának elnöke beszélgetnek. (2017. május 24. szerda)

A napjainkban is aktuális, a Seuso-kincsek rejtélyét feldolgozó dokumentumfilm (Dézsy Zoltán: Seuso 2. – A Seuso-kincsek rejtélye folytatódik) lesz a filmklubb zárása. A dokumentumfilm első részét még 1996–97-ben forgatták. Időközben rengeteg új fejlemény történt. A film aktualitását az adja, hogy a kincs legszebb darabjainak egy részét Magyarország visszaszerezte. A film utáni beszélgetés vendége: Dézsy Zoltán, a film rendezője (2017. május 31. szerda)

Forrás: MTA 

Teremtésvédelmi nap lett Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe

Az Egri Főegyházmegyében Ternyák Csaba egri érsek teremtésvédelmi nappá nyilvánította 2017. március 25-ét, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepét a tanév rendjéről szóló 12/2016. (VI. 27.) számú EMMI rendelet 10. § (1) bekezdésében előírt fenntarthatóság-környezettudatosság tematikus hét céljaival összhangban.

Ezen a napon, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén takarítási, szemétszedési, tisztítási akcióra, közvetlen környezetük "életre keltésére" hívták az egyházmegye Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén található 48 egyházi fenntartású köznevelési intézményének diákságát, alkalmazottjait és lelkipásztorait a szervezők.

Ternyák Csaba egri érsek teremtésvédelmi referenst nevezett ki az egyházmegyében Németh Zoltán személyében, ezzel is hangsúlyozva a téma fontosságá. A referens feladata lesz, hogy átfogó stratégiát dolgozzon ki a jövőre nézve, hogy a Gyümölcsoltó Boldogasszony napjának teremtésvédelmi eseményei egy folyamat kezdetét indítsák el. (Az egri program közreműködő partnere a Városgondozás Eger Kft. volt.)

A teljes cikk elolvasható a Magyar Kurír honlapján.

Családi nap a Műcsarnokban

2017. április 23-án rendezik meg a "Körülöttünk. Ipar- és Tervezőművészet Nemzeti Szalon" kiállításához kapcsolódó családi napot, ahol a képzelet szabadon szárnyalhat és csak a kivitelezés bonyolultsága szabhat határt az alkotókedvnek. 

A kiállítás augusztus 13-ig tekinthető meg, amely egy, a Műcsarnok Nemzeti Szalon nevet viselő, 2014-ben útjára indított éves sorozatának a része. A rendezők- szervezők célja, hogy időről időre megbízható körképet nyújtsanak a vizuális művészetek különböző területein született főbb teljesítményekről. Idén az ipar- és tervezőművészeté a főszerep.

A kiállítást 2017. április 22-től tekinthetik meg a látogatók, azonban a megnyitó előtti pár órában már a kiállítás rendezői tárlatvezetést tartanak az előzőleg regisztrált érdeklődő személyeknek.

Nemzeti parkok természetvédelmi programjai

Aggteleki Nemzeti Park: április 1. Kökörcsinek és források nyomában címmel 5km-es túrát szerveznek a nemzeti park területén, ahol vezetéssel a Jósvafő közelében fakadó 5 forrást és az ebben az időben virágzásnak induló lila kökörcsineket tekinthetik meg az érdeklődők.

Fertő-Hanság Nemzeti Park: április 1. Túzokdürgés áprilisban címmel a nemzeti park területén kisbusszal, vagy saját személyautóval vezetik végig és figyelik meg a látogatók Európa legnagyobb testű röpképes és egyben legveszélyeztetettebb madarát.

Hortobágyi Nemzeti Park: április 1. Madárhangos tavasz- gyalogtúra keretében a költöző madarak vonulásának megfigyelésére invitálja az érdeklődőket a nemzeti park.

Kiskunsági Nemzeti Park: április 1. Gyógyteák  és gyógynövények címmel a szegedi Fehér-tavon szerveznek túrát a park dolgozói. A környezetünkben is megtalálható gyakoribb gyógyhatású, házilag is felhassználható növényeket és azok feldolgozását mutatják be a kirándulás során.

