A magyar nép nem finnugor eredetű

Nem mi vagyunk finnugor eredetűek, hanem  a nyelvünk címmel a tudomany.hu és a Magyar Tudományos Akadémia oldalán is megjelent cikk "azzal a szándékkal született, hogy a sajtó, a tanárok és a nagyközönség számára összefoglalja a magyar őstörténet kutatásával kapcsolatos legfontosabb, tudományosan alátámasztott állításokat és tényeket."

Több kutató munkáját foglalja össze az írás a magyarság genetikai és nyelvi kapcsolatairól, származásáról.

Forrás: mta.hu

 

 

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

A 2018-as év rovara: az óriás-szitakötő

A Magyar Rovartani Társaság idén nyolcadik alkalommal bocsátotta szavazásra, immár a Magyar Természettudományi Múzeummal közösen, hogy melyik faj legyen az év rovara 2018-ban. Idén is három jelölt közül lehetett választani: a közönséges keringőbogár, az óriás-szitakötő és a tavi molnárpoloska közül. A szavazás 2017.december 6-án zárult, melynek eredményeként az óriás-szitakötőt választották meg erre a címre.

Az óriás-szitakötő latin neve Anax imperator. Tudományos nevének első szava görög eredetű, és uralkodót jelent. Ez arra utal, hogy az óriás-szitakötő elűzi nagy termetű fajtársait a saját területének tekintett vízpartszakaszokról, vagyis territoriális viselkedésű. A fajt jelölő „imperator” a latin imperare (parancsolni) igéből származik. A Római Birodalom első császárától, Augustustól (i. e. 63-tól i. sz. 14-ig) ez a titulus illette meg az uralkodókat az ókori Rómában. A „császári” jelzőt a faj a nagysága miatt kapta.

A szitakötők ősei 300 millió évvel ezelőtt éltek, lenyomatuk egyes kőzetekben szépen felismerhető. Az óriás-szitakötő Európa legnagyobb rovarának számított, szárnyfesztávolsága 60-70 cm is lehetett, Szemben a mai méretükkel: testhosszuk 68–84 mm, szárnyaik fesztávolsága 92–106 mm.

A szitakötőknek három pontszeme és két összetett szeme van. A zsákmány megszerzésében az összetett szemük játszik szerepet. Ez tíz-, húsz- esetleg harmincezer egységből áll, és mozaikszerű képet állít elő a külvilágról, így képesek a századmásodperces változásokat is észlelni, ráadásul az ultraibolya fénytartományt is érzékelik. Mindezeket az adottságaikat segíti a fejük 360fokban való elfordíthatósága.

A szitakötő megjelenik a különböző kultúrákban, művészetekben is. Az európai kultúrában sokszor a a gonoszt jeleníti meg. "Angliában az ördög varrótűjének is hívják, de nevének (dragontfly) szó szerinti fordítása is árulkodó: sárkánylégy. Egy román mesében az ördög által megszállott lóként szerepel, a svédek mondái szerint az ördög a szitakötők segítségével méri meg az emberek lelkét. Az indiánok körében gyorsaságot és aktivitást szimbolizál, a navahóknál pedig a tiszta vizet. Indonéziában ízletes csemegének számít mind a lárva, mind az imágó. A japánok nagy tiszteletben tartják a szitakötőket, az erőt, bátorságot és boldogságot szimbolizálják számukra. Sokszor jelennek meg a művészetben és az irodalomban. Külön neve van majdnem mind a 200 ott élő szitakötőfajnak. A japán szülők szívesen adják fiúknak a szitakötő jelentésű Tombo nevet. Az országukat alkotó szigetek formáját is szitakötőhöz hasonlítják, sőt Japán korábbi neve a szitakötő szó régies formája. A mondabeli országalapítót megszúró szúnyogot pedig egy szitakötő falta fel."- olvasható a Magyar Természettudományi Múzeum honlapján.

Forrás

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

Állatok a Nyíregyházi Állatparkban

A harminc hektáron több mint ötezer állatot bemutató állatpark - a szakmai zsűri döntése alapján - tizenhat látványosság közül nyerte el az év turisztikai attrakciója címet az országos internetes szavazáson a Nyíregyházi Állatkert.

Összesen 226 állatkölyök - köztük fehéroroszlán hármas ikrek és Grévy-zebra - született idén a Nyíregyházi Állatparkban. De szinte minden héten ritka és különleges állatok jöttek világra, jórészt olyan tenyészpároktól, melyek az Európai Fajmegőrzési Program keretében élnek a Nyíregyházi Állatparkban. Többek között perzsa párducok, sárgaszakállas makik és törpevíziló világra jövetelének örülhettek a gondozók és a látogatók, de megszülettek az ország első Grévy-zebracsikói és különleges kecskeforma patásai, a Himalájában őshonos Mishmi-takinok utódai is.

Az állatgyűjteménybe számos új faj is érkezett 2017-ben: egy igazi zoológiai különlegesség, a természetben már kipusztult vietnami szika szarvas. A ritka patás a természetből az 1960-as években tűnt el az orvvadászat és természetes élőhelyük pusztulása miatt. Napjainkban csak a védett természetvédelmi területeken és állatkertekben fordul elő. A park nemzetközi összefogás keretében próbálja a kihalás szélére sodródott állatfajokat megmenteni és szaporítani, így az európai tenyészprogramok keretében számtalan állathoz érkezett már pár. A legnagyobb német rajongói klubbal Fiete, a 2016-ban Rostockból érkezett jegesmedve rendelkezik, akit a fajmegőrzési program helyezett Nyíregyházára az ott élő idősebb nőstény mellé későbbi tenyésztés céljából. Idén Fiete fiatal párja is megérkezett a moszkvai állatkertből, a hároméves, Sznyezsana névre keresztelt nőstény nagyon aktív és már közös kifutóban él a másik két jegesmedvével. Bővült a kondorkeselyű-állomány is. Ezek a rendkívül ritka madarak az országban csak Nyíregyházán láthatók. A 2015-ben Németországból érkezett tojókhoz egy újabb nőstény és egy hatalmas hím állat érkezett Hollandiából. Mivel az andoki kondor monogám állat, a hím a három nőstény közül fogja kiválasztani leendő társát. A ritka faj gondozói folyamatosan figyelik a madarak viselkedését és minden hónapban más-más tojóval kerül közös röpdébe az igen jó genetikai értékekkel bíró hím. A hím nélkül maradt tojók újabb állatkertbe kerülnek majd, ám addig az ide látogatók négy egyedet láthatnak ebből a rendkívül ritka és kevés helyen bemutatott fajból.

 Az állatpark emellett egyre nagyobb hangsúlyt fektet a kihalófélben lévő állatok élőhelyén kívüli fajmegőrzésére, jelenleg összesen hetven, kipusztulás szélén álló fajt szaporítanak. A természetben veszélyben lévő, nemrégen felfedezett gibbonfajon, az északi barnaarcú gibbonon pedig annak eredeti élőhelyén, Vietnam és Laosz dzsungeleiben próbál meg szakembergárdával és jelentős anyagi forrással segíteni az állatkert.

Forrás : MTI, Nyíregyháza, 2017. december 29.,hvzs \ bsa \ brr

 

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

Karácsonyi és újévi szokások a 19.századi Magyarországon

„..gyertyácskákkal ékesítém” – karácsonyi és újévi szokások a 19. századi Magyarországon címmel jelent meg az MTA honlapján Fónagy Zoltán és Katona Csaba történészek ünnepi összeállítása a karácsonyi ünnepkörbe tartozó szokások magyarországi meghonosodásáról.

A karácsonyfa (Krisztusfa) állításának szokását állítólag Podmaniczky Frigyes drezdai születésű evangélikus édesanyja hozta be Magyarországra.Hogy tényelg így volt-e, nem tudni. Egy azonban biztos, a 19. század első éveiben honosodott meg Bécsben a protestáns északi vidékek szokásait. A karácsonyfa-állítás teret engedett a keresztény tartalom mellett a családiasság szorosabb megnyilvánulásának. Az ajándékozás elsősorban a gyerekek felé irányult, mint nevelési eszköz, akik "jó gyerekként" megérdemelték a könyveket, játékokat, édességeket. Persze mindez fellendítette a könyvipart és a játékipart is, és mindezek hatására elindultak a karácsonyi vásárok is. Az újév köszöntése is ebben az évszázadban erősödött meg, ami elsősorban az alá-fölérendeltségi viszonyban lévők egymás üdvözlésére szorítkozott. Mindezekről bővebben naplófeljegyzésekkel és korabeli képekkel tarkítva olvashatnak a www.mta.hu oldalon.

Forrás

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

Szerves molekulák az űrben

Szerves molekulákat találtak az egyik üstökösből származó porban.  Ez a por a Naprendszer valaha ismert legősibb és szénben leggazdagabb anyagához tartozik, amely születése óta alig változott - írják a szakértők. Az információk a Royal Astronomical Society Monthly Notices című havilapban jelentek meg.

A  67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst a Rosetta űrszonda COSIMA mérőműszere vizsgálta 2014 augusztusától 2016 szeptemberéig. 

