Emlékezetben: a Pápai Magyar Intézet

A Magyar Katolikus Egyház Rómában működő intézetének, a Pápai Magyar Intézetnek kevéssé ismert emlékei elevenedtek fel 2017. november 15-én, amikor Tóth Tamás, az Intézet rektora által írt magyar és olasz nyelven is megjelent, az Intézet történetéről szóló könyvet bemutatták.

A kötetet számos, eddig nem publikált dokumentum és fénykép gazdagítja, köztük a Pápai Magyar Intézet mindenkori hallgatóinak majdnem teljes névsora. A felszentelt papok római továbbképzésére szolgáló Intézet története 1927-ben kezdődött, amikor a magyar állam megvásárolta a római Falconieri-palotát, és az ebben létrehozott Római Magyar Akadémia 2. emeletén papi kart is létesítettek. A kápolnát 1958-ban Prokop Péter pap, festőművész díszítette freskókkal, üvegablakait pedig Hajnal János készítette 2002-ben. A Vatikán szomszédságában 90 éve működő magyar egyházi intézmény főbb történelmi eseményeit Erdő Péter bíboros, prímás, az Intézet egykori hallgatója idézte fel. Elmondta, hogy a Magyar Katolikus Egyház jelenléte az államalapítástól kezdve folytonosságot mutat Rómában, és ez a második világháború és a kommunizmus időszakában se szakadt meg éppen az Intézetnek köszönhetően.  Az Intézet 1956 után sok Olaszországba menekült magyart fogadott be és támogatott.  1964-ben a Magyar Állam és a Szentszék között megkötött szerződés értelmében a Pápai Magyar Intézet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia irányítása alá került, és ettől kezdve ösztöndíjas papok érkezhettek Magyarországról Rómába, hogy itt folytassák tanulmányaikat. Rómában több mint száz pápai egyetem és kollégium létezik, és az Intézet része ennek a nemzetközi rendszernek. A könyvbemutató után fennállása óta a Pápai Magyar Intézet megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt.

MTI, Róma, 2017. november 16.

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

Vadlúdsokadalom

A tatai Öreg-tóra érkező több tízezernyi vadludat mostantól webkamerán keresztül, élőben kísérheti figyelemmel bárki a világhálón.

Az Öreg-tó eddig is az ország egyik jelentős vadlúd gyülekezőhelyének számított,  azonban csak az láthatta a madarakat, akik személyesen arra jártak. Idéntől azonban webkamera segítségével élőben lehet szemmel kísérni a vadludakat. November közepén az Öreg-tavon 28 000fölé emelkedik a ludak száma, akik közé ilyenkor megérkeznek a kis lilik, a vörösnyakú ludak, az örvös ludak és az apácaludak is.

A XVII. vadlúdsokadalomra november 25-én kerül sor, ahol a szokásos természettudományos előadásokon kívül gyerekprogramok és szabadtéri programok is várják az odalátogatókat. A tavon gyülekező sok ezernyi madarat, a madárvonulás lenyűgöző élményét ornitológus narrátor fogja egész nap bemutatni.  Az idén a 40. születésnapját ünneplő Bükki Nemzeti Park Igazgatósága és az erdélyi Békás-szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park Igazgatóság is a vendégek között szerepel. A madárvonulás szemlélése alatt „zöld fesztivál”-os vásári forgatag,és lovas-solymász bemutató ra is lehet számítani.

Forrás

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

November- Szent Márton hónapja

Novemberben ünnepli az egyház Szent Márton püspököt, aki a Szombathelyi Egyházmegye  védőszentje. Ez alkalomból szerte az egyházmegyében megemlékezéseket, ünnepléseket tartanak. A programok között lesz textilkiállítás, énekeskönyv bemutató, hangverseny, misztériumjáték, és természetesen, nem utolsó sorban szenteléssel egybekötött szentmisék, vesperások is.

Részletes program

A Szent Márton Hét november 6-án kezdődött a Szent Márton Látogatóközpont 10 éves jubileumi ünnepségével. A Szent tiszteletére külön honlapot indított az egyházmegye, melyben a híreken kívül Szent Mártonról és hozzá kapcsolódó dolgokról informálódhatnak a weblapot felkeresők.

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

Piarista kincsek a Vármúzeumban

A piaristák rendje 400 éve működik, a pesti iskolájuk pedig 300 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit.  A kettős jubileum csúcspontjaként a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában november 15-én nyitják meg azt a kiállítást, ahol a rend történetéből 450 tárgyat állítanak ki, köztük jónéhány különleges emléket is. A kiállításra kerülő tárgyak jelentős része most kerül először a nyilvánosság elé. Mivel a piarista rend tagjai mindig igen nyitottak voltak, ezért sokszínű kiállításra lehet számítani, ami közel 3 hónapon keresztül lesz látogatható.

Forrás

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

"Lenni annyi, mint kapcsolatban lenni"

13. alkalommal rendezik meg Harkányban 2017. november 3- 8. között azt a kulturális programokkal teli szabadegyetemet, amelynek idei mottója: „Lenni annyi, mint kapcsolatban lenni”.

A pénteken 17.00-kor kezdődő rendezvénysorozaton különböző helyszíneken előadások, koncertek, színházi produkciók, beszélgetések is lesznek, de lesz alkalom az elmélyülésre is. Lesz szó a kapcsolatok népköltészeti megnyilvánulásairól, a zene és sport közösségteremtő erejéről, a kapcsolatban levés fontosságáról és házasságról, a reformációról és Arany Jánosról, őstörténetünkről, kapcsolatainkról. A szabadegyetem előadói között olyan neves emberek lesznek a teljesség igénye nélkül, mint dr. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, egykori művelődésügyi miniszter, dr. Bárdi László egyetemi tanár, dr. Viczián István geológus, az MTA doktora, a Kaláka és Huzella Péter, a Szent Efrém Férfikar, stb.

Részletek

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

A Magyar Tudomány Ünnepe

November 3-tól november 22-ig a tudományos kutatásoké, érdekes témáké a főszerep a Magyar Tudomány Ünnepe MTA által rendezett előadássorozaton.

Határon innen és túl az ország különböző városai biztosítanak helyszínt a filmvetítéseknek, előadásoknak, kerekasztal-beszélgetéseknek, tudományos üléseknek. Szó lesz matematikai és informatikai kutatásokról a kiberbiztonság ügyében, okos városokról, Andrássy Gyuláról, az emberi kommunikációról, az időskorról és a demenciáról, genomikáról, csodavizekről és csodasókról és sok egyéb érdekes témáról.

Bővebb információ

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

VI. Keresztény film- és könyvnapok

2017. november 3-5. között hatodik alkalommal rendezi meg az Etalon könyvkiadó a VI. Keresztény film- és könyvnapokat. Idén a Fatimai üzenetek köré épülnek a programok. A rendezvényt az Uránia Filmszínházban tartják. Könyvváásár, filmvetítések, beszélgetések teszik ki a három nap programját. A belépés ingyenes. 

