Ismeretterjesztés, tudomány

A Magyar Rovartani Társaság idén nyolcadik alkalommal bocsátotta szavazásra, immár a Magyar Természettudományi Múzeummal közösen, hogy melyik faj legyen az év rovara 2018-ban. Idén is három jelölt közül lehetett választani: a közönséges keringőbogár, az óriás-szitakötő és a tavi molnárpoloska közül. A szavazás 2017.december 6-án zárult, melynek eredményeként az óriás-szitakötőt választották meg erre a címre.

A harminc hektáron több mint ötezer állatot bemutató állatpark - a szakmai zsűri döntése alapján - tizenhat látványosság közül nyerte el az év turisztikai attrakciója címet az országos internetes szavazáson a Nyíregyházi Állatkert.

„..gyertyácskákkal ékesítém” – karácsonyi és újévi szokások a 19. századi Magyarországon címmel jelent meg az MTA honlapján Fónagy Zoltán és Katona Csaba történészek ünnepi összeállítása a karácsonyi ünnepkörbe tartozó szokások magyarországi meghonosodásáról.

Szerves molekulákat találtak az egyik üstökösből származó porban.  Ez a por a Naprendszer valaha ismert legősibb és szénben leggazdagabb anyagához tartozik, amely születése óta alig változott - írják a szakértők. Az információk a Royal Astronomical Society Monthly Notices című havilapban jelentek meg.

„Se pénz, se posztó”- maradt meg a nép ajkán, amikor adott szituációban a fizetés elmaradására utalunk. De honnan is származik ez a mondás?

„A  hangok birodalmában élünk. Körülvesznek minket éjjel-nappal, még a teljes csendben is.”

Ha egy reál beállítottságú embertől megkérdezik, ki volt Shakespeare, szinte nyilvánvaló, hogy tudni fogja. Ha azonban egy humán beállítottságú embert a fraktálokról faggatnának, a róla való tudás már nem lenne evidens.

A legrégebbről ismert ausztrál ember, a mintegy 42 ezer éve élt Mungo Man maradványai visszakerültek redeti "otthonába", Új-Dél-Walesbe, ahol a törzs, mely Mungo Mant ősének tartotta, saját rítusával fogadta.

Amerikában élő magyar tehetségekről, tudósokról, kutatókról, filmes szakemberekről készült sorozat „Amerikában jártunk. Mestersége címere” címmel.  A tudományos élet olyan kiemelkedő tudósait, tehetségeit szerették volna bemutatni a film forgatói, akikre büszkék lehetünk: egyrészt mert olyan tettek le az asztalra a saját területükön belül, amely világszerte elismert, másrészt fontos számukra a magyarságuk, a gyökereik, ezért amiben tudják, segítik szülőhazájukat. Sokan 1956-ban hagyták el hazájukat.

1890 óta szervezik meg Magyarországon a lakosság körében a madáretetést. Idén, az első fagyok közeledtével a 128. énekesmadár-etetési szezon veszi kezdetét.

Egy nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült bizonyítékot találnia arra, hogy 200 millió évvel ezelőtt egy hatalmas, húsevő dinoszaurusz állt a tápláléklánc csúcsán a mai Dél-Afrika területén. A hír a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon tették közzé.

Mivel a kétéltűek a legsérülékenyebb állatcsoport, ezért érthető, hogy az eddig leírt több, mint 7500 faj legalább felének csökkennek az állományai, egyharmadukat pedig kihalás fenyegeti.

„Állítom, hogy ha a gyerekeket mindennap érné valamilyen művészeti élmény, előrébb tartanánk.”- mondja interjújában az MTA Idegtudományi Intézetének igazgatója, agykutatója, az Agy-díjas Freund Tamás Ötvös Zoltánnak, a  Magyar Idők riporterének.

Magyarország három területén Villányban, Iharkúton és Ajkán kutatja 2012 óta Ősi Attila csoportjával együtt a dinoszauruszokat. A leggazdagabb leletanyagot Villányban találták meg, ahol 240-235 millió éves ősgerincesekre bukkantak a késő és középtriász korból. A porcos és csontos halak, hüllők csontjai között fogakat is találtak. Az idei legszenzációsabb leletük egy ragadozó tengeri hüllő félméteres állkapcsa volt.

Állami tulajdonban legyen, természetvédelmi oltalmat élvezzen, mindenki számára nyitott legyen, az égbolt minősége feleljen meg a szabályoknak, és az égbolt látnivalóit folyamatosan mutassák be a nagyközönségnek. Ezek a kritériumok arra vonatkoznak, ha valaki szeretné elnyerni a Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség (IDA) Csillagoségbolt-park címét.