Körös-Maros Nemzeti Park: április 1-30. Hajnali túzoklesrevárják a Réhelyi Látogatóközpontban az érdeklődőket a szervezők, a reggelente hallható és látható túzokdürgés (túzok kakasok „násztánca”) megfigyelésére, fotózására biztosítanak lehetőséget a szakvezetők.

Forrás: Természetbúvár 72. évf. 2017/1. 49- 50. old.

Megújult kiállítás Füleken

A szlovákiai Füleki Vármúzeum március 14-én, alapításának tizedik évfordulója alkalmából megújította kiállításokat nyitott meg.  A tárlatok négy szinten találhatók, ahol bemutatásra kerül  a füleki vár története. A harmadkori vidék flóráját és faunáját bemutató paleontológiai tárlat kiegészült a Fülek környékéről származó, több mint 20 millió éves gerinctelen ősmaradványokkal és növénylenyomatokkal . A Füleki vár évszázadai című állandó kiállítást színesíti az elmúlt évtizedben zajló régészeti feltárások leletanyaga, amit a Szlovák Nemzeti Múzeum Régészeti Múzeumából kölcsönzött gyűjtemény legszebb darabjaival egészítettek ki.  A környék történelmét bemutató tárgyakat különböző korabeli rekonstrukciókkal tették érdekesebbé a látogatók számára. A Persén feltárt avar-szláv temető egyik férfi sírjának rekonstrukciója a régészek munkájába enged betekintést, a bronzkori ünnepi női viselet a várgedei bronzkincs ruhadísztárgyait mutatja be, szemléltetve azt is, hogy miként viselhették őket. Ugyancsak ruharekonstrukció formájában jelenik meg az utolsó várkapitány, II. Koháry István korhű öltözéke, amely több olajfestményről is visszaköszön.

A Füleki Vármúzeum Bebek-tornya továbbra is különböző témájú időszaki kiállításoknak ad helyet. Ezek sorát a Nagytapolcsányi Múzeum A komlótól a sörig című tárlata nyitja, bemutatva a sör és a sörfőzés történetét, melyet május 14-ig lehet megtekinteni.

Forrás: MTI 2017. március 8., szerda 13:35

Vivaldi opera bemutatója

Március 9-én eredeti, soha nem hallott formájában mutatták be Vivaldi egy rég elfeledett operáját Pozsonyban, a Szlovák Nemzeti Színházban. A 300 éves operát, melynek címe: Arsilda, a későbbiekben egy franciaországi turné keretében is megismerheti a közönség. A zenészeket vezető Václav Luks szerint "az opera kivételes helyet foglal el Vivaldi életművében, és ő ennek tudatában volt. Egy nagyon eredeti partitúrát írt, ami korában szokatlan volt. Egész életében azután dallamokat kölcsönzött ebből az operából más művei számára". A pozsonyi operatársulat cseh, francia és luxemburgi operaházakkal, együttesekkel és az európai Régizenei Fesztivállal együttműködve állította színpadra a barokk szerző 1716-ban írt művét. Az előadás egyedülálló, mivel annak idején a velencei cenzorok nem engedték eredeti formájában, "forradalminak" tartott szövegkönyvével előadni a zeneművet, így Vivaldi átírta a legellentmondásosabb részeket. A mű bemutatójára még a darab megkompolásának évében a Sant'Angelo Színházban került sor.  A mostani bemutató azonban az eredetei szöveggel és az eredeti hangszerek másolatain került előadásra a Václav Luks vezette Czech Collegium 1704 együttes által.

 Az Arsilda, Regina Di Ponto a barokk mester negyedik operája.  A mű óriási sikert hozott Vivaldinak, később Drezdában, Kasselban és valószínűleg Krakkóban és Prágában is bemutatták a zenetörténészek szerint.

Az opera cselekménye gazdag váratlan fordulatokban, középpontjában félreértések, színlelések, a politika kifigurázása áll. Hogy megtarthassa a kis-ázsiai Kilikia trónját, Lisea hercegnő kiadja magát hajószerencsétlenségben odaveszett ikertestvérének, Tamesének, és elhalasztja annak esküvőjét Arsildával. Ám a halottnak hitt Tamese visszatér, nyomában riválisával, aki szintén Arsildát akarja nőül venni - olvasható a pozsonyi Nemzeti Színház honlapján. Az opera igazgatója, a cseh születésű, Svédországban élő David Radok korábban elmondta, hogy az Arsilda tulajdonképpen nagyon is kortárs mű. "A hazugság, a becsapás, az igazság relativizálásáról" szól.