Bővebb információ: Váci Egyházmegye

 

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

Követhető példa az összefogásra: Zádorvár

A Balaton-felvidéken a Balatontól 12 km-re található a Pécsely községhez tartozó Zádorvár, ami bár mindig is kedvenc kirándulóhely volt, növényektől benőtt pár kőből álló „várfaláról” már nem volt akadálytalan a kilátás.

2017 augusztusában azonban egy  előző évben kötött önkormányzati és alapítványi megállapodás alapján elkezdődtek a feltárások a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum felügyelete és konzulensként dr. Belényesy Károly régész mellett.

A vár a XIV.században kezdte meg „életét” az akkor még Szabad (Zabad)- hegynek nevezett területen. Uggyanúgy, ahogy az összes várunk, ez is sok kalandot és leginkább viszontagságot élt meg. A Vezsenyieken kívül birtokolta Kinizsi Pál és a Himfy család rablólovag tagjai is éppúgy, mint a husziták.

Az augusztus óta folyó ásatások eredményeként dr Belényesy Károly régész a következőket nyilatkozta: „A vár jelenleg ismert falai nagyjából egy 60x80 méteres területen helyezkednek el a település feletti hegy gerincének közelében kialakított teraszon. A korábbi találgatásokat és várakozásainkat is felülmúlta a föld alatt rejtőző falak mérete és állapota. Igazán különleges, hogy helyenként 3,5 méter magasságban álló XIV. századi falszakaszokat sikerült kibontanunk.”

Forrás

Az ásatások érdekessége és "szeretnivalóan" igazán jó példája az a segítségre való felhívás, amit a helyszínen, egy transzparensen hirdettek meg az önkéntes „régészek”. Eszerint kérnek minden kedves várlátogatót, hogy a nyártól az ősz derekáig kiásott földes kőkupacból 5 követ tisztítson meg a földtől, és földmentesen szállítsa át egy másik helyre, ahol a „tiszta” kiásott köveket gyűjtik. A felhívás elérte a célját, az odalátogatóknak nem esett nehezükre ennyivel hozzájárulni a történelmünk egy újabb emlékének a megmentéséhez.

Forrás

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

2017-es várkutatások

A Castrum Bene Egyesület 2017.október 28-án tartotta beszámolóját Visegrádon a 2017-es év várkutatási eredményeiről.  Beszámoló hangzott el a visegrádi Sibrik-dombi, az egri, a sátoraljaújhelyi, a diósgyőri, a várpalotai, a regéci, a szádvári, a vámosatyai, a csábrági és a zádorvári legújabb ásatásokról. A rendezvény végén Várak –lovagok –királyok címmel kiállítást nyitottak meg a Visegrádi várban.

A Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának kiállítása a középkori magyar várak és a haditechnika fejlődését, a várakért folyó harcokat, az ostromok és várvédelem módszereit és eszközeit mutatja be korszakonként a korszakból való fegyverekkel és azok rekonstrukcióival az államalapítás korától a törökkor kezdetéig. A kiállításon láthatóak fegyvermásolatok, régészeti leletek, virtuális rekonstrukciók, 3D nyomtatott makettek, számítógépes animációk is.  A jelen kiállítás a a Mátyás Király Múzeum által 2013-ban Középkori Várak – Virtuális Vártúrák címmel megrendezett kiállítás anyagának jelentősen kibővített változata, amely  Visegrádon kívül még kilenc helyszínen volt látható.

Forrás

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

Kempingezés az Iparművészeti Múzeumban- hosszú ideig utoljára

Múzeumi "kempingezést" és éjszakai épületsétákat hirdet október utolsó éjszakájára a felújítás előtt álló Iparművészeti Múzeum.

A szeptemberben bezárt múzeum október 31-én bent alvós programot szervez az épület Üvegcsarnokában. Magyarországi múzeumban ezzel elsőként nyílik lehetőség a közönség számára a teljes éjszaka eltöltésére és ottalvásra - A rekonstrukció miatt bezárt épületben hosszú időre ez lesz az utolsó alkalom, hogy a látogatók birtokba vegyék a teljes földszintet, ahol a Lechner Kemping egyszemélyes mobil ágyain, a Városi legenda friss ágyneműjében vagy akár saját sátraikban tölthetik el az éjszakát.

Ezen az éjszakán halloween tematikájú programmal is készül a múzeum: a résztvevők töklámpást faraghatnak, megidézhetik a múzeum ritkán hallott szellemét és vezetett túrákon zseblámpával fedezhetik fel az épület rejtett zugait a pókhálós pincétől a nyikorgó padlásfeljáróig. A múzeum munkatársai bográcsgulyást főznek vacsorára, levetítik az Éjszaka a múzeumban című filmet, másnapra pedig tábori hangulatú "Rettenetes Retro Reggelit" csomagolnak a vendégeknek, akik szinte egész délelőtt a múzeum szecessziós Üvegcsarnokában lustálkodhatnak.

Az október végi programra a http://imm.jegy.hu honlapon vásárolhatók jegyek korlátozott mennyiségben.

Forrás:MTI 

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

Forró nyomon- feldolgozatlan középkori leletek

Az elmúlt év ásatásain előkerült középkori leletekből nyílt kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában 2017. október 25-én.

A Középpontban a Középkor című tárlaton aranypénzek, gyűrűk, fémsisakok, kályhacsempék, öntőtégelyek, kerámiák és viseleti tárgyak is láthatók lesznek, amelyek az Árpád-kortól a török korig a legkülönbözőbb társadalmi rétegeknek képezték a tulajdonát. A régészek munkájának folyamataiba is betekintést nyújtó kiállítás január 25-ig lesz látható.

A kiállítás célja, egyrészről, hogy a régészek bemutassák a munkájukat a frissen előkerült leletek segítségével, és így azokat mielőbb láthassák az érdeklődők, továbbá az is célja, hogy bemutassák, milyen gazdag Budapest középkori leletanyaga. A kiállított tárgyak nagyjából másfél évvel ezelőtt még a föld alatt voltak, teljes körű szakmai feldolgozottságuk nem fejeződött be, vagy akár még el sem kezdődött, például épp hogy kikerültek a restaurátorok kezei közül.  

A több mint száz tárgy érdekességét egyrészt az adja, hogy a látogató máshol nem láthatja őket, mert nem kerülnek kiállításra ebben a formában, így a múzeumi raktárak, műhelyek világába, munkafolyamataiba is be lehet tekinteni.

A tárlat rendkívüli darabjai a József nádor térről előkerült karneol gyűrűk. 1058 sírból négy halott ujjain találták a régészek a hat darab, egymástól csak nagyon minimális mértékben eltérő, ugyanabból az anyagból készült, féldrágakő gyűrűt. Az, hogy kik viselhettek ilyet, és milyen jogosultsággal bírt az a négy ember, akiken találták, még nem derült ki. Az antropológiai vizsgálat eredménye előtt még az sem tisztázott, hogy férfiakról, nőkről, vagy mindkét nemről van-e szó. A szakemberek annyit tudnak csupán, hogy Magyarországon a fonyódi török kori temetőben, illetve Szerbiában már találtak ilyen gyűrűket.