A tudósok jelenlegi kutatásukban, amelyhez többek között a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézet (MPS) is csatlakozott, minden eddiginél részletesebben elemezték azt, milyen kémiai elemeket tartalmaz az üstökösből származó por. Amikor egy üstökös erősen elliptikus pályáján haladva megközelíti a Napot, aktívvá válik: fagyott gázai elpárolognak, és magukkal rántják az apró porszemcséket a világűrbe. Ezeknek a szemcséknek a begyűjtése és vizsgálata lehetőséget teremt arra, hogy elemezzék azt az "építőanyagot", amely magát az üstököst alkotja.A kutatás során több, mint 3500 részecske között a legkisebb mindössze 0,01 milliméteres átmérőjű, a legnagyobb egy milliméteres. A tanulmány elkészítéséhez a kutatók 30 porszemcsét elemeztek. A különböző méretű minták a Rosetta-misszió különböző szakaszaiból származnak. "Elemzésünk szerint mindegyik porszemcse összetétele nagyon hasonló" - mondta Martin Hilchenbach, a COSIMA-csoport vezetője. A kutatók következtetése szerint az üstökös pora ugyanolyan összetevőkből áll, mint a magja. A tanulmány szerint az összetevők élén a szerves molekulák állnak, ezek felelősek a szilárd anyag súlyának mintegy 45 százalékáért. „Az üstökös így a Naprendszer szénben leggazdagabb ismert objektumai közé tartozik" - mondta Oliver Stenzel, az MPS munkatársa, a COSIMA-csapat tagja. A teljes súly másik részét, 55 százalékát ásványi anyagok, többnyire szilikátok alkotják. Meglepő módon szinte kizárólag olyan ásványok,a melyekből hiányzik a víz alkotóelem. Ez nem meglepő, hiszen az üstökösök szinte minden idejüket a Naprendszer jeges peremén töltik, szinte mindig le vannak fagyva, a fagyott víz pedig nem tud kölcsönhatásra lépni az ásványokkal" - fejtették ki a kutatók.

Forrás: MTI, 2017. december 4.

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

„Se pénz, se posztó”

„Se pénz, se posztó”- maradt meg a nép ajkán, amikor adott szituációban a fizetés elmaradására utalunk. De honnan is származik ez a mondás?

Az MTA fiatal kutatói városok írásos emlékek után régészeti leletekben gyakran felbukkanó fémtárgyak beazonosításán kezdtek kutatni. Ez utóbbiak nem az ékszerek és a ruhadíszek kategóriájába tartoznak, hanem egyéb tárgyakat foglalnak magukba. Mérlegek, súlyok, és posztók  védjegyeit segítenek megtalálni a fémdetektorok, és a fejlődő eljárások pedig a beazonosításban nyújtanak segítséget. Legnagyobb számban a 12-13. századból előkerült ólomsúlyokat sikerült azonosítani. Azonban, hogy ezeket a korongokat pénzek, ezüstöntvények, vagy fűszerek mérésére használták-e nem sikerült megállapítani. Írásos forrásanyag nem szól ezekről, azonban a leletek mennyisége elég anyagot szolgáltatott ahhoz, hogy megfelelő vizsgálatokkal megállapításokat és következtetéseket vonjanak le.

A márkát súlymértékként használták. Több országban előfordul, azonban a különböző országokban eltérően osztották fel kisebb súlyrészekre. A magyarországi leletek, amelyeket vizsgáltak három súlyfelosztási rendszerbe illeszthetők, amelyeket párhuzamosan használtak a korszakban. A budai márkáról 1271-ből került elő írásos lelet, azonban a jelen kutatások alapján feltételezhető, hogy már a tatárjárás idején is használták súlymértéknek. Mivel pedig Buda alapítására a tatárjárást követően került sor, így feltételezhető, hogy a budai márka egy korábban is használt márkasúlynak az utóda.

Posztóplombák is előkerültek a fémdetektorok segítségével. Ezek azok a bárcák, amelyek a posztó származását és minőségét igazolták, éppúgy, mint manapság a brandek. Ezek a „zárjegyek” megerősítették az írásos forrásainkat is, amelyek a Középkori Magyarország területén föllelhető textilekről szóltak. Azonban a hamisítás nem újkori találmány, már abban az időben is „megérte” utánzott védjeggyel ellátni kevésbé jó minőségű, másütt előállított textilt is. Amikor a csalásra rájöttek egy-egy helyen, szankciókat vezettek be az adott várossal szemben, néha több, néha kevesebb eredménnyel. De hogy mikor szaporodtak meg a hamisítások a Magyar Királyságban? Hát a végvári harcok idején. A legtöbb hamisított bárca angol jellegű, melynek előlapján általában Anglia koronás címere látható, két címertartó (oroszlán és unikornis) alakkal, a hátlapon pedig Tudor-rózsa. Ezek a hamisítványok leginkább a végvárak környékén, illetve Délkelet Magyarország környékén lelhetők föl. Rendben is lenne, hogy minden várban előkerülnek posztópecsétek, hiszen abban az időben háromféle módon fizettek a katonáknak: sóban, pénzben, vagy posztóban. Így megérte jó minőségűnek álcázni a posztót, segített a fizetésnél. Ha azonban már erre sem futotta fizetési eszköznek a katonák felé, no meg pénzt sem kaptak, elterjedt a „se pénz, se posztó” mondás, melyet mai napig őriz a nyelvünk.

Forrás: MTA

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

A hangok fizikája

„A  hangok birodalmában élünk. Körülvesznek minket éjjel-nappal, még a teljes csendben is.”

A hangoknak csak egy részét halljuk, azonban a többi hang is hatással van ránk. Bár a hang ugyanúgy hullám, mint a fény, azonban a terjedéséhez közegre van szükség. A hang terjedése közben a részecskék mozgása súrlódással jár, ami legyőzése munkavégzést kíván. Minél távolabb jut el egy hang, annál inkább gyengül, végül teljesen megszűnik és a közben keletkezett energia hővé alakul. Mivel a mély hangok rezgésszáma kevés, ezért a terjedésük is „kevesebb munkavégzéssel” jár, így tovább hallatszódnak, mint a nagy rezgésszámú magas hangok.

A hang erőssége vízben, acélban sokkal kevésbé gyengül, mint a levegőben, hiszen az itt található szorosan egymáshoz kapcsolódó részecskék könnyebben átadják egymásnak a rezgést.

És valóban halljuk-e a tenger zúgását egy kagylóban, vagy egy befőttesüveggel is ugyanezt produkálhatjuk? A visszhang miért hallatszódik mélyebbnek, mint a saját hangunk? Miért más a hangszínünk a telefonba beszélve, mint élőben?

Hogyan működnek a hangszerek? Mi a zene fizikája? Hogyan lehet hangot rögzíteni? Ehhez és hasonló érdekes dolgokra talál választ, aki  ellátogat A világ működése weboldalra, ahol sok fizikai, kémiai, csillagászati érdekességgel találkozhat.

Forrás: http://www.vilaglex.hu

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

Rend, vagy rendetlenség a természetben?

Ha egy reál beállítottságú embertől megkérdezik, ki volt Shakespeare, szinte nyilvánvaló, hogy tudni fogja. Ha azonban egy humán beállítottságú embert a fraktálokról faggatnának, a róla való tudás már nem lenne evidens.

Pedig fraktálokkal mindenki találkozik. Az élő és élettelen természetben olyan tipikusan nem szabályos formák fordulnak elő, amelyekre mégis jellemző az apró szabályszerűségenkénti mintázat  ismétlődése. Ezek komplikált alakzatok saját törvényekkel. Legtöbbjük önhasonló, ami azt jelenti, hogy egy kis részük felnagyítva látványra egyezik az egész alakzattal. Gondoljunk csak a fára. Ha a lombkoronáját vizsgáljuk, majd egyre inkább kinagyítunk egy részletet a lombkoronából, szinte ugyanazt látjuk, mintha az eredeti fát néznénk. A tipikus fraktálok önhasonlók. Ilyen tehát a fa, bokor, amivel minden nap találkozunk. Azonban egy szabályosan előállított alakzat, mint pl. a 8-as szám, már nem rendelkezik az előbbi tulajdonsággal, ugyanis egy kis részt kivágva a 8-as számból egészen mást látunk, mint egészében nézve azt.

A természet bővelkedik tehát az oly nagy figyelmet keltő fraktál geometriában. Szabálytalannak tűnő, mégis részleteiben szabályosan ismétlődő alakzatok ezek. Számtalanszor csodáljuk meg a felhőket, áramlásokat, időjárással kapcsolatos jelenségeket, és a turbulens folyadékok örvénymintázatát is. Azonban a testünk is rejt fraktálokat. Gondoljunk csak az érhálózatunkra, amely nagyon hasonlít a fa lombkoronájához, de az idegsejtjeink is hasonlóak.  A fraktáltulajdonság azonban az  időben is megjelenik. Ha egy adott idegsejt pillanatszerű elektromos impulzusokat produkál, amiket az időben egy vízszintes tengely mentén ábrázolva, fraktál ponthalmazt kapunk.

A biológiánál maradva érdekes jelenség például az is, hogy a gekkók miért képesek a falakon vagy akár függőleges üvegfelületen is szaladni.  Talán azt gondolhatnánk, hogy a lábuk végén valamiféle szívókorongok vannak. Valójában azonban másról van szó. A gekkók lábujjainak végén olyan több szinten át elágazó, a végső lépcsőben már nanométeres tartományig vékonyuló bolyhok (ágacskák) vannak, amelyek amolyan mikroszkopikus fastruktúraként, mikro ágacskaként bele tudnak illeszkedni azokba a mikroszkópikus hasadékokba, amelyek minden felületre jellemzőek. Ez azt is jelenti, hogy nagyon közelről nézve szinte minden felület fraktálgeometriájú.