Forrás: MTI 2017. március 9.

Pompei Gorsiumban

Március végén nyílik az a kiállítás a Székesfehérvár melletti Tácon, a Gorsium látogatóközpontban, amely Pompejit mutatja be. Az „Élet és halál a Vezúv árnyékában” című  tárlat az egykor virágzó város katasztrófájáról számol be. A székesfehérvári önkormányzat közleménye szerint a pompeji tárlat bemutatja az ott élt emberek életét, mindennapjait, kikapcsolódási szokásait, a gladiátorok világát. Nádorfi Gabriella régész elmondta, hogy a látogatóközpontba belépéskor az ókorba „kerül” az érkező, ahol egy film segítségével tehet virtuális sétát Pompeji utcáin. A kiállítótérben hatalmas, több mint két méter magas, márvány Poszeidón-szobrot találhatnak majd a látogatók. Lesz szó az akkori politikáról, a fürdőéletről színházakról, a gladiátorok világáról, az ókori bordélyházak működéséről, illetve magáról a Vezúv kitöréréséről.

Ugyanakkor a székesfehérvári Rendházban található kiállítás a Vezúv által eltemetett négy várost - Pompei, Herculaneum, Stabiae, Oplontis - mutatja be antik szövegek, térképek segítségével.

A kiállítás - amelynek törzsanyaga a romváros feltárásának anyagát őrző Nápolyi Régészeti Múzeumból érkezett Magyarországra - tavaly nyár óta a szegedi Móra Ferenc Múzeumban volt látható, onnan érkezik Tácra. A kollekció összesen 102, igen értékes tárgyat tartalmaz.

 Ezzel párhuzamosan a Szent István Király Múzeum állandó tárlatot nyit szintén Tácon, amely Gorsium történetét mutatja be egyenlőre  a kezdetektől a markomann háborúkig. Pannónia provincia meghódítását egy tablón, szöveggel követheti a látogató, a római birodalom kialakulását térképi animációs filmen, egy monitoron láthatja, de egykori fotókkal illusztrálva a gorsiumi ásatások történetéről is képet kaphat.    Megismerhetők lesznek a Marcus Aureliusig uralkodó császárok.

Forrás: MTI 2017. március 11.,

Kodály Zoltánra emlékező sorozatot indított az m5 tévé

Kodály Zoltánra emlékező sorozat látható vasárnaponként az m5 csatornán a zeneszerző, zenepedagógus és népzenegyűjtő halálának 50. és születésének 135. évfordulója alkalmából.

A sorozat 52 részes, idén márciustól   jövő év márciusáig látható vasárnap délutánonként 5 órától.  A sorozat öt-öt perces epizódjaiban a televízió archívumában fellelhető anyagok mellett Kodály Zoltánt személyesen ismerő tanítványok, pályatársak mellett életrajzírói , továbbá Szőnyi Erzsébet zeneszerző-zenepedagógus, Vásáry Tamás zongoraművész-karmester, Eősze László zenetörténész, Bónis Ferenc zenetörténész, Perényi Miklós gordonkaművész és Medveczky Ádám karmester emlékeznek vissza a zenetudósra.

Az archív felvételeken Kodály Zoltán látható családi közegben, magánemberként, kórusokat látogatva, vezényelve a Zeneakadémián vagy éppen Arturo Toscanini karmesterrel Olaszországban, továbbá bemutatnak oylan helyszíneket, amelyek markánsan Kodályhoz kapcsolódnak, valamint olyan intézeteket, amelyek továbbviszik a zenetudós pedagógiai koncepcióját – adta hírül az MTI-nek Radványi Dorottya, a műsor szerkesztő- vezetője.

Forrás: MTI

Muzsikál az erdő

Idén három térségben (Kecskemét közeli Nyíri erdőben és Lakitelek-Tőserdőn,  Mátrai Művészeti Napok keretében, illetve a Körösök völgyében: Gyula, Gyula-Városerdőn, valamint Nagyvárad közelében) rendezik meg a Muzsikál az erdő elnevezésű programsorozatot, amelyen az erdei koncertek mellett szakvezetéses sétákkal, előadásokkal és tárlatokkal is várják az érdeklődőket.