Az intézmény októberben indított egy sorozatot, melynek célja 1 hónap, 1 tárgy, 1 régész, amelynek célja, hogy a szakemberek felhívják a figyelmet a régészeti leletek sokszínűségére, gazdagságára. Elsőként Tóth Anikót választották a hónap régészének, a műtárgy pedig egy, a 13. században bögrében a földbe rejtett kincslelet lett.

Forrás: MTI 

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

Múzeumok Őszi Fesztiválja

2017. szeptember 25. - november 12. között rendezik meg a Múzeumok Őszi Fesztiválját, ahol az ország különböző pontjain a legváltozatosabb múzeumi programokon vehetnek részt az érdeklődők. A programok 11 központi témakörhöz kapcsolódnak, amelyek közül nyolc a nagyközönségnek („Nyitott ajtó"- a pincétől a padlásig), egy a pedagógusoknak (A lámpás én vagyok- tanárok éjszakája), egy az óvodapedagógusoknak szól, egy pedig szakmai programot tartalmaz. Az óvodapedagógusok eseményének az aktulitását Brunszvik Teréz emlékezete, az október 15-i Teréz nap adja.  

A programok között az alábbi linken válogathat: www.oszifesztival.hu     

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

Tanárok éjszakája

2017. október 13-án rendezik meg Esztergomban a Tanárok éjszakáját. A Keresztény Múzeum idén az újonnan megnyílt, Erdélyi Zsuzsanna Népi Vallásosság Gyűjteményébe hívja a pedagógusokat.

A gyűjtemény kezelőjével és a múzeum vezetőjével járhatják be a kiállítást majd megismerkedhetnek a gyűjteményben rejlő múzeumpedagógiai lehetőségekkel. A város többi múzeuma a bevezető előadásban és a záró beszélgetés keretében képviselteti magát. 

Helyszín: Szent Adalbert Központ, Esztergom, Szent István tér 10.
Időpont: 2017. október 13. péntek, 18:00-tól

Részletes program:
- 18:00 Fehér Györgyi (MOKK koordinátor): Az EFOP 3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 projekt bemutatása, pályázati lehetőségek az EFOP 3.3.2. pályázat kapcsán
- 18:15 "Begyütt Jézus a házamba" tárlatvezetés (Soós Sándor)
- 19:00 Adakozók és adományok - Érdekességek a gyűjtemény történetéből (Kontsek Ildikó)
- 19:15 Erdélyi Zsuzsanna Népi Vallásosság Gyűjteményének pedagógiai alkalmazásának lehetőségei (Vereckei András)
- 19:30 Beszélgetés, állófogadás és Esztergom múzeumainak múzeumpedagógiai börzéje

Forrás: Esztergomi Keresztény Múzeum- hírlevél

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

A teremtésvédelem több nézőpontból

2017. szeptember 30-án teremtésvédelmi konferenciát rendez természetről, társadalomról, felelősségről, közösségről a 72 Tanítvány Mozgalom a Bálnában.

A rendezvény „Nem valami szabadon választható feladat!” címmel kerül megrendezésre  egyházi és civil szervezetekkel együttműködésben. A rendezvény során az etika, teológia, műszaki tudományok, természet- és társadalomtudományok és az esztétika szemszögéből vezetik végig beszélgetésekkel Ferenc pápa Laudato si enciklikáját. A konferencia kapcsolati lehetőségeket is kíván kialakítani társadalom- és természettudományos, műszaki szakemberek, lelkipásztorok és pedagógusok között.

A rendezvény regisztrációhoz kötött! 

Bővebb információ és a forrás: www.halo.hu

Sajtófigyelő, Konferencia, továbbképzés, Kultúra, kiállítás, programajánló, Teremtésvédelemi hírek

Érintetlen tájak, nagy változások, újragondolások fotókon

Metamorphosis - közös cím alatt láthatók Sebastiao Salgado: Genesis, Olga Tobreluc: Új mitológia és Jozef Suchoza: Határvidék című kiállításai a Műcsarnokban.

A világhírű brazil fotóművész, Sebastiao Salgado nagyszabású tárlata a modern társadalom hatásaitól még mentes, "paradicsomi" tájakra viszi a látogatót, az orosz új akadémizmus jeles képviselője, Olga Tobreluc három alkotói periódusán keresztül is bemutatkozik a Műcsarnokban, míg a szlovákiai Jozef Suchoza installációiban a halál, az újjászületés, a nagy változások témáit változtatja "leheletfinom téri tánccá" - közölte a november 12-ig megtekinthető kiállítások keddi sajtóbejárásán a Műcsarnok művészeti igazgatója.

Szegő György elmondása szerint Sebastiao Salgado évtizedekig dolgozott elismert dokumentarista és sajtófotósként, gyakran megörökítve az emberi rombolást és a föld pusztulását. Párizsból hazatérve azonban elhatározta, hogy feltárja a bolygó érintetlen arcát is. Genezis című, monumentális sorozata a modern társadalom hatásaitól még mentes hegyek, sivatagok, óceánok, állatok és népek, a még érintetlen tájak és élővilág felfedezését célul kitűző nyolcéves expedíció eredményeiről számol be. Maria Laura da Rocha, Brazília magyarországi nagykövete a sajtóbejáráson "a természetnek írt szerelmes levélnek" nevezte a Lélia Wanick Salgado által rendezett kiállítást, emlékeztetve arra, hogy Amazónia őserdői Brazília területének 61 százalékát teszik ki. Sebastiao Salgado több mint harminc alkalommal indult felfedezőútra gyalog, könnyű légi járművel, tengerjáró hajón, kenuval vagy hőlégballonnal, hogy fekete-fehér képein megörökítse többek között a Galápagos-szigetek állatfajait és vulkánjait, az Antarktisz és a dél-Atlanti-óceán bálnáit, pingvinjeit, az Amazonas-esőerdő mélyén rejtőzködő állatfajokat és törzseket, a Nyugat-Pápuán élő kőkorszaki korowai népet, a sarkkörön lakó nomád nyenyeceket és rénszarvas csordáikat, a Grand Canyon szurdokait és Alaszka gleccsereit.

Olga Tobrelucről Szegő György felidézte, hogy a szentpétervári alkotó művészete a kilencvenes évek elején vett radikális fordulatot: ekkor tért át a festészetről a fotóval és 3D modellezéssel kiegészített számítógépes grafikára, így kapcsolódva az orosz új akadémizmus irányzatához. Olga Tobreluc elmondta, munkáiban a régi mitologikus hagyományokat kívánja ötvözni kortárs történetekkel. Hat nő című önarckép-sorozatában például maga bújik mitológiai szereplők bőrébe, a Modellek sorozat képein pedig antik istenszobrokat alakít kortárs fiatalokká. Éles kritika fogalmazódik meg az Amerikai katona Irakban címmel az amerikai-brit intervenció elleni tiltakozásként festett munkáján, a Tarquinius és Lucretia címet viselő sorozat pedig az antik erőszak-történetet a mába helyezve gondolja újra a férfi és a nő szerepeit.

