A 2018-as év rovara: az óriás-szitakötő

A Magyar Rovartani Társaság idén nyolcadik alkalommal bocsátotta szavazásra, immár a Magyar Természettudományi Múzeummal közösen, hogy melyik faj legyen az év rovara 2018-ban. Idén is három jelölt közül lehetett választani: a közönséges keringőbogár, az óriás-szitakötő és a tavi molnárpoloska közül. A szavazás 2017.december 6-án zárult, melynek eredményeként az óriás-szitakötőt választották meg erre a címre.

Állatok a Nyíregyházi Állatparkban

A harminc hektáron több mint ötezer állatot bemutató állatpark - a szakmai zsűri döntése alapján - tizenhat látványosság közül nyerte el az év turisztikai attrakciója címet az országos internetes szavazáson a Nyíregyházi Állatkert.

Karácsonyi és újévi szokások a 19.századi Magyarországon

„..gyertyácskákkal ékesítém” – karácsonyi és újévi szokások a 19. századi Magyarországon címmel jelent meg az MTA honlapján Fónagy Zoltán és Katona Csaba történészek ünnepi összeállítása a karácsonyi ünnepkörbe tartozó szokások magyarországi meghonosodásáról.

Szerves molekulák az űrben

Szerves molekulákat találtak az egyik üstökösből származó porban.  Ez a por a Naprendszer valaha ismert legősibb és szénben leggazdagabb anyagához tartozik, amely születése óta alig változott - írják a szakértők. Az információk a Royal Astronomical Society Monthly Notices című havilapban jelentek meg.

„Se pénz, se posztó”

„Se pénz, se posztó”- maradt meg a nép ajkán, amikor adott szituációban a fizetés elmaradására utalunk. De honnan is származik ez a mondás?

A hangok fizikája

„A  hangok birodalmában élünk. Körülvesznek minket éjjel-nappal, még a teljes csendben is.”

Rend, vagy rendetlenség a természetben?

Ha egy reál beállítottságú embertől megkérdezik, ki volt Shakespeare, szinte nyilvánvaló, hogy tudni fogja. Ha azonban egy humán beállítottságú embert a fraktálokról faggatnának, a róla való tudás már nem lenne evidens.

Mungo Man, a legősibb ausztrál

A legrégebbről ismert ausztrál ember, a mintegy 42 ezer éve élt Mungo Man maradványai visszakerültek redeti "otthonába", Új-Dél-Walesbe, ahol a törzs, mely Mungo Mant ősének tartotta, saját rítusával fogadta.

Tudósok a tengeren túl

Amerikában élő magyar tehetségekről, tudósokról, kutatókról, filmes szakemberekről készült sorozat „Amerikában jártunk. Mestersége címere” címmel.  A tudományos élet olyan kiemelkedő tudósait, tehetségeit szerették volna bemutatni a film forgatói, akikre büszkék lehetünk: egyrészt mert olyan tettek le az asztalra a saját területükön belül, amely világszerte elismert, másrészt fontos számukra a magyarságuk, a gyökereik, ezért amiben tudják, segítik szülőhazájukat. Sokan 1956-ban hagyták el hazájukat.

Madáretetés

1890 óta szervezik meg Magyarországon a lakosság körében a madáretetést. Idén, az első fagyok közeledtével a 128. énekesmadár-etetési szezon veszi kezdetét.

Dél-afrikai dinoszauruszok

Egy nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült bizonyítékot találnia arra, hogy 200 millió évvel ezelőtt egy hatalmas, húsevő dinoszaurusz állt a tápláléklánc csúcsán a mai Dél-Afrika területén. A hír a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon tették közzé.

Van új a nap alatt! Brazíliában egy levelibékafaj

Mivel a kétéltűek a legsérülékenyebb állatcsoport, ezért érthető, hogy az eddig leírt több, mint 7500 faj legalább felének csökkennek az állományai, egyharmadukat pedig kihalás fenyegeti.

A hatékony tanulás egyik alappillére: a katarzis élménye

„Állítom, hogy ha a gyerekeket mindennap érné valamilyen művészeti élmény, előrébb tartanánk.”- mondja interjújában az MTA Idegtudományi Intézetének igazgatója, agykutatója, az Agy-díjas Freund Tamás Ötvös Zoltánnak, a  Magyar Idők riporterének.

Dinoszauruszleletek a Dunántúlon

Magyarország három területén Villányban, Iharkúton és Ajkán kutatja 2012 óta Ősi Attila csoportjával együtt a dinoszauruszokat. A leggazdagabb leletanyagot Villányban találták meg, ahol 240-235 millió éves ősgerincesekre bukkantak a késő és középtriász korból. A porcos és csontos halak, hüllők csontjai között fogakat is találtak. Az idei legszenzációsabb leletük egy ragadozó tengeri hüllő félméteres állkapcsa volt.

Csillagoségbolt- parkok Magyarországon

Állami tulajdonban legyen, természetvédelmi oltalmat élvezzen, mindenki számára nyitott legyen, az égbolt minősége feleljen meg a szabályoknak, és az égbolt látnivalóit folyamatosan mutassák be a nagyközönségnek. Ezek a kritériumok arra vonatkoznak, ha valaki szeretné elnyerni a Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség (IDA) Csillagoségbolt-park címét.