A rendezvények programjait szakvezetéses erdei séták, klasszikus zenei és népzenei erdei koncertek, természethez kötődő képzőművészeti kiállítások, erdei sport, kézműves gyermekprogramok és helyi termelők bemutatkozása is színesíti. A program keretében tudományos, ismeretterjesztő előadásokon bővíthetik tudásukat a résztvevők az erdő és a természetvédelem témakörében, illetve a fenntartható gazdálkodás példáival ismerkedhetnek meg. Az események fő célja az erdő és a művészet erejével a környezettudatos életvitel irányába mozdítani a rendezvény résztvevőit.

A Muzsikál az erdő minden nap más-más településen szólal meg május 26- és október 1-je között,, ezzel is népszerűsítve a vidék, az erdő értékeit. A tervezett helyszínek közé tartozik Tar, Szurdokpüspöki, Szentkút, Mátraalmás, Gyöngyöstarján, Gyöngyössolymos, Gyöngyöspata, Kékestető és Galyatető- adták hírül a szervezők 2017.március 12-én az MTI-nek.

Forrás: MTI

Arany emlékév

A Nemzeti Kulturális Alap az "Arany János 200 Emlékév" kapcsán alkotó kedvű fiataloknak ír ki pályázatot, melyben Arany János személyiségének, művészetének, irodalmi és közéleti szerepvállalásának bemutatására van lehetőségük a különböző művészeti ágak eszköztárán és szemléletmódján keresztül, hogy a 200 éve született költő szellemiségét közelebb hozzák a fiatal nemzedékhez. A támogatott alkotásokat filmfesztiválon, kiállításon, koncerten és egy "Arany-lemezen" keresztül mutatja be majd a kiíró szerv a nyilvánosságnak. A pályázati kiírások hamarosan elérhetőek lesznek az alap portálján, a www.nka.hu oldalon- írja tudósításában az MTI.
Forrás: MTI

A színház szerepe a hátrányos helyzetűek életében- avagy jógyakorlatok

10 évvel ezelőtt néhány frissen végzett színész Zrinyi Gál Vince vezetésével létrehozta a KOMA-t. Mozaik szónak szánták: KOrtárs MAgyar színdarabokat kezdtek el játszani. Rögtön díjat is nyertek  a Plazma című darabbal, majd  rájöttek, hogy szakítani szeretnének a kőszínházi hagyományokkal.

Azt gondolták, nem baj, ha nem jár oda az ember, majd ők mennek az emberek közé. Így is lett. Elindultak az országban a legszegényebbek, elsősorban a cigányok közé. Járták az országot mintegy vándortársulat, és mindamellett,hogy a szegényekhez kultúrát juttattak, számukra  volt a legfelemelőbb élmény, amit a játékok után a találkozásokkor átéltek. Azonban szinte soha nem tértek hozzájuk vissza.

Ekkor történt az életükben a változás. A Művészetek Völgye fesztiválra készülve elutaztak Monostorapátiba, és az ott élők élettörténeteiből alkották meg a színdarabjukat. Látta ezt Budapest XV. kerületének polgármestere, és meghívta a társulatot a kerületébe. A színészek körbenézve látták, hogy bár nem annyira égetőek az ottani problémák, mint egy borsodi romatelepen, mégis akad majd ott is dolguk. A kikötésük volt, hogy iskolákba járhassanak, és senki ne szóljon bele, hogy mit csinálnak. Elfogadta ezt a kerület közgyűlése, és felújítottak számukra egy bezárt iskolát. Azt abban az időben csak próbateremnek használták, és kiválasztott iskolákba jártak folyamatosan, projekt programokat megvalósítva.

És bár nem tanítottak, csupán színházi eszközökkel kezdtek el a gyermekekre figyelni, azok egy év alatt egy teljes jegyet javítottak egyes osztályzataikon. Drámapedagógiai, önismereti  foglalkozásokat, helyzetgyakorlatokat, alternatív ünnepségeket rendeztek.

És ekkor a társulat vezetője úgy döntött, szélnek ereszti a társulatát, és közösségi színházat hoz létre.