Jozef Suchoza számos kiállítás után, eddigi alkotói pályáját összefoglalva a Műcsarnokban rendezi első nagyobb önálló tárlatát. A szlovákiai művész elmondása szerint kiállításának fő témája az út, az átlépés és annak rítusai. Jozef Suchoza munkáiban fontos szerepet kap a fény pulzálása, a levegő áramlása és a tükröződések. Az egyén útkeresésére utalnak a Personal Dome és Ladder című munkák. Missing Generation című installációjának szellemszerű alakjai pedig a helyi populációk lassú kihalására és a maradék közösség fokozatos elszemélytelenedésére reflektálnak. Jozef Suchoza tárlatának végén a Personal Moses című installáció oldja fel a világ fizikai realitása és az ember belső dimenziói közötti határvonalat.

A hármas kiállításhoz számos kísérőrendezvény is kapcsolódik, melyekről a http://mucsarnok.hu honlapon található részletes információ.

Forrás: MTI 2017. szeptember 5., kedd, Budapest, bkö \ pmg

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

Koncertek és előadások a szombathelyi püspöki palotában és székesegyházban

Martinus Exclusive - Komolyzenei koncertekkel és előadói estekkel nyitják meg a nagyközönség előtt a szombathelyi püspöki palotát, a szombathelyi székesegyházban pedig nagyszabású ingyenes orgonakoncerteket hallhatnak az érdeklődők - jelentette be a programsorozatot ismertető dr. Székely János, szombathelyi megyéspüspök.

A püspök úgy fogalmazott: a szépség, az igazság, a jóság és a szentség egymástól elválaszthatatlanok, ezeken a koncertekben pedig „valami ilyesmivel találkozhatnak majd, akik fogékonyak a szépre és a jóra". „Gyönyörű épített környezet, benne a gyönyörű dallamok, az isteni harmónia és az emberi harmónia egybecsengése, az építészet, a zene, a hit harmóniájának az egysége. A szakrális zene is a hit forrásából fakad, aki pedig ezt a zenét hallgatja, ebből a forrásból meríthet. Szeretettel hívunk és várunk tehát mindenkit, aki a sokszor bizony rohanó és zűrzavaros világban a tiszta harmóniát kívánja hallani" - mondta.

A Martinus Exclusive koncertsorozat szeptember 19-én Balogh József zongoraművész Liszt- és Chopin-estjével kezdődik a püspöki palota dísztermében, majd szeptember 20-án este Virágh András orgona hangversenyével folytatódik a székesegyházban- mondta Perger Gyula, a Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont igazgatója. A december 19-ig tartó kamaraelőadások és koncertek sorból kiemelkedik Bozsodi Vonósnégyes tervezett koncertje, igazi kuriózumnak ígérkezik a Szent Efrém Férfikar - a görögkeleti egyházzene világhírű képviselői - hangversenye, és különleges lesz Kertesi Ingrid Liszt-díjas operaénekesnő koncertje is, aki december 6-án a Brenner János Általános Iskola gyermekkórusával közösen lép fel. Lakner-Bognár András, a szombathelyi székesegyház karnagya, egyházmegyei zeneigazgató a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta: a püspöki palota különleges akusztikája miatt kifejezetten alkalmas arra, hogy kamarazenei koncerteknek adjon otthont, a székesegyházban pedig az ország egyik legnagyobb orgonája található, amely szimfonikus zenekarokhoz hasonló változatossággal képes megszólaltatni zeneműveket, ezért különösen nagy élményt kínál a zeneértők számára.

Forrás: MTI 2017. szeptember 8., péntek, Szombathely, bcsp \ kpt

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló, Lelkiség

Erdő a városban- erdőkről, erdészekről ökoiskoláknak, iskoláknak és családoknak

Idén második alkalommal rendezték meg Budapest szívében az „Erdővarázs" című kétnapos programot, amelynek során az erdő „beköltözött" a városba. 

Az állami erdőgazdaságok Budapest szívében mutatták be a vadregényes magyar erdők értékeit és az erdészek izgalmas munkáját, ismeretterjesztő programokkal és a magyar népi hagyományokból is merítő zenés színpadi produkciókkal fűszerezve.

A rendezvény ideje alatt 15 tematikus sátorban lehetett megismerkedni az erdők titkaival és az erdészek munkájával:

FÁTÓL Z-IG – Ebben a sátorban izgalmas részleteket mutattak be a fa második életének ezerféle alakjáról, és a faanyag hasznosságáról
ÉLMÉNYERDŐ – Az erdei iskolák tematikus sátra volt, ahol azt mutatták be, miképp válik az erdőben élménnyé a tanulás
ERDEI KINCSESTÁR – Vadgyümölcsök, gombászás, erdei méhészet és gyógynövények tárták ki a magyar erdők kincsestárának kapuit
MUNKÁRA FEL! – Vajon hányan tudják, milyen jelentős szerepet játszanak a magyar erdők a kisvállalkozások életében és a vidéki munkahelyteremtésben?
VIGYÁZZ RÁM! – Az erdő fontos tényező a klímaváltozással járó változásokhoz történő tudatos alkalmazkodásban, az erdészek pedig nemcsak gazdálkodnak vele, hanem gondozzák és védik
ELŐZD MEG AZ ERDŐTÜZET – Csak Te segíthetsz abban, hogy megelőzzük hazánkban a pusztító erdőtüzeket!
NAGYON VADON – A hazai erdők állatfaj-gazdagságával és a városokban élő állatokkal ismerkedünk
ERDÉSZ-HÁZ – Turistaházak, szálláshelyek, vendéglátás az állami erdőkben
VADKALAND – Vadgazdálkodás, erdő és vad kapcsolata
BAKANCSLISTA – Országos Kékkör, bakancsos, kerékpáros és lovas turizmus az állami erdőkben
ÖRÖKERDŐ – A fenntartható állami erdőgazdálkodás, amely felkészíti a magyar erdőket a klímaváltozásra és megerősíti természeti jövőképünket
ZAKATOLÓ – Az erdei kisvasutak is kizakatoltak a Szabadság térre
EHETŐ-ERDŐ – Vadhúsok, szörpök, fűszerek, lekvárok, méz és még megannyi finomság, amit mind-mind a hazai erdők nyújtanak
ERDÉSZ LESZEK! – Az erdészek bemutatták, munkájukkal hogyan szolgálják a közjót, hogyan terveznek 100-150 évre előre, hogyan kezelik az erdőt a csemetétől a famatuzsálemig
TÚRÁZNI MENTEM! – Az idén újraindult, szervezett hazai Erdei Vándortábor program részletei, kínálata és élményei kerültek bemutatásra

A téren népi játékokkal, erdészeti gépbemutatóval várták nem csupán a családokat, hanem az iskolákat, osztályokat, ökoiskolákat is.

Forrás: Erdővarázs

 

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

Bővült a Nemzeti Könyvtár sorozat

Tizennégy új kötettel, köztük Wass Albert, Nyirő József, Jókai Anna, Csoóri Sándor és Bayer Zsolt műveivel bővül a Nemzeti Könyvtár - jelentette be Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott pénteken a Parlamentben. „A Nemzeti Könyvtár hitvallása, hogy aki író, azt íróként ítéljük meg és ne politikusként" - hangsúlyozta Kerényi Imre, Nyirő József Isten igájában című regényéről szólva.