A XX.század nagyjai: Neumann János

A halmazelméletet axiomatikus alapokra helyezte, alapproblémákat oldott meg a kvantummechanika, a halmazelmélet és a matematikai logika terén, a természetes számsor miatta kezdődik nullával és nem eggyel, megalapozta a játékelméletet, de nyomot hagyott a közgazdaságtanon, a hidrodinamikán a meteorológián is. A Nobel-díjas Fred Reines  azt állította róla, „Ha….nem adott rá rögtön egy megoldást, akkor az a probléma megoldhatatlan volt”. 

Hatékonyabb biogáz előállítás- kutatás

A biogáz az egyik legsokoldalúbban felhasználható alternatív energiahordozó. Ez egy éghető gáz, amely egyszerűen szállítható, egyszerűen tárolható, és a belőle tisztított biometán ugyanolyan értékű, mint a földgáz.

Fenntartható erőforrás- interaktív tananyag

Interaktív feladatokkal, szerepjátékokkal, elektronikus anyagokkal tűzdelt az az oktatási anyag, amelyet  a fenntartható erőforrás- erőgazdálkodás témakörében a „CEEweb a biodiverzitásért” civil szervezet állított össze egy visegrádi projekt és egy szélesebb körű európai kampány keretein belül a partnereivel a 11-16 éves korosztály számára. A projekt a visegrádi országok autógyártásán és autóhasználatán keresztül mutatja be azoknak a  környezetre és emberekre gyakorolt hatását.

Kutatók éjszakája

Az idei „Kutatók éjszakájára", 2017. szeptember 29-.én kerül megrendezésre. 

A kutatók éjszakáján országszerte mintegy kétezer ingyenes program, közte kísérletek és interaktív bemutatók várják a látogatókat a kutatóintézetekben, egyetemeken, kutatóhelyeken és a Csodák Palotájában.

Luxori sírfeltárások

Egyiptomi régészek egy fáraókori aranyműves sírjára bukkantak Luxor közelében, amely egy több, mint 3500 éve élt férfi, valamint felesége és két gyermeke múmiáit is rejtette - jelentette be az egyiptomi műemlékvédelmi tárca. Az Újbirodalom (K.e 16-11. század) korabeli síremléket a Kairótól 400 kilométerre délre fekvő Luxor közelében, a Nílus nyugati partján elterülő Drá Abul Naga nekropoliszban találták, ahol annak idején fáraók magas rangú hivatalnokait temették el.   

Újabb adatok az egerszegi vár történetéhez a Mindszentyneum területéről

A Göcseji Múzeum régészei az egerszegi, török kori vár XVII. században épült, cölöp- és döngöltagyag-szerkezetű keleti falazata és az előtte húzódó vizesárok mellett a vár korábbi erődítésére utaló cölöpsorokat, a XVIII-XIX. században leégett épületek maradványait és egy ágyúgolyót is találtak - mondta el Simmer Lívia régész-muzeológus az MTI-nek.

A leghíresebb pesti kávéház

Vajon mindenki tudja, hogy hol állt Pesten a Cafe Renaissance kávéház? A válasz: igen! Mert mindenki megtanulta és tanult róla. A 12 iskolai éve alatt legalább háromszor. Egyszer alsó tagozaton, egyszer felső tagozaton, és egyszer középiskolában. Igen, mert ez a kávéház a Pilvax.

Újra felfedezett növényünk: a fehér tőzegkáka

A biológusok és természetvédelmi szakemberek azt hitték, kipusztult Magyarországon. Most azonban fény derült rá, mégis él!

A meteorológia születése

Az időjárás mindig is érdekelte az emberiséget, elsősorban a mezőgazdasági tevékenységek miatt, azonban sokáig csak megfigyeléseken alapult az előrejelzés.

Dédszüleink környezetvédelme- avagy újrahasznosítás a végletekig

Vajon a gazdaság körforgásos, vagy a történelem, ami ismétli újra és újra önmagát? Dédszüleink legalább annyira bölcsek voltak, mint a mai világgazdaságot vezető tudós emberek? A Zöld Ipar Magazin Hollandia körforgásos gazdaságáról szóló cikkét elolvasva rájövünk, hogy igen a válasz. Hollandiában ismét felismerték, hogy a Földet csak kölcsönkaptuk, és unokáinknak tartogatjuk. Ráébredtek, hogy a környezetvédelem szempontjából egyetlen hozzáállás lehet csak hatékony, mégpedig a hosszú élettartamú termékek gyártása. De hogy ezt hogyan képzelik el? És mi az első termék, ami már így készült el? A cikk elolvasásával választ kaphatunk ezekre a kérdésekre.

Gumiabroncsok környezetszennyezés nélkül?

Mit történik manapság a gumiabroncsokkal? Lehet-e ezeket újrahasznosítani? Ha igen, mi készül belőlük? Milyen folyamattal? Ezekre a kérdésekre ad választ a Zöld Ipar Magazin  július-augusztusi száma.

Tobzoskák eltűnőben

Bár több éve terítéken van a tudományos életben éppúgy, mint a közéletben a tobzoskák fajának veszélyeztettsége, sőt, 2016. januárjától globálisan védett faj, most ismét hangot adtak a tudományos szakemberek ennek a témának.

Kik a kutyák ősei?

Egyetlen farkaspopulációra vezethetőek vissza a mai kutyafajták - állapították meg amerikai kutatók, akik szerint az érintett farkasok nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt léptek először interakcióba az emberrel.

Szigma- a holnap világa

Keddenként a 19 órás hírek után az InfoRádió és az MTA közös tudományos, ismeretterjesztő műsorral jelentkezik 30 percben.

Oldalak