Ismeretterjesztés, tudomány

Az idei „Kutatók éjszakájára", 2017. szeptember 29-.én kerül megrendezésre. 

A kutatók éjszakáján országszerte mintegy kétezer ingyenes program, közte kísérletek és interaktív bemutatók várják a látogatókat a kutatóintézetekben, egyetemeken, kutatóhelyeken és a Csodák Palotájában.

Egyiptomi régészek egy fáraókori aranyműves sírjára bukkantak Luxor közelében, amely egy több, mint 3500 éve élt férfi, valamint felesége és két gyermeke múmiáit is rejtette - jelentette be az egyiptomi műemlékvédelmi tárca. Az Újbirodalom (K.e 16-11. század) korabeli síremléket a Kairótól 400 kilométerre délre fekvő Luxor közelében, a Nílus nyugati partján elterülő Drá Abul Naga nekropoliszban találták, ahol annak idején fáraók magas rangú hivatalnokait temették el.   

Agydaganatot gyógyíthat a zikavírus- írta a BBC hírportálja.

A Göcseji Múzeum régészei az egerszegi, török kori vár XVII. században épült, cölöp- és döngöltagyag-szerkezetű keleti falazata és az előtte húzódó vizesárok mellett a vár korábbi erődítésére utaló cölöpsorokat, a XVIII-XIX. században leégett épületek maradványait és egy ágyúgolyót is találtak - mondta el Simmer Lívia régész-muzeológus az MTI-nek.

Vajon mindenki tudja, hogy hol állt Pesten a Cafe Renaissance kávéház? A válasz: igen! Mert mindenki megtanulta és tanult róla. A 12 iskolai éve alatt legalább háromszor. Egyszer alsó tagozaton, egyszer felső tagozaton, és egyszer középiskolában. Igen, mert ez a kávéház a Pilvax.

A biológusok és természetvédelmi szakemberek azt hitték, kipusztult Magyarországon. Most azonban fény derült rá, mégis él!

Az időjárás mindig is érdekelte az emberiséget, elsősorban a mezőgazdasági tevékenységek miatt, azonban sokáig csak megfigyeléseken alapult az előrejelzés.

Vajon a gazdaság körforgásos, vagy a történelem, ami ismétli újra és újra önmagát? Dédszüleink legalább annyira bölcsek voltak, mint a mai világgazdaságot vezető tudós emberek? A Zöld Ipar Magazin Hollandia körforgásos gazdaságáról szóló cikkét elolvasva rájövünk, hogy igen a válasz. Hollandiában ismét felismerték, hogy a Földet csak kölcsönkaptuk, és unokáinknak tartogatjuk. Ráébredtek, hogy a környezetvédelem szempontjából egyetlen hozzáállás lehet csak hatékony, mégpedig a hosszú élettartamú termékek gyártása. De hogy ezt hogyan képzelik el? És mi az első termék, ami már így készült el? A cikk elolvasásával választ kaphatunk ezekre a kérdésekre.

Mit történik manapság a gumiabroncsokkal? Lehet-e ezeket újrahasznosítani? Ha igen, mi készül belőlük? Milyen folyamattal? Ezekre a kérdésekre ad választ a Zöld Ipar Magazin  július-augusztusi száma.

Bár több éve terítéken van a tudományos életben éppúgy, mint a közéletben a tobzoskák fajának veszélyeztettsége, sőt, 2016. januárjától globálisan védett faj, most ismét hangot adtak a tudományos szakemberek ennek a témának.

Egyetlen farkaspopulációra vezethetőek vissza a mai kutyafajták - állapították meg amerikai kutatók, akik szerint az érintett farkasok nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt léptek először interakcióba az emberrel.

Keddenként a 19 órás hírek után az InfoRádió és az MTA közös tudományos, ismeretterjesztő műsorral jelentkezik 30 percben.

A hatodik században írt orvosi receptekre bukkantak az egyiptomi Szent Katalin kolostorban a felújítási munkálatok alatt. Ezek egyike Hippokratész recept kéziratának töredéke – jelentette be július 5-én Haled el-Enani egyiptomi műemlékvédelmi miniszter.

A nemzetközi fajmegmentési program (EEP) keretében Brazza-cerkófok (Cercopithecus neglectus) érkeztek a Szegedi Vadasparkba. Az első példány, egy fiatal hím tavasszal került Szegedre Angliából, majd júniusban két Oroszországban született nőstény követte. Az egyhónapos karantén időszakának lejárta után következett az összeszoktatásuk, így júliustól már a nagyközönség is megtekintheti őket.

Szarmata és honfoglalás kori, valamint a bronzkorból és ritka, a rézkorból származó leleteket tártak fel a kalocsai és a bajai régészek Dusnok határában. 

Egy brit tanulmány szerint az édesvizi hím halak egyötöde transzneművé vált a környezetszennyezés, ezen belül a szennyvizekbe került vegyi anyagok (tisztítószerek, műanyagok és kozmetikumok melléktermékei) és a fogamzásgátlók miatt.

Július 10-én halad át a Jupiter Nagy Vörös Foltja fölött az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Juno űrszondája, amely éppen egy éve, július 4-én állt sikeresen pályára a Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter körül.