Az újdonságok között helyet kaptak Gyurkovics Tibor, Somogyváry Gyula, Karácsony Benő, Hankiss János művei, valamint egy Ady Endre verseit, Malonyay Dezső Munkácsy Mihály életrajzát és egy Petőfi Sándor és Arany János levelezését felölelő kötet is.

 Az útirajz kedvelt, klasszikus műfaja a magyar irodalomnak, eddig kilenc ilyen kötet jelent meg a Nemzeti Könyvtárban, és ebbe a sorba illeszkedik Bayer Zsolt: 1100 év Európa közepén című munkája is. Koltay Gábor filmrendező ajánlására jelenik meg a Nemzeti Könyvtárban Wass Albert A funtineli boszorkány című háromkötetes regénye. A sorozatba került felvéételre Somogyváry Gyula: És mégis élünk című romantikus regénye, amely az 1921-es soproni népszavazásról szól. Karácsony Benő Napos oldal című kötetéről Bencsik Gábor szerkesztő elmondta: bájos, lebilincselő és nagyon intelligens mű, amelyet egy olyan erdélyi "kismester" írt, aki ugyan méltó lenne a figyelemre, valamiért mégis kimaradt a magyar irodalmi kánonból. Gyurkovics Tibortól az Isten nem szerencsejátékos és a Ne szeress, ne szeress című mű jelent meg egy kötetben a Nemzeti Könyvtár kiadásában, míg a tavaly elhunyt Csoóri Sándorra az Eltemethetetlen gondok című kötettel emlékezik meg a sorozat, amelyhez a szerző özvegye, Balogh Júlia televíziós szerkesztő írt hosszú bevezetőt. A könyv második felében olyan tanulmányok kaptak helyet Csoóri Sándortól, amelyekből gondolkodásának lényege ismerhető meg - mondta Balogh Júlia. Egy kötetben kapott helyet Jókai Anna Ne féljetek, Godot megjött és Ima Magyarországért című műve, amelyeket Kerényi Imre az idén elhunyt szerző "irodalmi summáriumának" nevezett. A regények ajánlója, Pozsgay Zsolt író a Jókai Annával készült interjúkból válogatta össze a könyv előszavát. Szintén napvilágot lát a sorozatban Hankiss János Magyar géniusz című munkája. Fia, ifjabb Hankiss János Széchenyi-díjas magyar szociológus az eseményen elmondta: édesapja három tevékenység között osztotta meg az idejét, az egyetemi oktatás, a magyar kultúra európai terjesztése és a tehetséges vidéki fiatalok felkarolása töltötte ki az életét. Bár nem költői sorozat, lehetetlen, hogy Ady Endre, Petőfi Sándor és Arany János ne szerepeljen a Nemzeti Könyvtárban - fogalmazott a miniszterelnöki megbízott. Ady Endre versei Németh László tanulmányfüzérével kísérve jelent meg a sorozatban.

Forrás: MTI 2017. szeptember 8., péntek, Budapest, pja \ pmg

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

Esküdtszék Magyarországon

A Magyar Igazságügyi Akadémia 2017. szeptember 11-től bíróságtörténeti hetet szervez. Ennek keretében nyílik egy kiállítás, ahol az alkotók a magyarországi igazságszolgáltatás történetét úgy igyekeznek bemutatni, hogy azt a szakemberek és a civilek egyaránt élvezzék. A látogatók betekintést kaphatnak a legfontosabb törvényekbe, a szervezeti reformokba, illetve megismerkedhetnek azzal  a folyamattal, amely a mai bírósági hierarchia kialakulásához vezetett.

A kiállítás egyébként vándorkiállítás lesz, az ország különböző pontjaira viszik el.

Érdekesség a magyar igazságszolgáltatás történetében, hogy 1897-től működött esküdtszéki ítélkezés, ami igen rövid életűnek bizonyult, mivel történelmileg gyökértelen volt az intézmény, nem felelt meg a kulturális felfogásnak sem, és a háború miatt a rendszer gyors változáson ment keresztül. Az információ Stpta István jogtörténésztől, a Károli Gáspár Református Egyetem tanárától származik.

Forrás: MTI, 2017. szeptember 8.  

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

10 éves az Ars Sacra Fesztivál

2017.szeptember 16- 24. között rendezik meg idén 10. alkalommal az Ars Sacra Fesztivált. 

A z Ars Sacra 2007-ben, a Városmisszió alkalmából jött létre, hogy hidat teremtsen a profán és a szent között. 

A fesztivál keretében lesz zarándoklat, koncert, jubileumi  és emlékév ünneplés, kiállítás, filmfesztivál, irodalmi összeállítás, szakrális séta, színi előadás, botanikai séta, és természetesen a nyitott templomok napja, amely a rendezvényhez csatlakozott templomokkal újabb programokat kínál. 

Forrás, bővebb információ

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

Zöldgömb Fesztivál

Zöldgömb Fesztivál néven új rendezvényt indít útjára a Magyar Földrajzi Társaság Földgömb magazinja.

A Zöldgömb Fesztivál a felfedezők Napjához hasonló, ám a témájában a fenntartható életmódra, gazdaságra fókuszáló, szórakoztató, ismeretterjesztő, családi fesztivál lesz. A rendezvény 3 tervezett témája: hightech („zöld”/megújuló energia, intelligens otthon, elektromos járművek), múlt és hagyomány ( biokertészet, gyógynövények, tájfajták, talajkímélő földművelés), megosztáson alapuló gazdaság, közösségi összefogás.

A rendezvény időpontja: 2017. október 14. Helyszíne: Akvárium Klub

Bővebb információ: https://zoldgombfesztival.hu

Forrás: Földgömb (www.foldgomb.hu) 2017.augusztus 88. old.

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

Csókakői várjátékok

Csókakői várjátékok. 2017. szeptember 8-10-én

Immáron XVIII. alkalommal rendezik meg a Vértesben, Csókakőn, a vár alatti Nagy-Magyarország téren a várjátékokat. Az idelátogatók részt vehetnek haditorna bemutatókon, lovagi tornán, és korhű jelmezekbe öltözött hagyományőrző csoportok szórakoztató programjain.

Info: Várak, kastélyok, templomok c. történelmi és örökségturisztikai folyóirat XIII. évfolyam, 4. szám 2017. augusztus 49. oldal

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

Erdélyi ezüst tallérok Nyíregyházán

A Magyar Nemzeti Bank tulajdonában lévő erdélyi tallérokból álló Tündérkert ezüstje című vándorkiállítást mutatnak be az ország 6 városában. Augusztus 26-án Nyíregyházán nyílik meg a kiállítás.

A tallérokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az Értéktár program keretében vásárolta meg 2015 nyarán Törő István tulajdonostól. Öt évre a Magyar Nemzeti Múzeum kapta meg letétbe a további kutatások és tudományos vizsgálatok céljából. A készlet 220 darabból áll, 1,1 milliárd forintot ér, és a 16-17. században vert emlékérmékből és érmékből áll a gyűjtemény. A nyíregyházi kiállításon megtekinthető lesz egy 48 darabos, reprezentatív válogatás is az MNB 1974-ben alapított Bankjegy- és Éremgyűjteményének erdélyi aranypénzeiből, valamint szintén a jegybank tulajdonában lévő 13 darab eredeti, 17. századi erdélyi verőtő, amelyek az MNB több mint hatezer darabot számláló verőszerszám-gyűjteményének legkorábbi darabjai. Az arany- és ezüstpénzek, valamint a verőtövek mellett a kiállításon megtekinthető majd néhány korabeli erdélyi fegyver – dísz sodronying, huszár félvért és sisak, dísz szablya, dísz buzogány, amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeum kölcsönöz a tárlatra. A bemutatóhoz interaktív múzeumpedagógiai programot kapcsolnak a kiállítás rendezői, ahol János Zsigmondtól II. Rákóczi Ferencig az erdélyi fejedelmeket ismerhetik meg az érdeklődők. A tárlatot az első és második állomás - Székesfehérvár, illetve Nyíregyháza - után további négy városban: Szombathelyen, Szegeden, Pécsett és Egerben mutatják be.

Forrás: MTI 2017. július 20.

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

A váci nyomdászat története

A váci nyomdászat 245 évéről (1772-2017) nyílik kiállítás ”Közjava és hasznára… nyomdát állíthasson…” címmel 2017. július 14-én a Görög Templom Kiállítóteremben (Vác, Március 15. tér 19.).

Ambró Ferenc 1772-ben azzal a céllal telepedett le Vácott, hogy a városban nyomdát létesítsen. Addigra már a nyomdászat Gutenberg korszakalkotó találmányával több, mint 300 éves múltra tekintett vissza, hiszen az első magyarországi nyomdát, Hess András budai műhelyét, 1472-ben alapították. Sajnos a vállalkozás csak egy évig maradt fenn és sokáig nem is talált követőre. Hazai nyomdák a 16-17. században is csak néhány főúri, vagy egyházi központban működtek: Budán, Pesten, Brassóban, Sárváron, Kolozsvárott, Debrecenben, Bártfán, Gyulafehérváron, Nagyszombaton, Lőcsén. Ebben az időben még kevesen olvastak, az írni-olvasni tudók száma csak a reformáció és ellenreformáció időszakában nőtt meg. A 18. századtól szaporodott a nyomdák száma, újabbak létesültek, mivel a már működőekben dolgozó szedők, nyomdászok más városokban próbáltak szerencsét. Ezek  a települések egyházi és oktatási szempontbólbírtak jelentősséggel, és itt próbáltak saját lábra állni, nyomdai szabadalomhoz és támogatóhoz jutni. A nyomdász mesterség művelése azonban sok nehézséggel, buktatóval járt. A váci nyomdászat első 100 évében, 1872-ig csak egy nyomda tudott működni a városban, így a nyomdászok egy része tönkrement. A műhelyek, a különféle gépek kézről-kézre jártak. A 19. század végétől a társadalmi változások; az oktatás színvonalának javulása, a polgárság megerősödése, a megélénkülő társas élet, a kulturális események hangsúlya lehetővé tette, hogy több nyomda is megéljen egyidőben. Azonban a nyomtatás színvonala és kapacitása eléggé változatos volt. Néhányan csak helyi nyomtatványokat tettek közzé, mások viszont országos lapok nyomtatására is vállalkozhattak. A helyi szakemberek között említést érdemel Ambró Ferenc (1772-1792) mellett Gottlieb Antal (1793-1823), Plöszl Lipót (1824-1864), Majer Sándor (1882-1909) és Dercsényi Dezső (1907-1945) is, akiknek a tevékenysége meghatározó szerepet játszott  a váci nyomdászat történetében. A kiállítással tisztelegni szeretnének a rendezők nem csak a nevesített, hanem a név szerint nem ismert egykori nyomdászok előtt is, hiszen a könyvek őrzik a múltat, az emlékezetet, amelyek előre mutatnak a jelenen keresztül a jövőre is. Ha a váci nyomdászatról emlékezik meg az ember, fontos megemlíteni, hogy a nyomdák sokáig együttműködtek a Siketnéma Intézettel, ahol a diákok betűszedőnek, nyomdásznak tanulhattak, piacképes mesterséget kaptak a kezükbe.

A kiállítás megtekinthető 2017. november 5-ig.

Forrás Váci Egyházmegye

 

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

Sárköz kincse

A Sárköz páratlanul gazdag népművészetének köszönhetően 2012-ben került fel a szellemi kulturális örökség hazai listájára. A jellegzetes lakodalmi szokásokat  2005 óta eleinte évente, majd kétévente más-más helyszínen rendezték meg.  Legutóbb 2015-ben Őcsény volt az esemény házigazdája. Az esemény Tolna megye egyik legnagyobb, háromnapos folklórprogramjának számít, ahol közel 300 néptáncos eleveníti meg a hagyományokat, és 700 fős lakodalmi vacsorára terítenek.

A programot a népművészetéről híres tájegység hat települése, Alsónyék, Báta, Decs, Őcsény, Pörböly és Sárpilis közösen rendezi meg.  Az idei helyszín Sárpilis lesz, ahol a református templomban levetítik Bali János a Sárköz virágzását és későbbi romlását bemutató, Gyöngy a sárban című, 2016-os dokumentumfilmjét, majd a filmben is megszólaló Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató válaszol a közönség kérdéseire.

A lakodalom július 14-én, pénteken veszi kezdetét, amikor a lakodalmi udvarban felelevenítik az előkészület szokásait a Sárköz énekkarainak, táncegyütteseinek közreműködésével, majd megtartják a legény- és leánybúcsút .

Július 15-én, szombaton a lakodalom minden hagyományos mozzanatát előadják, a menyasszony-öltöztetést, a kikérést, a szakács- és menyecsketáncot. A fő produkció a meghívott tizenkét táncegyüttes fellépése lesz, a közel háromszáz táncos részt vesz a lakodalmi menet felvonulásában, amelyet a bonyhádi Csurgó zenekar és a zengővárkonyi fúvós zenekar kísér. Nem marad el a százszoknyás karikázó sem, amikor népviseletbe öltözött sárközi lányok, asszonyok járnak körtáncot - tette hozzá. Az estebéden is a szokásos fogásokat tálalják fel: húslevest, pörköltet, sülteket, töltött káposztát és kalácsot. Az esemény a bátai Szent Vér templomban zárul szentmisével.

MTI 2017. július 8.

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

Mi köti össze Pécelt Losonccal? - Ráday Pál

II. Rákóczi Ferenc titkárának végső nyughelyét a magyar kormány, a Dunamelléki Református Egyházkerület és Losonc város önkormányzata támogatásával újították fel.

A reformáció emlékévének felvidéki eseménye a reformáció 500. és Ráday Pál születésének 340. évfordulójára esett. II. Rákóczi Ferenc titkárának végső nyughelyét a magyar kormány, a Dunamelléki Református Egyházkerület és Losonc város önkormányzata támogatásával újították fel ismételten, és adták át.

