Az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja a pedagógiai munka megújítását szolgálja. Keresi a tantárgyközi kapcsolatokat, kutatja, hogy a mai kor követelményeinek megfelelően hogyan lehet a tantrás hatékonyságát növelni. Mindezekről rendszeresen írásbeli és videó beszámolót nyújt a Tudományos Akadémia. A 2017. decemberi szegedi tanácskozáson nyolc munkacsoport, elsősorban a  természettudományos munkacsoportok eddigi(első éves) kutatási eredményei hangzottak el.

Az MTA-ELTE Korszerű Komplex Matematikaoktatás Kutatócsoport a nagy hagyományokkal és világszerte elismert Varga Tamás-féle komplex matematikatanításhoz dolgoznak ki oktatási segédanyagokat. Céljuk, hogy a gondolkodás fejlesztését egészen az óvodától a felsőoktatásig nyomon kísérhessék. 

Az MTA-Rényi Felfedeztető Matematikatanítás Kutatócsoport hátrányos helyzetű diákok között keres tehetségeket, és azt vizsgálja, hogy bevezethető-e a gimnáziumi oktatásba a felfedeztető matematikatanítás, hiszen a diákok 12 év matematikatanulás után sem tudják, mi a matematika. A Pósa Lajos által kifejlesztett felfedeztető tanulást alapul véve olyan tananyagot szeretnének kidolgozni a gimnáziumokban, ahol elegendő állna rendelkezésére a diákoknak az önálló gondolkodásra és izgalmas problémák megismerésére.

Az MTA-BME Nyitott Tananyagfejlesztés Kutatócsoport az infokommunikációs eszközöket vizsgálja, hogy hogyan hatnak ezek a mindennapi tanításban, milyen mértékben és hogyan használják a pedagógusok az eszközöket, és hogyan hatnak azok a tananyagra.

Az MTA-SZTE Műszaki Informatika Szakmódszertani Kutatócsoport a természettudományos tantárgyak kísérletekkel alátámasztott, több mérőeszközt alkalmazó pedagógiáját szorgalmazza. Sajnálatosnak tartják, hogy az elméleti tudást a diákok képtelenek alkalmazni a hétköznapokban.

"Csapó Benő egyetemi tanár a szövegértés fontosságára hívta fel a figyelmet, ami nagyban befolyásolja az ismeretek értelmezését, valamint bekapcsolását a már meglévő tudásanyagba." A professzor szerint elengedhetetlen, hogy a tananyagok egymásra épüljenek, mert csak ezáltal fejlődik a diákok induktív gondolkodása. Ehhez járul hozzá, ha a pedagógus projektmódszert, kooperatív tanulást, játékos tanulást (gamification), kutatásalapú tanulást, vagy  szórakozva tanulást (edutainment) alkalmaz a tanítása során.

Az MTA-SZTE Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoport azt tűzte ki célul, hogy "megalapozzák az önálló ismeretszerzésen nyugvó tanítást, a problémaközpontú, gyakorlatorientált képzést, konstruktív tanulási környezetet teremtsenek, és ezáltal összekapcsolják a földrajz oktatását a gyakorlati életben való alkalmazásával".

Az MTA-SZTE Természettudomány Tanítása Kutatócsoport hat saját kutatócsoporttal dolgozik, akik a természettudományos tárgyak általi képességfejlesztést tűzte ki célul. "A szakemberek célja, hogy a diákok a gyakorlatban is képesek legyenek alkalmazni megszerzett tudásukat, valamint ismerjék a tudományos jelenségeket és hatásaikat a társadalomra."

Az MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoport több iskolában végzett megfigyelést, a gyermekek kísérletezési és absztrahálási képességeiről. Eredményükről a Chemistry Education Research and Practice című folyóiratban is megjelent publikáció.

Az MTA-ELTE Fizika Tanítása Kutatócsoport fő céljai közé tartozik a "jó gyakorlatok, a felsőfokú fizikatanulmányokra felkészítő kísérleti tankönyvek és tanítási szoftvercsomagok létrehozása, valamint a tehetséggondozás, az egyetemi tanárképzés szakmódszertani fejlesztése és nemzetközi műhelyekbe való bekapcsolása. Fontosnak tartják, hogy a fizika tanítása iskolán kívül (pl. „Science Center”-ekben) is lehetővé váljon."

A beszámolók videói itt tekinthetők meg: www.mta.hu

Forrás

Megosztás

Kérjük, hogy támogassa idén is adójának egyházi 1%-ával a Magyar Katolikus Egyház szolgálatát.