Ha visszatérünk a fához, még egy érdekességet megtudhatunk. A fa egészét szemlélve tudjuk, hogy  háromdimenziós, legtöbb esetben valamiféle gömb formába burkolhatnánk. Ha egyre közelebb haladunk hozzá, és egyre részletesebben vizsgáljuk, amikor már csak az ágacskákat látjuk, akkor az ágakra azt mondhatnánk, hogy vonalszerűek, amit „burkolás” szempontjából  egydimenziósnak tekinthetünk. A fa valódi dimenziója tehát valahol a kettő között van, a gömbszerű 3 és a vonalszerű egydimenzió között. Levezetés után pedig egy törtszámot kapunk. A tört latinul fraktio, így tehát a kapott törtszámmal jellemzett dimenzió a fraktáldimenzió.

Így élünk hát tudatosítás nélkül is a fraktálok világában.

Forrás

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

Mungo Man, a legősibb ausztrál

A legrégebbről ismert ausztrál ember, a mintegy 42 ezer éve élt Mungo Man maradványai visszakerültek redeti "otthonába", Új-Dél-Walesbe, ahol a törzs, mely Mungo Mant ősének tartotta, saját rítusával fogadta.

A Mutti Mutti, a Ngiyampaa és a Paakantji/Barkandji közösségek képviselői hagyományos ceremóniával, pálmalevelek égetésével üdvözölték a leletek visszatértét, a maradványokat rejtő koporsót szállító halottaskocsit.  A bennszülött ausztrálok hosszú ideje ezen fáradoztak, hogy visszakerüljön eredeti „hazájába” és ott térjen újra örök nyugovóra.  A csontvázat 1974-ben fedezte fel Jim Bowler geológus a Sydneytől mintegy 750 kilométerre délre lévő Mungo Nemzeti Park egy kiszáradt tavának fenekén.  A leleteket a canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetemre vitték tanulmányozásra. Ott az évtizedeken át tartó kutatás során állapították meg a korát, azt hogy bonyolult szertartással temették el 50 éves kora körül, hátára fektetve, kezeit az ölében keresztezve,  vörös okkerfestékbe burkolva . A tudósok szerint gyűjtögető-vadászó életmódot élt, és ízületi gyulladásban szenvedett. Mindezen kutatási eredmények megváltoztatták a tudomány álláspontját Ausztrália korai történelméről.  Jim Bowler 1967-ben felfedezett egy női csontvázat is, melyet Mungo Lady néven emlegetett a tudomány. Ezeket a maradványokat már 1991-ben visszavitték az eredetei helyére, Mungo Mant pedig a nemzeti park egy titkos helyén temetik majd el.

MTI, Canberra, 2017. november 17.

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

Tudósok a tengeren túl

Amerikában élő magyar tehetségekről, tudósokról, kutatókról, filmes szakemberekről készült sorozat „Amerikában jártunk. Mestersége címere” címmel.  A tudományos élet olyan kiemelkedő tudósait, tehetségeit szerették volna bemutatni a film forgatói, akikre büszkék lehetünk: egyrészt mert olyan tettek le az asztalra a saját területükön belül, amely világszerte elismert, másrészt fontos számukra a magyarságuk, a gyökereik, ezért amiben tudják, segítik szülőhazájukat. Sokan 1956-ban hagyták el hazájukat.

Az első bemutatott tudós: a flow elméletéről világszerte ismertté vált Csíkszentmihályi Mihály Széchenyi-díjas pszichológus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja. Szakterülete a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás. A tudós kutatási eredményei mellett a család régi történeteiről is szó esik.  

A második film Pavlics Ferencet mutatja be, aki az első holdjárművet tervezte.  A járművek, amelynek tervezésében közreműködött, a Hold után a Marsot is meghódították.

A harmadik részben Selye János professzor emlékét idézi fel a Kaliforniában élő Szabó Sándor orvosprofesszor, a világhírű tudós utolsó doktoranduszainak egyike, aki tanáráról, szellemi hagyatékának ápolásáról és saját sikereiről mesélt otthonában. Selye János 1936-ban ismertette meg a tudományos világot a stressz jelenséggel, amellyel azóta is sokat foglalkoznak a kutatók, az orvosok. A beszélgetésből az is kiderült, mi lehet a stressz ellenszere.

Megemlékeznek az idén elhunyt Széchenyi-nagydíjas kémikusról, Oláh Györgyről is, akit már csak munkatársai (Czaun Miklós, Bor Zsolt és Gyenes Charlie )révén tudnak bemutatni a filmesek.

Egy filmes szakember, Dobos István, a Warner Brothers Studios Costume Department munkatársa segítségével tekinthetnek be a nézők a filmgyártás kulisszái mögé a negyedik részben.

A sorozat, melyet péntekenként december 15-ig a közmédia vetít, Csizmár Edina szerkesztő-riporter és Ancsics Csaba operatőr alkotásai.

Forrás: MTI 2017. november 16.

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

Madáretetés

1890 óta szervezik meg Magyarországon a lakosság körében a madáretetést. Idén, az első fagyok közeledtével a 128. énekesmadár-etetési szezon veszi kezdetét.

Kb. 50 etetőlátogató madárfajt figyelhetnek ilyenkor meg az érdeklődők a parkokban, emeletes házak ablakain, erkélyein, ha elég kemény a tél. Enyhébb idő esetén az egyedszám gyakran csak a fele, vagy harmada a megszokottnak.  A szezon a fagyok megszűnéséig, nagyjából március közepéig tart.

A Magyar Madártani Egyesület felhívja a figyelmet arra, hogy az énekes madaraknak adható téli madáreleségek négy nagy csoportba sorolhatók: napraforgó, amibe apró szemű kölest is lehet keverni, állati zsiradék (például cinkegolyó, háj, faggyú, kifőzéssel sótlanított szalonna), alma (gallycsonkokra szúrva és földre szórva) és az ivó- és fürdővíz kihelyezése is fontos, a befagyott itatókban pedig szükség van a naponkénti vízcserére.

Ami az énekes madaraknál az élet megmentését szolgálja, ugyanaz a vízi madaraknál azonban a pusztulást, betegséget is okozhatja.  A vízi madarak esetében a kenyérrel való táplálás megbetegíti a madarakat, például kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést, ami tömeges jégbe fagyásukat okozhatja. Növeli továbbá a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót, az ebből eredő sérülésveszélyt és a fertőző betegségek terjedését- hívja föl a madárszeretők figyelmét az egyesület .

Forrás: MTI, 2017. november 7.

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

Dél-afrikai dinoszauruszok

Egy nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült bizonyítékot találnia arra, hogy 200 millió évvel ezelőtt egy hatalmas, húsevő dinoszaurusz állt a tápláléklánc csúcsán a mai Dél-Afrika területén. A hír a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon tették közzé.

A Manchesteri Egyetem, a Fokvárosi Egyetem és a Sao Pauló-i Egyetem szakembereiből álló kutatócsoport több 57 centiméter hosszú és 50 centiméter széles, háromujjú lábnyomot fedezett fel a dél-afrikai Lesotho Maserui Kerületében. A paleofelszínbe ágyazott lábnyomok alapján a szakemberek arra következtettek, hogy az állat, amely hajdanán a tápláléklánc csúcsán állt Dél-Afrikában, nagyjából kilenc méter hosszú lehetett, vagyis majdnem négyszer akkora mint az oroszlán, amely jelenleg a legnagyobb húsevő állat ezen a területen.

Az újonnan felfedezett faj a Kayentapus ambrokholohali nevet kapta és a megatheropodák közé sorolták. Ebbe a csoportba tartoztak az olyan hatalmas, két lábon járó húsevő dinoszauruszok, mint a Tyrannosaurus rex, amely a fosszilis bizonyítékok alapján nagyjából 12 méter hosszúak voltak, és csak a jura kor előrehaladtával valamint a 145 millió évvel ezelőtt kezdődött kréta időszak beköszöntével jelentek meg gigászi méretükkel. A felfedezés jelentőségét növeli, hogy ezek a lábnyomok a kora jura időszakból származnak és az ekkor élt theropodák többségéről eddig úgy vélték a kutatók, hogy jóval kisebbek, átlagosan 3-5 méter hosszúak voltak és a legtermetesebb példányok testhossza is legfeljebb hét méter volt.

A PLOS ONE című folyóiratban közölt tanulmány szerint a Kayentapus ambrokholohalitől származó lábnyomok az eddig felfedezett legnagyobb theropodalábnyomok, amelyeket Afrikában találtak.

https://phys.org/news/2017-10-mega-carnivore-dinosaur-roamed-southern-africa.html

Forrás: MTI 

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

Van új a nap alatt! Brazíliában egy levelibékafaj

Mivel a kétéltűek a legsérülékenyebb állatcsoport, ezért érthető, hogy az eddig leírt több, mint 7500 faj legalább felének csökkennek az állományai, egyharmadukat pedig kihalás fenyegeti.

