Tobzoskák eltűnőben

Bár több éve terítéken van a tudományos életben éppúgy, mint a közéletben a tobzoskák fajának veszélyeztettsége, sőt, 2016. januárjától globálisan védett faj, most ismét hangot adtak a tudományos szakemberek ennek a témának.

Kik a kutyák ősei?

Egyetlen farkaspopulációra vezethetőek vissza a mai kutyafajták - állapították meg amerikai kutatók, akik szerint az érintett farkasok nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt léptek először interakcióba az emberrel.

Szigma- a holnap világa

Keddenként a 19 órás hírek után az InfoRádió és az MTA közös tudományos, ismeretterjesztő műsorral jelentkezik 30 percben.

Hippokratész kézirata a Szent Katalin kolostorban

A hatodik században írt orvosi receptekre bukkantak az egyiptomi Szent Katalin kolostorban a felújítási munkálatok alatt. Ezek egyike Hippokratész recept kéziratának töredéke – jelentette be július 5-én Haled el-Enani egyiptomi műemlékvédelmi miniszter.

Nemzetközi fajmegmentési program a Szegedi Állatkertben

A nemzetközi fajmegmentési program (EEP) keretében Brazza-cerkófok (Cercopithecus neglectus) érkeztek a Szegedi Vadasparkba. Az első példány, egy fiatal hím tavasszal került Szegedre Angliából, majd júniusban két Oroszországban született nőstény követte. Az egyhónapos karantén időszakának lejárta után következett az összeszoktatásuk, így júliustól már a nagyközönség is megtekintheti őket.

Rézkori leletekre bukkantak Dusnokon

Szarmata és honfoglalás kori, valamint a bronzkorból és ritka, a rézkorból származó leleteket tártak fel a kalocsai és a bajai régészek Dusnok határában. 

Környezetszennyezés: Transzneművé válnak egyes édesvizi hím halak

Egy brit tanulmány szerint az édesvizi hím halak egyötöde transzneművé vált a környezetszennyezés, ezen belül a szennyvizekbe került vegyi anyagok (tisztítószerek, műanyagok és kozmetikumok melléktermékei) és a fogamzásgátlók miatt.

Fény derülhet a Jupiter eddig ismeretlen Nagy Vörös Foltjára

Július 10-én halad át a Jupiter Nagy Vörös Foltja fölött az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Juno űrszondája, amely éppen egy éve, július 4-én állt sikeresen pályára a Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter körül.

Milyen régóta létezik a békák populációja?

Erre a kérdésre világít rá a BBC hírportálja az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányra hivatkozva. A gerincesek leginkább szerteágazó csoportját alkotják a békák: több mint 6700 fajukat ismeri a tudomány.

A természetvédelem árnyoldalai

Kevesen vannak. Szétszóratásban élnek, közel félmillióan. Bár évi 2-4% a népességnövekedés náluk, mégsem azok már, akik egykoron voltak. Ők a pigmeusok.

A Napkitörések okai és következményei

Tudjuk, hogy a Nap ugyanúgy mozog, mint bármelyik égitest. Forog a saját tengelye körül, azonban ez a forgás egyáltalán nem hasonlít a szilárd kérgű bolygók forgására. Ez a központi bolygó az egyenlítője környékén méretéhez képest gyorsan forog, 24,5 földi nap alatt tesz meg egy teljes fordulatot. A pólusain, az északi és déli sarkán azonban ugyanez a körbefordulás már 38 földi napot foglal magában. Mivel a Nap plazmából épül fel, ezért jöhet létre ez az eltérő forgás sebesség, aminek viszont a következménye a mágneses naptevékenység. 

Jogi személy lett 3 folyó

1972-ben Christopher D. Stone amerikai jogkutatónak megjelent a Should Trees Have Standing? című könyve, amelyben jogi szempontból érvelt amellett, hogy miért lenne fontos hogy jogi státusz illesse meg a természetet.

Medárd, az időjárás védőszentje

De nemcsak az időjárásé, hanem a szüreti munkálatoké a gabonaaratásért, sőt a fogfájásoké is. Mindenhez ért hát Medárd, ami el is várható egy időjárással foglalkozó embertől.

„Zöld" kishírek

Új digitális hulladékkereskedelmi rendszer. Magyar szakemberek találmánya az online hulladékkereskedelmi piactér, ami a hulladékok termelőinek az értékesítésben, a hasznosítóknak pedig a nyersanyag felélésében teremt piaci lehetőségeket. A kereskedés rajta „tőzsde” jelleggel folyik. Már eddig 250 felhasználó vette igénybe, közel 15 000 tonna hulladék cserélt gazdát, ami 13 000 db. személyautó súlyának felel meg. Ezen az online piactéren minden hasznosítható hulladék megtalálható, beleértve a piacról hiányzó, vagy nehezen elérhető hulladék- és másodnyersanyagokat is. 

Vizuális kultúránk: Üvegkészítés a Zemplénben, avagy egyedi üvegek Magyarországon

Üvegkészítés a Zemplénben

Hegységeink, dombságaink vonulatában sorra találkozunk üveghutákkal, illetve maradványaikkal a Dunántúlon (Bakony, Zalai-dombvidék, Baranya) éppúgy, mint az Északi-középhegység láncában (Nógrád, Mátra, Bükk). Ám mindezek mellett talán az előző századok legfontosabb üvegkészítő manufaktúrái a Zempléni hegységben helyezkedtek el. 