A halmazelméletet axiomatikus alapokra helyezte, alapproblémákat oldott meg a kvantummechanika, a halmazelmélet és a matematikai logika terén, a természetes számsor miatta kezdődik nullával és nem eggyel, megalapozta a játékelméletet, de nyomot hagyott a közgazdaságtanon, a hidrodinamikán a meteorológián is. A Nobel-díjas Fred Reines  azt állította róla, „Ha….nem adott rá rögtön egy megoldást, akkor az a probléma megoldhatatlan volt”. 

A biogáz az egyik legsokoldalúbban felhasználható alternatív energiahordozó. Ez egy éghető gáz, amely egyszerűen szállítható, egyszerűen tárolható, és a belőle tisztított biometán ugyanolyan értékű, mint a földgáz.

Interaktív feladatokkal, szerepjátékokkal, elektronikus anyagokkal tűzdelt az az oktatási anyag, amelyet  a fenntartható erőforrás- erőgazdálkodás témakörében a „CEEweb a biodiverzitásért” civil szervezet állított össze egy visegrádi projekt és egy szélesebb körű európai kampány keretein belül a partnereivel a 11-16 éves korosztály számára. A projekt a visegrádi országok autógyártásán és autóhasználatán keresztül mutatja be azoknak a  környezetre és emberekre gyakorolt hatását.

Az idei „Kutatók éjszakájára", 2017. szeptember 29-.én kerül megrendezésre. 

A kutatók éjszakáján országszerte mintegy kétezer ingyenes program, közte kísérletek és interaktív bemutatók várják a látogatókat a kutatóintézetekben, egyetemeken, kutatóhelyeken és a Csodák Palotájában.

Egyiptomi régészek egy fáraókori aranyműves sírjára bukkantak Luxor közelében, amely egy több, mint 3500 éve élt férfi, valamint felesége és két gyermeke múmiáit is rejtette - jelentette be az egyiptomi műemlékvédelmi tárca. Az Újbirodalom (K.e 16-11. század) korabeli síremléket a Kairótól 400 kilométerre délre fekvő Luxor közelében, a Nílus nyugati partján elterülő Drá Abul Naga nekropoliszban találták, ahol annak idején fáraók magas rangú hivatalnokait temették el.   

Agydaganatot gyógyíthat a zikavírus- írta a BBC hírportálja.

A Göcseji Múzeum régészei az egerszegi, török kori vár XVII. században épült, cölöp- és döngöltagyag-szerkezetű keleti falazata és az előtte húzódó vizesárok mellett a vár korábbi erődítésére utaló cölöpsorokat, a XVIII-XIX. században leégett épületek maradványait és egy ágyúgolyót is találtak - mondta el Simmer Lívia régész-muzeológus az MTI-nek.

Vajon mindenki tudja, hogy hol állt Pesten a Cafe Renaissance kávéház? A válasz: igen! Mert mindenki megtanulta és tanult róla. A 12 iskolai éve alatt legalább háromszor. Egyszer alsó tagozaton, egyszer felső tagozaton, és egyszer középiskolában. Igen, mert ez a kávéház a Pilvax.

A biológusok és természetvédelmi szakemberek azt hitték, kipusztult Magyarországon. Most azonban fény derült rá, mégis él!

Az időjárás mindig is érdekelte az emberiséget, elsősorban a mezőgazdasági tevékenységek miatt, azonban sokáig csak megfigyeléseken alapult az előrejelzés.

Vajon a gazdaság körforgásos, vagy a történelem, ami ismétli újra és újra önmagát? Dédszüleink legalább annyira bölcsek voltak, mint a mai világgazdaságot vezető tudós emberek? A Zöld Ipar Magazin Hollandia körforgásos gazdaságáról szóló cikkét elolvasva rájövünk, hogy igen a válasz. Hollandiában ismét felismerték, hogy a Földet csak kölcsönkaptuk, és unokáinknak tartogatjuk. Ráébredtek, hogy a környezetvédelem szempontjából egyetlen hozzáállás lehet csak hatékony, mégpedig a hosszú élettartamú termékek gyártása. De hogy ezt hogyan képzelik el? És mi az első termék, ami már így készült el? A cikk elolvasásával választ kaphatunk ezekre a kérdésekre.

Mit történik manapság a gumiabroncsokkal? Lehet-e ezeket újrahasznosítani? Ha igen, mi készül belőlük? Milyen folyamattal? Ezekre a kérdésekre ad választ a Zöld Ipar Magazin  július-augusztusi száma.

Bár több éve terítéken van a tudományos életben éppúgy, mint a közéletben a tobzoskák fajának veszélyeztettsége, sőt, 2016. januárjától globálisan védett faj, most ismét hangot adtak a tudományos szakemberek ennek a témának.

Egyetlen farkaspopulációra vezethetőek vissza a mai kutyafajták - állapították meg amerikai kutatók, akik szerint az érintett farkasok nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt léptek először interakcióba az emberrel.

Keddenként a 19 órás hírek után az InfoRádió és az MTA közös tudományos, ismeretterjesztő műsorral jelentkezik 30 percben.