A Magyar Katolikus Egyház Rómában működő intézetének, a Pápai Magyar Intézetnek kevéssé ismert emlékei elevenedtek fel 2017. november 15-én, amikor Tóth Tamás, az Intézet rektora által írt magyar és olasz nyelven is megjelent, az Intézet történetéről szóló könyvet bemutatták.

A kötetet számos, eddig nem publikált dokumentum és fénykép gazdagítja, köztük a Pápai Magyar Intézet mindenkori hallgatóinak majdnem teljes névsora. A felszentelt papok római továbbképzésére szolgáló Intézet története 1927-ben kezdődött, amikor a magyar állam megvásárolta a római Falconieri-palotát, és az ebben létrehozott Római Magyar Akadémia 2. emeletén papi kart is létesítettek. A kápolnát 1958-ban Prokop Péter pap, festőművész díszítette freskókkal, üvegablakait pedig Hajnal János készítette 2002-ben. A Vatikán szomszédságában 90 éve működő magyar egyházi intézmény főbb történelmi eseményeit Erdő Péter bíboros, prímás, az Intézet egykori hallgatója idézte fel. Elmondta, hogy a Magyar Katolikus Egyház jelenléte az államalapítástól kezdve folytonosságot mutat Rómában, és ez a második világháború és a kommunizmus időszakában se szakadt meg éppen az Intézetnek köszönhetően.  Az Intézet 1956 után sok Olaszországba menekült magyart fogadott be és támogatott.  1964-ben a Magyar Állam és a Szentszék között megkötött szerződés értelmében a Pápai Magyar Intézet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia irányítása alá került, és ettől kezdve ösztöndíjas papok érkezhettek Magyarországról Rómába, hogy itt folytassák tanulmányaikat. Rómában több mint száz pápai egyetem és kollégium létezik, és az Intézet része ennek a nemzetközi rendszernek. A könyvbemutató után fennállása óta a Pápai Magyar Intézet megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt.

MTI, Róma, 2017. november 16.

Megosztás