Ugyan a kétéltűek 300 millió éve élnek a Földön, az elmúlt pár évtizedben az emberi tevékenység hatására felgyorsult a pusztulásuk, mára mintegy 200 olyan fajról lehet tudni, amely végleg eltűnt, élőhelyeik tönkretétele vagy rejtélyes betegségek terjedése miatt. Ezért érdekes az a Tempus Közalapítvány és  a Universidade Estadual de Santa Cruz (brazil egyetem) munkatársai által nemzetközi együttműködés, melynek során a Magyar Természettudományi Múzeum Kétéltű- és Hüllőgyűjteményének kutatója, Vörös Judit új, a tudomány számára eddig ismeretlen levelibékafajt fedezett fel Brazília keleti partján húzódó atlanti esőerdőben. Az expedíció során még érintetlen esőerdőfoltokat jártak be, ismeretlen békák után kutatva.

A most leírt faj a levelibékafélék családjába (Hylidae) tartozik, és a Phyllodytes amadoi nevet kapta Jorge Amado brazil modernista író után. A Phyllodytes nemzetség legkisebb faja került ezzel elő, amely mindössze két centiméter hosszúra nő és kizárólag a broméliák levelei között összegyűlt vízben fordul elő. A fajleírásról a Zootaxa nevű rangos folyóiratban számoltak be a kutatók. 

Forrás: MTI 2017. október 24.

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

A hatékony tanulás egyik alappillére: a katarzis élménye

„Állítom, hogy ha a gyerekeket mindennap érné valamilyen művészeti élmény, előrébb tartanánk.”- mondja interjújában az MTA Idegtudományi Intézetének igazgatója, agykutatója, az Agy-díjas Freund Tamás Ötvös Zoltánnak, a  Magyar Idők riporterének.

Az agykutató kifejtette, hogy bár minden idegsejtre szüksége van az agynak, nem használjuk ki a bennük rejlő lehetőségeket. Ahhoz, hogy hatékonyan tároljunk és hívjunk elő külső információkat, a hosszú távú memóriánkban rögzítsünk dolgokat, szükség van a belső világunkra; az érzelmeinkre, a motivációnkra, gazdag belső érzelmekre, pozitív gondolkodásra. Amit ezen érzelmek nélkül rögzítünk, az szinte elvesztegetett idő, mert sokkal nehezebben hívható elő az agyból. Ez az érzelmileg hozzáadott érték lehet a kulcsa a hatékonyságunknak. Ugyanis minél több érzelemmel viszonyulunk egy emlékhez, minél több kapaszkodót kap, annál több másik emléket hív elő és kerül vele kapcsolatba, így sokkal többet von be a gondolkodás folyamatába. Ahhoz tehát, hogy hasznosabban tanuljunk és memorizáljunk, érzelmi bevonódásra van szükség. A memóriánk bár jelentős mértékben szüleink öröksége, mindemellett az érzelmi fejlettségünk is meghatározó szerepet játszik az információ tárolásában. Ha a belső világunk eléggé fejlett, egyedi, az asszociációs képességünk fejlett, ha eléggé kreatívak vagyunk, akkor eredeti ötletekre leszünk képesek, mivel ugyanarról a dologról más jut eszünkbe, mint másoknak. Azonban ez sem azonos mértékű, mert van, aki az ismert dolgok szintetizálásában nagyszerű és van, aki egy–egy témában tud elmélyedni.

Ahhoz, hogy a gyermekek hatékonyan tanuljanak, az érzelmileg hozzáadott értékre is különös gondot kellene fordítani az iskolákban. Nem csupán mindennapos testnevelésre lenne szükség, hanem mindennapos katarzisra is, ami a leghatékonyabban fejleszti az érzelmi világunkat. Katarzist leginkább művészetekkel; zenével, énekléssel, irodalmi- és képzőművészeti alkotásokkal érhetünk el. (Ha karizmatikus a tanár, mint Öveges professzor volt, akkor más tantárgyakkal is.)

A teljes interjú a Magyar Időkben olvasható.

Sajtófigyelő, Pedagógia-pszichológia, Ismeretterjesztés, tudomány

Dinoszauruszleletek a Dunántúlon

Magyarország három területén Villányban, Iharkúton és Ajkán kutatja 2012 óta Ősi Attila csoportjával együtt a dinoszauruszokat. A leggazdagabb leletanyagot Villányban találták meg, ahol 240-235 millió éves ősgerincesekre bukkantak a késő és középtriász korból. A porcos és csontos halak, hüllők csontjai között fogakat is találtak. Az idei legszenzációsabb leletük egy ragadozó tengeri hüllő félméteres állkapcsa volt.

Ebből arra következtettek a kutatók, hogy ebben a sekély tengeri világban 4-5 méteres ragadozók is élhettek egykoron.  Másik érdekes gerincleletük, amelynek különösen hosszú a tövisnyúlványa, egy eddig ismeretlen gerincfajra utal. A nyári ásatások után ősszel a labormunkákat kezdték el, ami szintén tartogatott meglepetést, mivel a 25 kg agyagból 1500 fog és csontlelet került elő.

A Bakonyban, Iharkúton, az egykori bauxitbánya környékén a mezozikumi ősgerincesek leggazdagabb lelőhelyét találták meg. Itt kb. 2 évtizede folynak az ásatások, és az idén közel 800 csont és fogmaradvány került elő, közülük kb. 10 állkapocs és koponya maradványa. A legújabb lelet egy kistermetű, növényevő dinoszaurusz, a Mochlodon vorosi állkapcsa volt. Ez azért is fontos kutatási anyag, mert az állkapocs viszonylag teljes, így meg tudják vizsgálni, és talán jobban megértik, hogy hogyan rágtak ezek a 85 millió évvel ezelőtt élt növényevő dinoszauruszok.

A kutatócsoport egy másik fontos iránya a páncélos dinoszauruszok csontpikkelyeinek rendszerezése. Itt a hatalmas tüskéktől a kicsi csontpikkelyekig felellhető a méret.

Ajka határában a leletek mocsári, tavi környezetre utalnak, ahol másfél tonna agyag átmosása után több, mint ötezer ősmaradványt találtak, ami között sok a mikroszkópikus méretű is.

A csoport eddig az MTA, ez évtől pedig az ELTE támogatásával kutatja a három legfontosabb magyarországi dinoszaurusz lelőhelyet.

Forrás: MTA

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

Csillagoségbolt- parkok Magyarországon

Állami tulajdonban legyen, természetvédelmi oltalmat élvezzen, mindenki számára nyitott legyen, az égbolt minősége feleljen meg a szabályoknak, és az égbolt látnivalóit folyamatosan mutassák be a nagyközönségnek. Ezek a kritériumok arra vonatkoznak, ha valaki szeretné elnyerni a Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség (IDA) Csillagoségbolt-park címét.

A cím elnyerése és birtoklása világviszonylatban is rangot ad a területnek és az országnak. Magyarország pedig már 3-szoros címmel büszkélkedhet. Zselic és Hortobágy után, 2017. júniusában a Bükki Nemzeti Park is elnyerte ezt a címet.

Napjainkban egyre nagyobb gondot okoz a fényszennyezés. Civilizációs ártalomnak tekinthető, ami a települések egyre nagyobb kiterjedésével, az azokat összekötő létesítmények szaporodásával, egyéb (luxus) igények pl. reklámfelületek szaporodásával egyre csak terjed. Ez nem csak azért okoz gondot, mivel gazdaságilag nagy energiapazarlással jár, hanem mert a természetben sok olyan élőlény él (pl. denevérek, többféle rovar, madarak, kétéltűek) életciklusát megzavarják ezek az ember által telepített fényforrások. Ezzel közvetlenül módosítják a fajok élőhelyét, létét, közvetetten pedig a táplálékláncot, és az ökoszisztémát is. De magára az emberre is kártékonyan hat éjszaka a fény, mivel vannak olyan hormonok, amik csakis tejes sötétben termelődnek.

A Nemzetközi  Sötétégbolt Szövetség egy független szervezet, amely olyan szabályrendszert állított fel a Csillagoségbolt- park cím megszerzésére, amelynek nagyon kevesen felelnek meg. Itthon több szervezet összefogásával (önkormányzatok, kutatóintézetek, egyetemek, zöld szervezetek, civil szervezetek, a BNP igazgatósága, a Norvég Civil Támogatási Alap)a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület készítette el a pályázatot. A munka része volt a terület felmérése, dokumentálása, ismeretterjesztő, szemléletformáló előadások tartása, és a fényszennyezést okozó lámpatestek cseréje. Több éven át végezték ezt a kitartó munkát, részletes mérési eredményeket, világítótest és egyéb leltárokat, összegzéseket készítettek, míg a nemzetközi szervezet vezetősége támogatásra alkalmasnak találták a felterjesztést. Miután a Bükk-fennsík a BNP kezelésében áll, így a nemzeti park igazgatósága kapta meg az elismerő oklevelet, és az ezzel járó adminisztrációs és egyéb feladatokat is.

Forrás: Természet Búvár 72. évfolyam 2017/4., 10-11. old.  Novák Richárd cikke nyomán

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

A XX.század nagyjai: Neumann János

A halmazelméletet axiomatikus alapokra helyezte, alapproblémákat oldott meg a kvantummechanika, a halmazelmélet és a matematikai logika terén, a természetes számsor miatta kezdődik nullával és nem eggyel, megalapozta a játékelméletet, de nyomot hagyott a közgazdaságtanon, a hidrodinamikán a meteorológián is. A Nobel-díjas Fred Reines  azt állította róla, „Ha….nem adott rá rögtön egy megoldást, akkor az a probléma megoldhatatlan volt”. 