Hogy mi az a közösségi színház?

Önkéntesek játszanak egy-egy darabban. Ők írják a darabot a kiválasztott önkéntesek történeteiből. Mindenki kipróbálhatja magát. Fiatal- idősebb egyaránt. Mindenki középiskolás, egyetemista, dolgozó, kivétel nélkül. Egyszerre egy darab van a repertoárjukon, amit számtalanszor előadnak, majd a nézőkkel a darab végén egy közös feldolgozásba fognak  beszélgetés segítségével. Nem egyszerű ez, hiszen olykor a nézők a felismert, párhuzamba állított saját történeteiket, nehézségeiket „véleményként” rázúdítják az önkéntes "színészekre", akiknek a lelkét ilyenkor bőséggel szükséges ápolni, gondozni,- támogatni kell őket a feldolgozásban. Van egy állandó tagságuk, akik között van színész, pedagógus, közgazdász és konduktor is, hogy az éppen aktuális darab után igazi támaszaik lehessenek az „ideiglenes” színészeknek. Mert ha vége az évadnak, elbúcsúznak egymástól a játszók, és a következőkben újabb önkéntesek újabb történeteiből rendezik az újabb darabot. A nevük (KOMA) már nem a „kortárs magyar” elnevezésre utal, hanem arra, ami az önkéntesek pólóján áll: „Nézőként jössz, komaként távozol”.

Az egyik, kerületi szakgimnázium igazgatója úgy nyilatkozott a közösségi színházról, hogy abban segítenek a diákoknak, hogy a tananyag mellett az iskola tanulói az élet kérdéseire kapjanak választ.

Havi rendszerességgel tartanak előadásokat és utána a beszélgetéseket, az iskolákba rendszeresen járnak toborozni, hogy a következő előadásra is legyen nézőjük és a következő színdarab szereplői gárdája is minél előbb összeálljon.

A KOMA következetes abban, hogy mindenki csak egy darabban legyen szereplő, hogy ne váljanak amatőr színházzá. Azonban nehéz a búcsú a színészeknek a „társulattól” a fénytől, a szerepléstől, az odafigyeléstől, amikor kifut egy-egy darab. Bár folyamatosan készítik fel őket erre a pillanatra, mégis olykor nagy a törés.

Ezért hozták létre a Belvárosi Tanodát, a KOMAnodát, aminek az alapítója Győrik Edit, hogy „utógondozhassanak”. Ez egy olyan közösségi színtér, ahol mindenki kap egy mentort, és mindennap más jellegű: önismereti, mozgásművészeti, színjátszó stb. foglalkozásokat tartanak. Arra figyelnek, hogy segítsék kibontakozni az ott lévők erősségeit, képességeit. De mindezen túl segítenek a tanulásban, ha igényli valaki, vagy egyszerűen csak beszélgetnek, pingpongoznak velük.

Ilyen, ha valaki komává válik.

Forrás: Színház c. folyóirat 2017. februári szám, Hamvay Péter „ Túlságosan színházként működtünk” című cikke

Arany János emlékestek és rendhagyó magyarórák

Arany Jánosra emlékezik a költő 200. születésnapjának alkalmából Sudár Annamária előadóművész.

Budapesten, 2017. február 17-én az Országos Idegennyelvű Könyvtárban önálló est lesz ez alkalomból, 2017. március 4-én a Vojnovich-Huszár Villában a Misztrál együttes frontemberével, Heiczinger Mikával közös előadásra kerül sor.

Az év során az ország különböző településein, és határon kívül is megtekinthetők az előadói estek. 

Információ letölthető innen.

Budapesten a Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskolában rendhagyó magyarórán a művésznő előadói estjének változatával ismerkedhetnek meg a tanulók.

Bartók művek

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében működő Bartók Archívum munkatársai a zeneszerző műveiből kritikai összkiadást indítanak, melynek 1. kötete Bartók Béla népzenéről és népzenekutatásról szóló írásait tartalmazza.