Újragondolt vizuális nevelés

A Magyar Építészeti Kamara új szakmai feladatot vállalt magára a Kormány (hozzáértők tanácsát elfogadva) elhatározása alapján. 2016-tól kísérletként 9 óvodában építészek, tájépítészek, képzőművészek és rajztanárok segítségével konstruktív, a nyitott gondolkodást megtámogató foglalkozásokat tartottak. A gondolat másik párhuzamos szála, erre a feladatra felkészíteni a pedagógusokat, elsősorban az óvodapedagógusokat és tanítókat, bevinni ezt a fajta tudást a pedagógusképzésbe és továbbképzésbe. 

„...ez a munka szórakozást, és önzetlen örömet jelenten nekem."

Két akadémiai főtitkár térben és időben elképzelhetetlen találkozását mutatja be a téma, amely negyedszázaddal ezelőtt hangzott el a Magyar Tudományos Akadémián dr. Láng István előadásában, és a TermészetBúvár folyóirat az 1992. 3. lapszámában már leközölte.

1700 éves kocsisír Csillaghegyen

A Budapesti Történeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum régészei egy 1700 éves, római kori, kelta eviraszkusz kocsisírra bukkantak a Csillaghegyi strand felújítási munkálatainak megkezdése előtt.

A „fejetlen" római szobrok titka

Miért fejetlenek a római szobrok?
Rég volt, amikor a Római Birodalom virágzott és szobrai díszítették a területeiket. Azonban nem pusztán az idő múlása a puszta oka a „fejetlenségnek".

Régészeti rövid hírek 2017 nyár elejéről

1. Norvégiában viking faragott játékhajóra bukkantak a régészek, egy viking farm kútjában. A játékot 1153 körül faraghatták, és formája nagyon hasonlít a korabeli hajókéhoz. Bár olykor kerülnek elő ilyen leletek, azonban nem túl gyakoriak.

2. 2000 éves, rénszarvasagancs-lapokból összeállított vértet találtak Ny- Szibériában. A Kr. e. 1- és Kr. u. 1. századra tehető lelőhelyen több különböző méretű, 12-25 cm nagyságú,  agancslap került elő. Némely közülük díszített volt. Az íveltek valószínűleg a sisak részei voltak. 

Külföldi feltalálók Magyarországon

Tudjuk, hogy Edison már 1879-ben bejegyeztette a szénszálas izzó szabadalmát, és bár folyamatosan fejlesztették, továbbra is gyér fényt adott és sokat fogyasztott a benne található szénszál miatt. Így kezdett az ügy továbbfejlesztésén dolgozni az a két Bécsben a Műszaki Egyetemen tanulmányokat folytató vegyészmérnök hallgató, akik bár nem voltak magyarok, mégis Budapesten írták be a világtörténelembe a nevüket. Ők ellentétben azzal a rengeteg magyar kutató és feltalálóval, akik külföldön próbáltak és nyertek szerencsét, Magyarországon váltak sikeressé.

Édes anyanyelvünk

Hány szó van a nyelvünkben? – Teszi föl a kérdést Grétsy László az Édes Anyanyelvünk című folyóírat júniusi számában.

Karinthy Frigyes, a felfújható földgömb ősatyja

130 éve született Karinthy Frigyes.
Mindenki tudja, hogy zseniális író volt, ám kevesen tudják, hogy az írót komoly természettudományos és műszaki érdeklődés fűtötte. Bár diplomát sohasem szerzett, érettségi után hallgatott előadásokat a matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron, és a sebészeten is. Sőt, egy bejegyzett találmány is öregbíti a nevét. Ő volt az, aki valóban kipróbálta a léghajózást.

Miért 100 halom Százhalombatta?

„A magyar földrajzi nevekből meg lehet tanítani a történelmet.” – mondta egyszer egyik előadásában dr. Varga Tibor jogtörténész. Hogy mennyire igaz, arra szép példát ad a Földgömb folyóirat „Megskalpolt halmok nyomában” című, Czajlik Zoltán által írt cikke.

Az év ásványa: a kvarc

A 2017-es év ásványa a kvarc lett, a kristályok kristálya. Hogy miért éppen ez az ásvány? Sokszínű, és évezredek óta hasznos segítőtársa az embernek.

Az év emlőse, kétéltűje és hala

2017-ben a mogyorós pele, a mocsári béka és a harcsa nyerte el ezt a címet, így rájuk irányul a legtöbb figyelem.

Gyógyító mohák

A humán gyógyászat terén még kiaknázatlan lehetőségeket rejt a természet. Vannak még olyan vegyületek növényekben, amik a gyógyításban használva kevésbé vagy egyáltalán nem kockázatosak. Így kerültek a mohák, mint lehetséges természeti erőforrások a kutatások előterébe. Szakemberek egy csoportja a Nemzeti Kutatási, fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázati támogatásával látott hozzá a Magyarországon található mohák felkutatásához, hasznosításához.

Újra bödöncsigák a Vízfői forrásban

Sikerült visszatelepíteni a fekete bödöncsigákat eredeti élőhelyükre, a Sály falu melletti Vízfő-forrásba, ahonnan korábban kipusztultak, jelentette be a Magyar Természettudományi Múzeum.

Árpád-kori ezüstérmék Orosházán

Tótkomlós határában talált Árpád-kori érmék bemutatója nyílt meg Orosházán, a Nagy Gyula Területi Múzeumban.

Oldalak