Ő Neumann János. Hatévesen ógörögül viccelődött, és elolvasta a 44 kötetes német nyelvű világtörténelmi sorozatot.  25 évesen a berlini egyetem magántanára lett, miközben vendégprofesszor volt Princetonban. Fejszámolásban már gyermekkorában is verhetetlen volt, és amikor a zürichi egyetem vegyészmérnöki karán Pólya György felvázolt a hallgatóknak egy matematikai tételt, ami még nem volt bizonyítva, 5 perccel később a hallgatóként jelen lévő Neumann levezette a bizonyítását. A háborús évek készületeiben Kármán Tódor megbízására a szuperszónikus repülés speciális matematikai problémáit számolta ki, a hadsereg számára a lövedékek röppályáit, robbanások lökéshullámait elemezte. 1937-től tanácsadóként segítette Amerikát. 1940-től a Manhattan- projekt részeként az atombomba előállítása során felmerülő matematikai problémákon dolgozott. Miután ez időben óriási mennyiségű számolásra volt szüksége, egyre komolyabban fordult az elektronikus számolóberendezések felé. Már fiatalon is gondolkodott a kettes számrendszeren alapuló bites elektromos számítógép megépítésén. Végülis az ő nevéhez köthető az elektronikus számítógépek belső szervezése elméletének a kifejlesztése, a Neumann-elv, ami alapján a mai számítógépek is készülnek.

Betegágyán (áttétes csontrákja valószínűleg a nukleáris kísérletek következménye volt) írta meg A számítógép és az agy című értekezését. Halálos ágya mellett pedig állandóan egy-egy ezredes állt őrt, hogy haláltusájában véletlenül se tudjanak meg tőle katonai titkokat.  Valószínűleg azonban ennek nem sok értelme volt, mivel német származása ellenére álmában mindig magyarul beszélt.

Forrás: Múlt Kor Magazin www.mult-kor.hu 2017. ősz 29. oldal

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

Hatékonyabb biogáz előállítás- kutatás

A biogáz az egyik legsokoldalúbban felhasználható alternatív energiahordozó. Ez egy éghető gáz, amely egyszerűen szállítható, egyszerűen tárolható, és a belőle tisztított biometán ugyanolyan értékű, mint a földgáz.

Leggyakoribb alapanyagát manapság a silókukoricából előállított kukoricaszilázs adja. Ennek a termesztése azonban nem csak költséges, hanem olyan területet igényel, ahol egyébként élelmiszeripari vagy takarmányozási növényeket is lehetne termeszteni. 2016-ban a Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai Tanszéke és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja közös kutatásba kezdett új biomassza forrás kifejlesztése céljából a biogáz ipar számára. A mostani kutatásokat már megelőző kutatásokkal együtt sikerült olyan fűzfa vonalat előállítania a kutatócsapatnak, ami rövid vágásfordulójú, négyszeres kromoszómaszámú, olcsón és olyan területen termeszthető, ahol más gazdasági növény nem. Ráadásul ennek a termesztése során mind zöld, mind fás biomassza is keletkezik. Eddig a növénynek csak a fás részét használták, többnyire azt is tüzelésre. Ebbe a kutatásba most a Tempus Közalapítványon keresztül a Bécsi Agrártudományi Egyetem is bekapcsolódott, akik abban osztják meg a már e téren szerzett tapasztalataikat a magyar kutatókkal, hogy a fűznek milyen biológiai- kémiai előkezelésen szükséges átesnie ahhoz, hogy annak a biomasszává lebontását segítse. Ez ugyanis növelheti a biogáz termelés hatékonyságát is. Ezen eljárások során a biomasszát magas hőmérsékleten kezelik annak érdekében, hogy a növényi sejtfal roncsolódjon, és így a biogáz-fermentációt végző mikroorganizmusok könnyebben boldoguljanak. Ugyanakkor a Szegedi Tudományegyetem kutatói gombafajokkal végeznek biológiai előkezelést, ugyanebből a célból. Ennek a kétfajta előkezelésnek a kombinációja és optimalizációja áll a jelenlegi kísérletek középpontjában. 

Kakuk Balázs, Doktorandusz, SZTE TTIK Biotechnológiai Tanszék

Forrás: Zöld ipar magazin VII. évfolyam, 2017. szeptember, 29. old.

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

Fenntartható erőforrás- interaktív tananyag

Interaktív feladatokkal, szerepjátékokkal, elektronikus anyagokkal tűzdelt az az oktatási anyag, amelyet  a fenntartható erőforrás- erőgazdálkodás témakörében a „CEEweb a biodiverzitásért” civil szervezet állított össze egy visegrádi projekt és egy szélesebb körű európai kampány keretein belül a partnereivel a 11-16 éves korosztály számára. A projekt a visegrádi országok autógyártásán és autóhasználatán keresztül mutatja be azoknak a  környezetre és emberekre gyakorolt hatását. „A hagyományos oktatási kereteken túl egy, a témát feldolgozó szabadulós játék is színesebbé teszi a repertoárt, amelyet a tanárok egy műhelymunka keretein belül maguk is kipróbálhatnak.”

Forrás: Zöld Ipar Magazin VII. évfolyam, 2017. szeptemberi szám,  7. oldal

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

Kutatók éjszakája

Az idei „Kutatók éjszakájára", 2017. szeptember 29-.én kerül megrendezésre. 

A kutatók éjszakáján országszerte mintegy kétezer ingyenes program, közte kísérletek és interaktív bemutatók várják a látogatókat a kutatóintézetekben, egyetemeken, kutatóhelyeken és a Csodák Palotájában.

A programok között lézershow, előadás a sorozatgyilkosokról, sebészrobotika, elektrokémiai kísérletek, űrjármű-építés és tőzsdeszimulációs játék is szerepel. A látogatók konyhai természettudományos kísérleteket végezhetnek és betekintést nyerhetnek a villámgyártás mesterségébe. Valósággá válnak Harry Potter kviddicsmeccsei, zongorázni lehet a Holdon vagy épp sétálgatni egy gyár területén, ki sem mozdulva a Virtuális Valóság Terméből. 

Az esemény hagyományosan legnagyobb vállalati partnere és csaknem 100 programjával a rendezvénysorozat egyik központi helyszíne az Ericsson Magyarország, amelynek idei programjában a drónok lesznek a főszereplők. A programhoz az idén is kapcsolódik egy tematikus kihívás Ericsson Drone Challenge néven. A sikeresen pályázók drónprogramozó workshopon vehetnek részt, az itt szerzett ismeretek alapján programozott önvezető drónok a Kutatók éjszakáján mutatkoznak be a nagyközönségnek. Az indulással és nevezési határidőkkel kapcsolatos információk a vállalat közösségi oldalán érhetők el.

Forrás: MTI 2017. szeptember 6., Budapest, bse \ kpt

Sajtófigyelő, Konferencia, továbbképzés, Ismeretterjesztés, tudomány

Luxori sírfeltárások

Egyiptomi régészek egy fáraókori aranyműves sírjára bukkantak Luxor közelében, amely egy több, mint 3500 éve élt férfi, valamint felesége és két gyermeke múmiáit is rejtette - jelentette be az egyiptomi műemlékvédelmi tárca. Az Újbirodalom (K.e 16-11. század) korabeli síremléket a Kairótól 400 kilométerre délre fekvő Luxor közelében, a Nílus nyugati partján elterülő Drá Abul Naga nekropoliszban találták, ahol annak idején fáraók magas rangú hivatalnokait temették el.   

 A 18. dinasztia korából származó sírban rábukkantak Amenemhat aranyműves és felesége szobrára. Az aranyműves egy magas támlás széken ül felesége mellett, aki hosszú ruhát és parókát visel. Kettejük között egy kisebb figura áll, amely egyik fiúkat ábrázolhatja. A síremléknek két aknája van, a központi volt az aranyművesé és feleségéé - mondta el a régészcsoportot vezető Musztafa Vaziri az al-Ahram egyiptomi napilap online kiadásának. Ebben a hét méter mély sírban további múmiákra, szarkofágokra, fából készült temetkezési maszkokra és kisebb szobrokra bukkantak. A mellette lévő másik aknában a 21. és 22. dinasztia idejéből származó szarkofágokra bukkantak.

Serin Ahmed Savki oszteológus, aki a múmiákat tanulmányozta, elmondta, hogy a központi aknában megtalált nő valószínűleg 50 éves korában halt meg, míg két gyermeke minden bizonnyal 20-30 éves közötti lehetett. A múmiák nagyon jó állapotban őrződtek meg. Vaziri, a régészcsoport vezetője szerint  a család nem egy időben került eltemetésre. Egyiküket később helyezték örök nyugalomra ugyanabba a koporsóba.

Forrás:  MTI 2017. szeptember 10., vasárnap, kut \ gte

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

Nézőpont- kicsit másképp a zikavírusról

Agydaganatot gyógyíthat a zikavírus- írta a BBC hírportálja.