Erre a kérdésre világít rá a BBC hírportálja az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányra hivatkozva. A gerincesek leginkább szerteágazó csoportját alkotják a békák: több mint 6700 fajukat ismeri a tudomány.

Kevesen vannak. Szétszóratásban élnek, közel félmillióan. Bár évi 2-4% a népességnövekedés náluk, mégsem azok már, akik egykoron voltak. Ők a pigmeusok.

Tudjuk, hogy a Nap ugyanúgy mozog, mint bármelyik égitest. Forog a saját tengelye körül, azonban ez a forgás egyáltalán nem hasonlít a szilárd kérgű bolygók forgására. Ez a központi bolygó az egyenlítője környékén méretéhez képest gyorsan forog, 24,5 földi nap alatt tesz meg egy teljes fordulatot. A pólusain, az északi és déli sarkán azonban ugyanez a körbefordulás már 38 földi napot foglal magában. Mivel a Nap plazmából épül fel, ezért jöhet létre ez az eltérő forgás sebesség, aminek viszont a következménye a mágneses naptevékenység. 

1972-ben Christopher D. Stone amerikai jogkutatónak megjelent a Should Trees Have Standing? című könyve, amelyben jogi szempontból érvelt amellett, hogy miért lenne fontos hogy jogi státusz illesse meg a természetet.

De nemcsak az időjárásé, hanem a szüreti munkálatoké a gabonaaratásért, sőt a fogfájásoké is. Mindenhez ért hát Medárd, ami el is várható egy időjárással foglalkozó embertől.

Új digitális hulladékkereskedelmi rendszer. Magyar szakemberek találmánya az online hulladékkereskedelmi piactér, ami a hulladékok termelőinek az értékesítésben, a hasznosítóknak pedig a nyersanyag felélésében teremt piaci lehetőségeket. A kereskedés rajta „tőzsde” jelleggel folyik. Már eddig 250 felhasználó vette igénybe, közel 15 000 tonna hulladék cserélt gazdát, ami 13 000 db. személyautó súlyának felel meg. Ezen az online piactéren minden hasznosítható hulladék megtalálható, beleértve a piacról hiányzó, vagy nehezen elérhető hulladék- és másodnyersanyagokat is. 

Üvegkészítés a Zemplénben

Hegységeink, dombságaink vonulatában sorra találkozunk üveghutákkal, illetve maradványaikkal a Dunántúlon (Bakony, Zalai-dombvidék, Baranya) éppúgy, mint az Északi-középhegység láncában (Nógrád, Mátra, Bükk). Ám mindezek mellett talán az előző századok legfontosabb üvegkészítő manufaktúrái a Zempléni hegységben helyezkedtek el. 

A Magyar Építészeti Kamara új szakmai feladatot vállalt magára a Kormány (hozzáértők tanácsát elfogadva) elhatározása alapján. 2016-tól kísérletként 9 óvodában építészek, tájépítészek, képzőművészek és rajztanárok segítségével konstruktív, a nyitott gondolkodást megtámogató foglalkozásokat tartottak. A gondolat másik párhuzamos szála, erre a feladatra felkészíteni a pedagógusokat, elsősorban az óvodapedagógusokat és tanítókat, bevinni ezt a fajta tudást a pedagógusképzésbe és továbbképzésbe. 

Két akadémiai főtitkár térben és időben elképzelhetetlen találkozását mutatja be a téma, amely negyedszázaddal ezelőtt hangzott el a Magyar Tudományos Akadémián dr. Láng István előadásában, és a TermészetBúvár folyóirat az 1992. 3. lapszámában már leközölte.

A Budapesti Történeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum régészei egy 1700 éves, római kori, kelta eviraszkusz kocsisírra bukkantak a Csillaghegyi strand felújítási munkálatainak megkezdése előtt.

Miért fejetlenek a római szobrok?
Rég volt, amikor a Római Birodalom virágzott és szobrai díszítették a területeiket. Azonban nem pusztán az idő múlása a puszta oka a „fejetlenségnek".

1. Norvégiában viking faragott játékhajóra bukkantak a régészek, egy viking farm kútjában. A játékot 1153 körül faraghatták, és formája nagyon hasonlít a korabeli hajókéhoz. Bár olykor kerülnek elő ilyen leletek, azonban nem túl gyakoriak.

2. 2000 éves, rénszarvasagancs-lapokból összeállított vértet találtak Ny- Szibériában. A Kr. e. 1- és Kr. u. 1. századra tehető lelőhelyen több különböző méretű, 12-25 cm nagyságú,  agancslap került elő. Némely közülük díszített volt. Az íveltek valószínűleg a sisak részei voltak. 

Tudjuk, hogy Edison már 1879-ben bejegyeztette a szénszálas izzó szabadalmát, és bár folyamatosan fejlesztették, továbbra is gyér fényt adott és sokat fogyasztott a benne található szénszál miatt. Így kezdett az ügy továbbfejlesztésén dolgozni az a két Bécsben a Műszaki Egyetemen tanulmányokat folytató vegyészmérnök hallgató, akik bár nem voltak magyarok, mégis Budapesten írták be a világtörténelembe a nevüket. Ők ellentétben azzal a rengeteg magyar kutató és feltalálóval, akik külföldön próbáltak és nyertek szerencsét, Magyarországon váltak sikeressé.