Ráday Pál a történelmi Nógrád vármegye egyik legkiemelkedőbb személyisége volt, aki világi és egyházi tisztségének ellátását küldetésének tekintette. A nagy fejedelem titkáraként szolgált, hosszú éveken keresztül segítette őt külpolitikai céljaiban. Vallásos énekeket és verseket szerzett, imákat  írt, könyvtárt teremtett, amely mind a mai napig gyarapodik.

Ráday Pál 1677-ben született Losoncon. Az egykori református, ma városi temetőben lévő kriptában 1733. június 20-án helyezték végső nyugalomra kívánságának megfelelően, péceli kastélyában bekövetkezett halála után. Kriptáját többször felújították, a jelenlegi pedig veszélyeztetett műemlék- jellege miatt történt, a Rómer Flóris-terv keretében. Összefogott azonban hozzá a losonci református egyház és az önkormányzat, valamint a Dunamelléki Református Egyházkerület is. A Kármán József losonci református alapiskola nagytermében pedig szombaton, július 8-án, az életútjáról szóló kiállítás nyílt.

Forrás: MTI, 2017. július 8. 

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

Erdélyi kincsek- kiállítás arany és ezüst tárgyakból

„Ősi arany- és ezüstkincsek Romániából” címmel kiállítás nyílik 2017. július 11-én Debrecenben a Déri Múzeumban. 

A kiállítás a debreceni múzeum és a bukaresti Román Nemzeti Történeti Múzeum együttműködésével jött létre, ahol 31 romániai megyei múzeum kincseiből 1065 tárgy tekinthető meg. A kiállítás a Románia területén 19-20. században előkerült, az őskortól a korai középkorig terjedő időszakból származó arany és ezüst kincsekből tevődik össze. A tárgyak összértéke több tízmilliárd forintot tesz ki, ezért a vendégkiállításért mind a román kormány, mind Magyarország kormánya állami garanciát vállalt. "Ilyen nagyságrendű kiállítás utaztatása mindkét állam, Magyarország és Románia múzeumi történetében is példátlan"- jelezte a múzeum.
A hatalmas tárlaton látható tárgyak zömét szigorúan őrzött és védett trezorokban tárolták, eddig soha nem kerültek a nagyközönség elé. Ilyen jelentőségű és értékű külföldi kiállítási anyag eddig egyetlen magyar vidéki múzeumba sem érkezett, az esemény jelentősége így messze túlmutat a regionális szinten. A kiállításban szereplő tárgyak, leletegyüttesek Magyarország, a Kárpát-medence, sőt Európa ős- és kora történetének olyan kiemelkedő emlékei és forrásai, amelyek jelentős része eddig nem hagyta el Románia területét. A kiállítás 2013 óta járja Románia projektben részt vevő múzeumait, azonban a bukaresti múzeumnak nem ez az első bemutatkozása Debrecenben: a múzeumok éjszakájára érkezett a Déri Múzeumba Bukarestből Bocskai István fejedelmi jogara, amit korábban Magyarországon még nem láthatott a közönség.
A kiállítás 2017. október 15-ig tekinthető meg. 
Forrás: MTI 2017. július 2

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

Mozaik Múzeumtúra, avagy rendhagyó múzeumi élmények diákoknak

Múzeumi napokkal, tematikus- és városi múzeumtúrákkal, iskolai edukációs programsorozattal kezdődött a tavasszal a Mozaik Múzeumtúra rendezvénysorozat, amelynek eseményei még a nyáron is várják az érdeklődőket.

Március és május között 13 kiállítóhely és nyolc iskola 95 osztályának mintegy 3000 felső tagozatos tanulója vett részt a programokon, aminek fő célkitűzése az volt, hogy a diákok a jövő múzeumlátogatóivá váljanak, és már most megtapasztalják, mennyi érdekes kiállítás és lehetőség várja őket Magyarország kiállítóhelyein. Ezeken a napokon délelőtt múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartottak a diákok számára, délután pedig összművészeti programokat, rendhagyó tárlatvezetéseket.
A múzeumi programok mellett a gyerekek rendhagyó irodalomórákon, valamint improvizációs játékokon vehettek részt.
A sorozatot 2016 őszén indították útnak, 2017 tavaszán pedig pedig 6 nagyvárosban Egerben, Sopronban, Szombathelyen, Szolnokon, Szegeden és Veszprémben volt a helyi múzeumokkal szoros együttműködésben megrendezett kulturális nap.
Az 1956-os emlékév alkalmából meghirdetett '56-os Múzeumtúra tavaszi programjai is nagy sikerrel zajlottak: a jelentkező iskolák csoportjai négy különleges programon vettek részt és teljesítették az ehhez meghirdetett játékot. A speciális múzeumtúra keretein belül két interaktív tárlatvezetést tekintettek meg a diákok az Országgyűlési Múzeum jóvoltából az In memoriam 1956. október 25. emlékhely és kiállításban, emellett a Petőfi Irodalmi Múzeumba is ellátogattak, ahol kurátori tárlatvezetésen vettek részt a "Lehulló láncai az emlékezetnek. Erdélyi alkotók és 1956" című kiállításon. Mindezek mellett megtekinthették a PanoDráma társulat Pali - Maléter Pálné életmonológja szó szerint című monodrámáját is.
A programok nyáron is folytatódnak, így városi múzeumlátogató sétákon a Tájak-Korok Múzeumok Egyesülettel közösen Óbuda, Kecskemét, Szentendre, Fonyód és Gyenesdiás kiállítóhelyeit és nevezetességeit ismerhetik meg a résztvevők.Múzeumi napokkal, tematikus- és városi múzeumtúrákkal, iskolai edukációs programsorozattal kezdődött a tavasszal a Mozaik Múzeumtúra rendezvénysorozat, amelynek eseményei még a nyáron is várják az érdeklődőket.
Március és május között 13 kiállítóhely és nyolc iskola 95 osztályának mintegy 3000 felső tagozatos tanulója vett részt a programokon, aminek fő célkitűzése az volt, hogy a diákok a jövő múzeumlátogatóivá váljanak, és már most megtapasztalják, mennyi érdekes kiállítás és lehetőség várja őket Magyarország kiállítóhelyein. Ezeken a napokon délelőtt múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartottak a diákok számára, délután pedig összművészeti programokat, rendhagyó tárlatvezetéseket.
A múzeumi programok mellett a gyerekek rendhagyó irodalomórákon, valamint improvizációs játékokon vehettek részt.
A sorozatot 2016 őszén indították útnak, 2017 tavaszán pedig pedig 6 nagyvárosban Egerben, Sopronban, Szombathelyen, Szolnokon, Szegeden és Veszprémben volt a helyi múzeumokkal szoros együttműködésben megrendezett kulturális nap.
Az 1956-os emlékév alkalmából meghirdetett '56-os Múzeumtúra tavaszi programjai is nagy sikerrel zajlottak: a jelentkező iskolák csoportjai négy különleges programon vettek részt és teljesítették az ehhez meghirdetett játékot. A speciális múzeumtúra keretein belül két interaktív tárlatvezetést tekintettek meg a diákok az Országgyűlési Múzeum jóvoltából az In memoriam 1956. október 25. emlékhely és kiállításban, emellett a Petőfi Irodalmi Múzeumba is ellátogattak, ahol kurátori tárlatvezetésen vettek részt a "Lehulló láncai az emlékezetnek. Erdélyi alkotók és 1956" című kiállításon. Mindezek mellett megtekinthették a PanoDráma társulat Pali - Maléter Pálné életmonológja szó szerint című monodrámáját is.
A programok nyáron is folytatódnak, így városi múzeumlátogató sétákon a Tájak-Korok Múzeumok Egyesülettel közösen Óbuda, Kecskemét, Szentendre, Fonyód és Gyenesdiás kiállítóhelyeit és nevezetességeit ismerhetik meg a résztvevők.
Az iskolai edukációs programsorozatban közreműködött a Magyar Természettudományi Múzeum, a Leskowsky Hangszergyűjtemény, a Bélyegmúzeum, a pákozdi Katonai Emlékpark, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Földrajzi Múzeum is.
Forrás: MTI 2017.július4.