A csecsemőknél súlyos agyi deformációt okozó zikavírus új gyógymódot kínál a felnőttek agydaganatára egy friss amerikai kutatás eredményei alapján. Kimutatták, hogy a kórokozó kiválasztja, megfertőzi és elpusztítja a felnőtt agy rákos daganatsejtjeit: a kísérletekben kifejlett egerek agyában zsugorodott össze az agresszív tumor a befecskendezett zikavírustól, míg az egészséges agysejtek érintetlenek maradtak. Az emberi tesztek még messze vannak, ám a szakértők úgy vélik, a vírust be lehetne juttatni az emberi agyba akkor, amikor a tumort eltávolító műtétet végzik. A vírus emberi agysejttenyészeteken végzett laboratóriumi kísérletekben jól működött - írták a tudósok a Journal of Experimental Medicine című szaklapban. Az agydaganatnak több típusa van, a felnőtteknél a leggyakoribb és legnehezebben kezelhető a glioblasztóma. Gyorsan növekszik, vagyis terjed szerte az agyban, ezért nehéz megállapítani, hol végződik a tumor és hol kezdődik az egészséges agyszövet. Az agresszív sejtek eltávolításához ezért néha nem elég a sugár- és a kemoterápia. A friss kutatás azonban azt mutatja, hogy a zikavírusos kezelés elpusztítja az eddigi terápiáknak ellenálló tumorsejteket. A tudósok úgy vélik, a glioblasztóma őssejtjei tovább növekednek és osztódnak új és új daganatsejteket termelve még a legerőteljesebb kezelés után is. Egészséges őssejtek nagy tömegben találhatók a csecsemők agyában, valószínűleg ez magyarázza, miért okoz súlyos károsodást a zikavírus náluk. A felnőtt agyban kevesebb az őssejt, ami azt jelenti, hogy a zikavírusos terápia csak a daganatot okozó őssejteket támadja meg nagyobb mellékhatások nélkül. Michael Diamond, a Kaliforniai Egyetem San Diego-i orvosi karának tudósa, a tanulmány egyik készítője azt reméli, az emberi tesztek másfél éven belül elkezdődhetnek.

Forrás: MTI 2017. szeptember 6., szerda, Washington, pbe \ brr

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

Újabb adatok az egerszegi vár történetéhez a Mindszentyneum területéről

A Göcseji Múzeum régészei az egerszegi, török kori vár XVII. században épült, cölöp- és döngöltagyag-szerkezetű keleti falazata és az előtte húzódó vizesárok mellett a vár korábbi erődítésére utaló cölöpsorokat, a XVIII-XIX. században leégett épületek maradványait és egy ágyúgolyót is találtak - mondta el Simmer Lívia régész-muzeológus az MTI-nek.

Az okleveles forrásokból, régészeti munkákból már korábban is ismert volt, hogy ezen a területen húzódik az egykori Egerszeg várának árka és keleti várfala. Mindezt a tavalyi próbafeltárás eredményei is igazolták. A megelőző régészeti feltárás augusztus végén kezdődött el a Göcseji Múzeum melletti mintegy 900 négyzetméteres területen. A régészek két olyan cölöpsorra bukkantak, amelyek valószínűleg korábbi megerődítései a várnak. A XVII. század közepére keltezhető cölöpsorokat az 1600-as évek elején épített palánkfaltól nyugatra találták meg.

Az ásatás másik meglepetése az a nagyméretű objektum, mely az elplanírozott palánkfal alatti rétegben került elő. Az objektum funkciója egyelőre még nem ismert, de a betöltéséből származó kályhacsempe töredékek nagy valószínűséggel a XV. század végére, XVI. század elejére keltezik - ismertette a Göcseji Múzeum régész-muzeológusa. Hozzáfűzte: a keleti palánkfal belső oldalán egy olyan cölöpsoros konstrukció nyomait is megtalálták, mely egy összetettebb szerkezetű palánkerődítést sejtet. A feltárás egyik érdekessége az a téglaépület, melyet a levéltári adatok, valamint Póka Antal földmérő által az 1826-os tűzvész után készült térkép alapján a Festetics család 1824-ben megvásárolt épületével sikerült beazonosítani.

A régészeti leletek szépen szemléltetik, hogy a Göcseji Múzeum melletti terület évszázadok óta lakott terület volt - fogalmazott Simmer Lívia. Rátaláltak a régi korok emlékeire: üveggyöngyök és sok-sok kerámiatöredék (zömében kályhacsempe maradvány) kerültek elő. A „meglepetés-lelet" egy ágyúgolyó volt, amely valószínűleg a vár készletéből származik, hiszen Egerszeg várát soha sem ostromolták - idézte fel az muzeológus.  Az erődítmény stratégiai jelentősége a Kanizsai vár eleste után növekedett meg. Az új végvárrendszerhez tartozott, építése 1603 után kezdődött el, történetét számos forrás dokumentálja. A várvédők 1664-ben egy nagyobb török sereg támadásakor felgyújtották a várat, a falakat az 1700-as évek elején elbontották, majd a várárkot is betemették.

A régészeti feltárás eredményeit múzeumpedagógiai foglakozás keretében, a helyszínen is bemutatják. Az általános- és középiskolás osztályok szerdánként rendhagyó történelem óra keretében megtekinthetik az ásatás folyamatát. Szombatonként a Göcseji Múzeum előtti térről az ásatás helyszínéig a vár vonalát végigjáró körséta indul.

Az egykori vár helyén a Modern Városok Program keretében Mindszenty-emlékközpont épül. A hercegprímásnak és a kommunista diktatúra egyházüldözésének emléket állító kiállítóhely a több mint ötmilliárd forintos, vallási turizmust is szolgáló városfejlesztési program részeként valósul meg Zalaegerszegen.

Forrás: MTI 2017. szeptember 9.,Zalegerszeg, blo \ pbe \ kpt

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

A leghíresebb pesti kávéház

Vajon mindenki tudja, hogy hol állt Pesten a Cafe Renaissance kávéház? A válasz: igen! Mert mindenki megtanulta és tanult róla. A 12 iskolai éve alatt legalább háromszor. Egyszer alsó tagozaton, egyszer felső tagozaton, és egyszer középiskolában. Igen, mert ez a kávéház a Pilvax.

A Pilvax kávéház az 1838-as alapítása után 1842-ben nyerte el akkori tulajdonosáról, Pillvax Károlyról a nevét. Így azt is megtudhatjuk, hogy az általunk már Pilvaxnak(egy l) írt név eredetije Pillvax (két l)volt. Az alapításkor a kávéház a Cafe Renaissance nevet viselte, és bár társai szépen sorakoztak mellette, a század végére közel 550-en, a leghíresebb mégis ez az egykori Úri utca (ma Pilvax köz) sarkán álló hely volt. 

És miért tehették ennyire híressé az 1848-as események? Azért, mert a kor jellemzőjeként kávéházakban gyűltek össze rendszeresen a szegényebb és gazdagabb értelmiségiek. A kávéházakban lehetett enni-inni, biliárdozni, ingyen újságot olvasni, melegedni és nem utolsó sorban jó társasággal beszélgetni. A XIX. századra virágzott ki a török eredetű kávézás hagyománya, aminek alapanyaga eredetileg görög-balkáni közvetítéssel, majd bécsi közvetítéssel Trieszt- Hamburg irányából érkezett. Eredetileg csak a főurak itták a feketét, aztán egyre szélesebb néprétegek kedvenc itala lett. Így aztán gyorsan elterjedtek a különféle variánsai. A Pillvaxban például lehetett mellé kérni tejfölt, vagy tejszínt, de már kapuciner formájában is felszolgálták. Nem volt ritka, hogy alkohollal bolondították meg az ínyencek. De mást is lehetett itt inni. Pl. forró bort, forró sört, és a krampampuli néven elhíresült ördögitalt, ami olyan tüzes volt a sok aszalt gyümölcstől, cukortól és nagy mennyiségű alkoholtól, hogy aki többet ivott belőle a kelleténél, valóságos ördöggé változott.

A Pillvax kávéházat akkori tulajdonosa Pillvax Károly, gondosan fejlesztette. Eredeti tulajdonosától Privorszky Ferenctől  átvéve az irányítást, renováltatta az épületet, gondosan berendezte, híres magyar emberek arcképeit festette  a falakra, biliárd és teke asztalokat helyezett el, járatott magyar és külföldi lapokat, és remek italokat és süteményeket szolgált fel. Nem csoda, hogy a művészek, irodalmárok, politikusok hamar ideszoktak. Annyira, hogy volt, akinek ez a kávéház volt megadva postai címnek, és ide kapta a leveleit. Petőfinek és Jókainak saját dákója volt a játékokhoz. A hely nem csak a fent említett embereknek volt kedves helye, hanem egyre inkább a rendőrkémeknek is. A forradalmi események neves tárgyakat is hagytak itt maguk után. Az egyik biliárdasztal volt az a hely, amire a pozsonyi ifjúság küldöttje felpattant hírül adni a bécsi forradalmat. Egy másik márványasztal pedig a „közvélemény asztala” lett a lázas márciusi napokban.