A kötet a fennmaradt Bartók-kéziratok teljes budapesti és amerikai anyagán alapszik, így a most megjelent rész hozzáférhetővé teszi Bartók valamennyi népzenével és népzenekutatással kapcsolatos rövidebb írását magyar nyelven, illetve  a sorozat később megjelenő kötetei lehetőséget teremtenek arra is, hogy az idáig kiadatlan fiatalkori művek, valamint ismeretlen műalakok, nem publikált tételek is elérhetőek legyenek az érdeklődők számára. 

Forrás: MTA

Arany János 200

7 szerző 7 írását közli a Tiszatáj irodalmi folyóirat 2017. márciusi száma „Légy, ha bírsz, te világ-költő” – 200 éve született Arany János címmel.

A cikkek kitekintést adnak Arany János költészetének és munkásságára nem csupán hazai, hanem európai viszonylatban is.

A 7 cikk :

  • Arany és Petőfi költészete és írásai elsősorban a magyarországi német nyelvű sajtóirodalomból kerültek ki., továbbá a bécsi irodalmi élet volt, amely rendszeresen foglalkozott a magyar nyelvű újdonságokkal. A 18-19. század fordulójától az osztrák lapok elsősorban a birodalmi összetartozás miatt szemlézték a magyar sajtót, de nem elhanygolható a Bécsben élő magyar irodalmárok, kiadók, lapszerkesztők ez irányú  szerepe sem. Hogy kik, milyen célzattal és milyen indítóokkal, hogyan és mennyire hitelesen fordították le Petőfi és Arany műveinek egy részét német nyelvre és azok milyen fogadtatásra találtak, ezt mutatja be a „Hász- Fehér Katalin: Bevezetés a „német-magyar” szépirodalomba  (Arany János német recepciójának időszaka)” című cikke.

 

  • Az 1848-49-es szabadságharc után erős érdeklődés mutatkozott  a britek részéről Magyarország iránt, mely az Athenaeum című hetilap írásaiban jelent meg mind politikai (szabadságharc viaszemlékező iratai), mind irodalmi téren. Hogy milyen módon jutottak el az információk, illetve a művek a hetilapba, és ott milyen visszhangra találtak, erről szól „Török Zsuzsa: Arany és britek (A Toldi és a Murány ostroma a londoni Athenaeumban)” című írása.

 

  • Hogy hogyan fogadták Arany műveit Franciaországban, számon tartották-e Aranyt publikációkban, az irodalmi életben és munkásságának melyik része számított sikeresnek, kik és milyen módon fogadták be kint Arany műveit, és milyen viszonyrendszerben láttatja az ottani sajtó ezeket a műveket, ezekre keresi a választ „Egyed Emese: Francia nyelvű olvasmányok Aranytól, Aranyról a hosszú 19. században” című cikkében.

 

  • Arany János mindmáig alig ismert költő az orosz olvasók körében. Hogy ennek mi az oka, illetve ami mégis megjelent Arany-kötet oroszul, annak mik az előzményei, illetve ami tanulmány készült Aranyról, ott hogyan vélekednek a „magyar vers és nyelv legnagyobb mesteré”-ről (Németh G. Béla), ezt vizsgálja Baranyi Zsolt, az „Arany János recepciója az orosz irodalomban” című írásában.

 

  • Berki Tímea: Arany János életműve a magyar-román irodalmi kapcsolatok történetében című írásában arra keresi a választ (idézem) „ …hogy miként viszonyulnak a román kultúrában az Arany-életműhez, mi az, ami a román nyelvű olvasók rendelkezésére áll, mi és hogyan segíti a tájékozódásukat.”
  • Erdődi Alexandra Anita: Egy kézirat, egy költő, egy város (Tengeri hántás, Arany János, Szeged) címmel  3, A Fővárosi Lapokban megjelent cikk alapján rövid összefoglalót közöl Arany és Szeged kapcsolatáról.
  • A Toldi 1847-es megjelenése után a sajtó azonnal felfigyelt Aranyra. Megjelenik, mint költő, folyóirat szerkesztő, és mint akadémiai tag, bár szerepei között nincs éles különbség. Hogy miként vélekedik róla a sajtó, ezeket vizsgálja korabeli lapok írásain keresztül a cikk szerzője Jancsovics Klaudia, az „Arany János hírlapi arcai” címmel közölt írásában.

Forrás: Tiszatáj 71. évfolyam 41- 133. oldal

Oldalak