   

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

7 évezred Budapest alatt

A Budapesti Történeti Múzeum „Kincsek a város alatt” időszaki kiállítása az elmúlt tíz év legjelentősebb régészeti feltárásait mutatja be. A kiállítás szeptember 17-ig látogatható. 

 A kiállítás során betekintést nyújt Budapest több ezer éves történetébe. 2005 és 2015 között a Budapesten véghezvitt fejlesztések során rengeteg régészeti leleltre bukkantak. Így új információkra derült fény Budapest vízrajzáról, korábbi lakóinak életéről, életmódjáról, tájformáló szerepéről. A földből és a Duna medréből előkerült leletek 7 évezredet foglalnak magukba Kr.e. 5200-tól kezdődően egészen 1810-ig.
A kiállításra 1260 tárgyat válogattak ki, amely mind rendeltetésszerűségében, mind összetételében nagyon változatos. A leletek között még szerves anyagot (egy cipészműhely bőrcipői, bőrtarsoly) is találtak. A bemutatott tárgyak között makettek, tárgyi rekonstrukciók, 3D-s rekonstrukciók, filmek segítik az eligazodást. A leletek bemutatása mellett a régészek munkája, az új technológiák, a dokumentációs rendszerek és a feldolgozás módszereinek megismerése is lehetővé válik. A kiállítás megemlékezik a 150 évvel ezelőtt Rómer Flóris által szorgalmazott régészeti feltárásokról is, aminek következményeként létrejött a Budapesti Történeti Múzeum. 
Forrás: BBC History 2017. június VII. évfolyam 6. szám, 19. old. Erdei T. Lilla
 

Kultúra, kiállítás, programajánló, Sajtófigyelő

Édes anyanyelvünk

Hány szó van a nyelvünkben? – Teszi föl a kérdést Grétsy László az Édes Anyanyelvünk című folyóírat júniusi számában.

A szerző – bár megjegyzi, hogy a nyelvvel hivatásszerűen foglalkozó szakemberek nem teszik föl ezt a kérdést, mivel még csak megközelítőleg sem lehet pontos választ adni rá, ő mégis megteszi ezt, mivel az elmúlt időkben számos olyan újságcikk és tanulmány jelent meg, ahol egy-egy költő, író (hazai, vagy külföldi), teljes szókincsét vették górcső alá. (Pl. Juhász Gyula 11 606, Dante az Isteni színjátékban 12 986 szót, Arany műveiben 22 423-t használ, stb…) Ezen cikkek alapján, sokakban téves elképzelés alakulhat ki arról, hogy az élő nyelvünkben hány használt szó van.
Itt azonban különbséget kell tenni a használt és ismert szavak mennyisége között is, hiszen ez sem egyezik.
Az Értelmező kéziszótár által meghatározott szó értelmezését „A nyelvnek meghatározott hanagalkú és jelentésű, viszonylag önálló egysége” veszi alapul, amibe nem számítja be egy szónak a többféle jelentését, a tulajdonneveket, alakváltozásokat (csak amennyiben jelentésváltozással is bír), a ragos és jeles alakokat (kivéve, ha szószerűvé fejlődtek), egyszerű- alkalmi szavakat. Viszont figyelembe veszi az összetett és képzett szavakat, tájszavakat, szakszavakavat, csoport- és rétegnyelvi szavakat, a két, vagy több szóból álló kötött kifejezésket- frazémákat, valamint a régi-már nem élő szavakat is (hiszen, mint írja: „ugyanúgy nemzeti örökségünk részei, mint Szent István, vagy Mátyás király”).
Ezek alapján veszi számba - már amennyire ezt meg lehet tenni - a szavakat.

A köznyelvi szavak csoportjában 206 873 szót tüntetnek föl a múlt század közepén a szótárak, amelyek csupán a közepes gyakoriságú, nélkülözhetetlen szavakat említik.  Ha azt vesszük figyelembe, hogy a nyelvünk napról napra gazdagodik több ezer szóval, és figyelembe vesszük a képzőink által létrehozott szavakat, bizony a számuk legalább egymillióra tehető.
Tájszavaink száma az 1979 és 2010 között 5 kötetben megjelent Új magyar tájszótár alapján 120 000-re tehető.
Szakszavaink bővein vannak: szinte lehetetlen felbecsülni a számukat, hiszen ha már csak az alapvető szavakat tekintjük, pl. az orvosi szótár 90 000 szavát, a kb. 60 000 szervetlen és 600 000 körüli szerves vegyület nevét, a körülbelül 50 000 növénynevet, és ehhez még hozzátesszük minden szakmának, iparágnak, mesterségenk a több száz, vagy ezer ilyen szavát, akkor a szakszavaink száma milliós nagyságrendre emelkedik.
A csoport és rétegnyelvi szavak a szótárak alapján 200 000 körüli szót ismernek, a régies, kiveszőben lévő, vagy már kiveszett szavaink kb. 10 000 darabból állnak, a frazémák száma legalább 20 000 lehet.

Ezek alapján összesítve, a szavaink száma 3 és 10 millió közé tehető, amiből persze nemcsak nem lehetne, de nem is lenne érdemes szótárat készíteni.  Persze fontos tudnunk, hogy ennek a hatalmas szómennyiségnek csak töredékét ismerjük, és még kisebb százalékát használjuk.  A szakirodalom sugallata alapján egy értelmiségi sem használ többet 25-30 000szónál. Valószínűleg a tanulatlan, ám egészséges észjárású ember is ismer és használ 5-10 ezer szót. És az sem kizárt, hogy van olyan nyelvhasználó egyén, aki egyedi adottságai révén, vagy foglalkozása következtében  100 000 szót is ismer.

Forrás: Édes anyanyelvün, 2017. júniusi száma, 8-9. oldal Grétsy László

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló, Ismeretterjesztés, tudomány

Oldalak