A hatósági emberek annyira „megszerették” ezt a helyet, hogy a szabadságharc bukása után az osztrák rendőrspiclik és hazai besúgók tanyája lett. Ekkorra már a Kaffe Herrengasse nevet viselte, mivel 1848-ban meg kellett változtatni a Pillvax nevet, aminek említéséért komoly büntetés járt. 1848-ban tehát az új üzemeltető Fillinger József ideje alatt, aki bár gondosan őrizte a kávéház azelőtti jellegét, a kávéházat  „ A szabadság csarnoka” névre keresztelték, amely egy piros fatáblán, zölddel árnyalt fehér betűkkel hirdette a történelmet. Ez a név sem lett hosszú életű, úgy, ahogy a kávéház sem. A századfordulón elbontották az épületet, és azóta egy emléktábla hirdeti egykori dicső múltját.

Az írás dr. Drveczky Balázs: Történetek terített asztalokról és környékükről című könyvéből származik.

Forrás

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

Újra felfedezett növényünk: a fehér tőzegkáka

A biológusok és természetvédelmi szakemberek azt hitték, kipusztult Magyarországon. Most azonban fény derült rá, mégis él!

Egy darab fehér tőzegkáka példányra bukkantak Magyarország délnyugati részén, az Örségi Nemzeti Park területén. Ez a faj ugyan világviszonylatban elterjedt bizonyos lápvidékeken, azonban itthon évtizedek óta nem találkoztak példányaival, eltűnését az elmúlt 50-70 év tájhasználati változásának és a szélsőséges klimatikus viszonyoknak tulajdonították.A növény felbukkanása reményt adott a szakembereknek arra, hogy virágtalan állapotban talán több példány is fellelhető a területen, ezért a nemzeti parkba való belépést korlátozták. 

Forrás

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

A meteorológia születése

Az időjárás mindig is érdekelte az emberiséget, elsősorban a mezőgazdasági tevékenységek miatt, azonban sokáig csak megfigyeléseken alapult az előrejelzés.

A modern meteorológia megszületését egy brit matematikus, Lewis Fry Richardson nevéhez fűzik. Érdekes azonban, hogy a matematikust nem a mezőgazdaság igénye, vagy a másnapi öltözködés inspirálta, hanme az első világháború. Richardson önkéntes szanitécként szolgált a nyugati fronton, és itt kezdte foglalkoztatni a gondolat, hogy vajon lehetséges-e számítások alapján előre jelezni a várható időjárást? Ez nem pusztán elméleti kérdés volt ekkoriban, mivel a háború szempontjából igen jelentős volt, hogy egy támadást elmos-e egy felhőszakadás, vagy egy megváltozó szélirány egy gáztámadást, ami esetlegesen megváltoztathatja, vagy módosíthatja a háború állását. Ez a harci tény késztette tehát, hogy egy norvég fizikus- matematikus Vilhelm Bjerknes 1910-ben feljegyzett szempontrendszerét (hőmérséklet, légnyomás, páratartalom, felhők osztályozása, szélsebesség, szélirány, felső légköri jelenségek ) alkalmazva olyan matematikai modellt alkosson, amely alapján kiszámolható egy adott pont várható időjárása. Ennek érdekében Európa térképét mezőkre osztotta, feljegyezte rájuk Bjerknes adatait, majd számolni kezdett. A feljegyzett adatok alapján tudta, hogy minek kell kijönnie, de az adta a támpontot a matematikai számítások kigondolásához. Végül annyira haladt előre a számításokkal, hogy hatórás előrejelzést tudott készíteni egy kiválasztott helyszínen, ami ráadásul nemcsak késői volt, hiszen az időjárás sokszor megelőzte az előrejelzést, hanem olykor hibák is előfordultak benne. Azonban az 1940-es években,a  kezdetleges számítógépekkel megsokszorozott számítási kapacitás segítségével  mára jóval pontosabb és a természetet valóban megelőző modelleket lehetett alkotni. Richardson 1953-ban bekövetkezett halála előtt még megérhette, hogy a kezdetleges munkája egy új tudományág alapjaként éled újjá. Érdekes azonban az, hogy a meteorológia háborús születésének emlékei több nyelvben is megőrződtek. A magyarban pl. a front szavunkban emlékezhetünk rá.

Forrás: BBC History VII. évf. 8. szám 2017. augusztus 95. oldal.

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

Dédszüleink környezetvédelme- avagy újrahasznosítás a végletekig

Vajon a gazdaság körforgásos, vagy a történelem, ami ismétli újra és újra önmagát? Dédszüleink legalább annyira bölcsek voltak, mint a mai világgazdaságot vezető tudós emberek? A Zöld Ipar Magazin Hollandia körforgásos gazdaságáról szóló cikkét elolvasva rájövünk, hogy igen a válasz. Hollandiában ismét felismerték, hogy a Földet csak kölcsönkaptuk, és unokáinknak tartogatjuk. Ráébredtek, hogy a környezetvédelem szempontjából egyetlen hozzáállás lehet csak hatékony, mégpedig a hosszú élettartamú termékek gyártása. De hogy ezt hogyan képzelik el? És mi az első termék, ami már így készült el? A cikk elolvasásával választ kaphatunk ezekre a kérdésekre.

Hollandia a világon elsőként határozta el, hogy 2050-re teljesen körforgásossá teszi a gazdaságát, mai azt jelenti, hogy 100%-ban újrahasznosít mindent. Ennek az első lépése, hogy 2020-ra 10%-kal, 2030-ra pedig 50%-kal csökkenti az elsődleges nyersanyagok (ásványok, fémek, fosszilis nyersanyagok) használatát. Hogy miért éppen a hollandok? Mert az évszázadok során megtanulták becsülni és óvni a természeti értékeiket, együttműködővé, toleránssá és kreatívvá váltak. A holland kormány az üzleti és szociális partnerekkel közösen dolgozta ki ennek -a fordítás alapján- „Értékdomb” névre „keresztelt” koncepcióját és gyakorlati megvalósításának módszereit, miközben különböző rendezvénysorozatokon ismertetik a körforgásos (termék- szolgáltatás-üzleti modell) tervezést, és az újfajta üzleti együttműködést. A modellnek a legfontosabb jellemzője az értékről való gondolkodás megváltozása, hogy az emberekben tudatosítsák, hogy nem csak a pénznek van értéke, hanem a jó életnek, a jó levegőnek is, de annak is, hogy mindenki ki tudja mosni a ruháját, bár nem feltétlenül a saját mosógépével. Hogy ne a mosógép legyen az érték, hanem a lehetőség a mosásra.

Magyarországon is ismertették a közelmúltban ezt a koncepciót a Circular Hunagry 2017 konferencián.

Ennek az üzleti stratégiának a lényege:

1. Körforgásos tervezés, ami a használati idő hosszabbítását, az élethosszig tartó hasznosságot, a forrásszükségletek minimalizálását és a meglévő termékek, összetevők vagy anyagok újbóli felhasználását jelenti.

2. Az optimális használat, ami során például a vállalatok termék-szolgáltatás csomagokat állítanak elő, amik együtt nem csupán értékesebbek, mint külön-külön, de nagyobb kontrollt engedélyeznek a vállalatok számára a források felett. A tervek szerint lízing- bérlet-használat utáni fizetés, vagy teljesítmény alapú szolgáltatás állna föl. (pl. teljesítményt rögzítő mosógépek használata otthon, és a fogyasztók a használattól függően fizetnének.)

3. Érték visszaállítás: A korábban hulladéknak, vagy mellékterméknek minősülő használt termékből nyernek vissza értéket (újrahasználhatóvá tétel, javítás).

4. Hálózati szerveződés: a körforgásos értékhálózatok menedzselése, koordinálása, optimalizálása.

A hollandok szerint eljátszott fogalom lett a fenntarthatóság, egyetlen esélye van az emberiségnek: a körforgásosság. Meglátásuk szerint azok az üzleti körök, akik időben átállnak erre a rendszerre, igen nagy előnyöket szerezhetnek maguknak: új piacokat, bővülő ügyfélkört- ez által több bevételt, és alacsonyabb költségeket. A hollandok a konferencián jelezték, hogy az átállásban az államnak a kezdő lökéseket meg kell adnia, például felkészítő rendezvények finanszírozásával, illetve új tudásközpontok létrehozásával. Emellett az államnak meghatározó ügyféllé is kell válnia, és az adózást, közbeszerzést úgy átalakítania, hogy kiegyenlítse a jelenleg hagyományos, sok hulladékot termelő, környezetszennyező termékeket.

Hollandiában már nem csak az elmélet lett kidolgozva, hanem megkezdték ennek megvalósítása érdekében az első projekteket. Bizonyos cégek már úgy tervezik meg a termékeiket és szolgáltatásaikat, valamint úgy alakítják azok felhasználását, hogy azok a legtovább megőrizzék az értéküket, a legminimálisabb és a legkésőbb bekövetkező legyen az értékvesztés. Az eredeti életciklus végén újrahasznosítják a termék összes elemét, ami arra ösztönzi a gyártót, hogy az eladás után is nyomon kövesse a portékája sorsát avégett, hogy lássa, mennyire képes az elérni a maximális élettartamot, hol lehet a gyártás során azon javítani, stb. Persze ez még Hollandiában sem lesz egyszerű, vallották be, hiszen erős szemléletváltásra van ehhez szükség, mivel az emberek ott sem annyira szeretnek használtat vásárolni. Már egy új fejlesztett terméket is bemutattak: a Fairphone-t. Ez már egy olyan mobilkészülék, ami hihetetlen könnyen szétszedhető ás annak bármelyik elemét könnyen kicserélheti a használója egy interneten elérhető kézikönyv segítségével.  

Forrás: Zöld Ipar Magazin VII. évfolyam 2017. július-augusztus, 20-21. oldal

 

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

Gumiabroncsok környezetszennyezés nélkül?

Mit történik manapság a gumiabroncsokkal? Lehet-e ezeket újrahasznosítani? Ha igen, mi készül belőlük? Milyen folyamattal? Ezekre a kérdésekre ad választ a Zöld Ipar Magazin  július-augusztusi száma.

Évről évre egyre több gumit állítanak elő bő másfél évszázada, amióta a kaucsukot vulkanizációnak nevezett eljárással tudják feldolgozni. A folyamat során a nyersgumiból különböző adalékok, főleg kén, vagy kéntartalmú szerek felhasználásával a kaucsukot alkotó makromulekulákat keresztkötések létrehozásával térhálós szerkezetűvé alakítják. Ez az eljárás a gumi előállítási folyamatában az utolsó lépés, amikor azok végső alakjukat és fizikai tulajdonságaikat elnyerik. A létrejött gyengén térhálós szerkezetű elasztomer számos előnye mellett a legjelentősebb hátránya, hogy nehéz újrahasznosítani. Ezért volt az, hogy korábban a gumitermékeket vagy elégették, vagy deponálták (környezetvédelmi és közegészségügyi szabályok szerinti hulladéklerakás).

Az évek során több újrahasznosítási módot dolgoztak ki kutatók. Az egyik a hőbontási(pirolízis) folyamat, amikor is a gumihulladékból pirolízis gáz, olaj és koksz keletkezik. Ebből a kokszból tudják a gumiabroncsok koromtartalmát visszanyerni, míg az olajból benzint, fűtőolajat, vagy kenőanyagot tudnak előállítani. A másik mód a gumi őrlése különböző formában. A gumiőrlet kereskedelmi forgalomban is kapható, használják játszótéri gumiszőnyegekben, vagy aszfaltban töltőanyagként. Ezeknek a termékeknek azonban az eredetinél rosszabb és kisebb a minősége.

Ezért igyekeznek megkeresni azt az eljárást, amivel az elhasznált gumiból újra képesek lennének a vulkanizáció előtti anyagot, a kaucsukot megkapni. A devulkanizációnak, ami  ezt a célt szolgálja, többféle útja van. Az egyik legsikeresebb, amikor mikrohullámú sugárzással érik ezt el igen finomra őrölt gumigranulátumból, ami viszonylag környezetbarátnak tekinthető. Érdekessége ennek az eljárásnak, hogy a hozzá használt berendezés működési elve és felépítése szinte teljesen megegyezik a háztartásokban használatos mikrohullámú sütőkkel, egy kis keverőelemmel kiegészítve, ami a gumiőrlet egyenletes keveredését és a hőeloszlást szolgálja. A kutatások kimutatták, hogy ha ezt az anyagot nem több mint 25tömeg% arányban adagolják a nyers kaucsukhoz, akkor minimális minőségromlás (10-15%) mellett tudnak belőle újra abroncsot előállítani.

Másik eljárás, amikor szintén a mikrohullámmal devulkanizált gumiőrletet hőre lágyuló polimerrel társítják. Ebből finomrészecske-szerkezetű új anyag jön létre a különböző lépésekben bekövetkező kémiai hatások miatt, ami kiemelkedő tulajdonságokkal (szakítószilárdság, szakadási nyúlás) rendelkezik olyannyira, hogy akár több életcikluson keresztül is felhasználhatóak. Ugyanakkor ezt a TDV-nek nevezett terméket is tudják devulkanizált gumiőrlettel társítani, amiből szintén igen jó minőségű újrahasznosított anyag készül.

Ezek az eljárások még folyamatos kutatás alatt állnak, hogy minél jobban tökéletesíteni tudják a közben előállított új terméket, hogy majd annak az újrahasznosítása is jó minőségű terméket szüljön.

Forrás: Zöld Ipar Magazin VII. évfolyam 2017. július-augusztus 17-19. oldal Simon D. Á.- Tamás-Bényei P.-  Bárány T. cikke alapján

 

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

Tobzoskák eltűnőben

Bár több éve terítéken van a tudományos életben éppúgy, mint a közéletben a tobzoskák fajának veszélyeztettsége, sőt, 2016. januárjától globálisan védett faj, most ismét hangot adtak a tudományos szakemberek ennek a témának.

Az egyetemi kutatók és fajmegőrző szervezetek szakemberei közreműködésével, a Sussexi Egyetem vezetésével készült tanulmány most az Afrikában élő fajokat vette górcső alá. Az írás szerint évente 2,7 millió tobzoskát fognak be Kamerun, a Közép-Afrikai Köztársaság, Egyenlítői Guinea, Gabon, a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Kongói Köztársaság területén. Ez 40 év alatt 150%-nyi emelkedést jelent, annak ellenére, hogy a faj védett. Az adatokat 14 afrikai ország 113 helyszínéről szolgáltatták a kutatóknak. Daniel Ingram, a tanulmány vezető szerzője az Eurekalert tudományos hírportálon és a Conservation Letters című tudományos folyóiratban tette közzé az eredményüket.

A vadon élő állatok közük a tobzoskák kereskedelme a legelterjedtebb a világon. A húsukért és a pikkelyeikért vadásszák őket, amit elsősorban a hagyományos kínai gyógyászatban használnak föl. Elsősorban az ázsiai országokban nagy irántuk a kereslet, mivel ott már a kihalás szélére kerültek. A kutatók most az afrikai faj védelméért szólaltak föl, nehogy az is az ázsiai faj sorsára jusson.

A tobzoskák ismertetőjelei a következők: Testük nyúlánk, farkuk hosszú, fejük kicsi, arcorruk kúpos, végtagjaik rövidek, lábaikon öt, erős ásókarmokkal fegyverzett ujj van. A pikkelyek csak a torkon, a hason és a végtagok belső felén hiányoznak, a test többi részét páncél fedi. Alakjuk rombusz, szélük igen éles, kemény és szilárd. A pikkelyek elrendezése mindenfelé elég mozgékonyságot biztosít az állatnak. Az egyes pikkelyek oldalt is elmozdíthatók, felállíthatók és lezárhatók. A pikkelyek között és a testnek pikkelyektől nem fedett részén vékony szőrszálak vannak; ezek a hasi oldalon néha teljesen lekopnak. Az arcorrt erős szaruszerű bőr fedi. Ezek az állatok teljesen fogatlanok.

MTI 2017. július 20.

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

Kik a kutyák ősei?

Egyetlen farkaspopulációra vezethetőek vissza a mai kutyafajták - állapították meg amerikai kutatók, akik szerint az érintett farkasok nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt léptek először interakcióba az emberrel.

A New York-i Stony Brook Egyetem szakembereinek új eredményei valószínűleg felszítják a tudományos vitát arról, hogy pontosan mikor és hol váltak el a kutyák vadon élő ősüktől, a farkastól- olvasható a Physorg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az egyik elmélet szerint mindez nagyjából 15 ezer évvel ezelőtt zajlott le Európában, egy másik szerint 2500 évvel később történt Közép-Ázsiában vagy Kínában. Egy tavaly megjelent tanulmány szerint a kutyák háziasításában két külön - egy európai és egy ázsiai - farkaspopuláció játszott szerepet. A mostani tanulmány készítői DNS-vizsgálatok segítségével mutatták ki, hogy az ősi kutyák nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt váltak el a farkasoktól, feltehetőleg az emberi jelenlét miatt, azt azonban nem tudják a kutatók, hogy mindez a világ melyik pontján zajlott le. A szakemberek szerint maga a háziasítás "passzív" folyamat volt, ami azt jelenti, hogy nem az emberek kezdték el megszelídíteni a farkasokat, hanem azoknak egy populációja közelítette meg a vadászó-gyűjtögető népek táborhelyeit, hogy megszerezzék az ételmaradékokat. "Ebben pedig a szelídebb, kevésbé agresszív farkasok bizonyultak a legsikeresebbnek" - magyarázták a kutatók, hozzátéve, hogy ezek az állatok nagyobb valószínűséggel barátkoztak össze az emberekkel. Ezek a kutyák leginkább a mai kóbor ebekhez hasonlítottak: szabadon mászkáltak, nem volt "otthonuk", és ahol tudtak, élelmet csentek. Mintegy 20 ezer évvel ezelőtt az ősi kutyák földrajzilag kettéváltak. Egyik alcsoportjuk Kelet-Ázsiában, a másik Európában, Közép- és Dél-Ázsiában, valamint Afrikában kezdett terjedni. "Hétezer évvel ezelőtt a kutyák szinte már mindenhol jelen voltak, beleértve Észak-Amerikát is" - mondta Krishna Veeramah, a tanulmány társszerzője, hozzátéve, hogy a korszak európai kutyájától származik a ma élő modern kutyafajták többsége. A kutatók németországi kutyafosszíliák elemzésére alapozták eredményeiket. A 7000 és 4700 éves leletekből nyert DNS-mintákat összevetették a modern kutyáktól vett mintákkal. A megkövesedett maradványok a neolit korból származnak, amikor a prehisztorikus ember először próbálkozott meg a földműveléssel és a tartós letelepedéssel.

Forrás:MTI 2017. július 19

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

Oldalak