Szerves molekulákat találtak az egyik üstökösből származó porban.  Ez a por a Naprendszer valaha ismert legősibb és szénben leggazdagabb anyagához tartozik, amely születése óta alig változott - írják a szakértők. Az információk a Royal Astronomical Society Monthly Notices című havilapban jelentek meg.

A  67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst a Rosetta űrszonda COSIMA mérőműszere vizsgálta 2014 augusztusától 2016 szeptemberéig. 

A tudósok jelenlegi kutatásukban, amelyhez többek között a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézet (MPS) is csatlakozott, minden eddiginél részletesebben elemezték azt, milyen kémiai elemeket tartalmaz az üstökösből származó por. Amikor egy üstökös erősen elliptikus pályáján haladva megközelíti a Napot, aktívvá válik: fagyott gázai elpárolognak, és magukkal rántják az apró porszemcséket a világűrbe. Ezeknek a szemcséknek a begyűjtése és vizsgálata lehetőséget teremt arra, hogy elemezzék azt az "építőanyagot", amely magát az üstököst alkotja.A kutatás során több, mint 3500 részecske között a legkisebb mindössze 0,01 milliméteres átmérőjű, a legnagyobb egy milliméteres. A tanulmány elkészítéséhez a kutatók 30 porszemcsét elemeztek. A különböző méretű minták a Rosetta-misszió különböző szakaszaiból származnak. "Elemzésünk szerint mindegyik porszemcse összetétele nagyon hasonló" - mondta Martin Hilchenbach, a COSIMA-csoport vezetője. A kutatók következtetése szerint az üstökös pora ugyanolyan összetevőkből áll, mint a magja. A tanulmány szerint az összetevők élén a szerves molekulák állnak, ezek felelősek a szilárd anyag súlyának mintegy 45 százalékáért. „Az üstökös így a Naprendszer szénben leggazdagabb ismert objektumai közé tartozik" - mondta Oliver Stenzel, az MPS munkatársa, a COSIMA-csapat tagja. A teljes súly másik részét, 55 százalékát ásványi anyagok, többnyire szilikátok alkotják. Meglepő módon szinte kizárólag olyan ásványok,a melyekből hiányzik a víz alkotóelem. Ez nem meglepő, hiszen az üstökösök szinte minden idejüket a Naprendszer jeges peremén töltik, szinte mindig le vannak fagyva, a fagyott víz pedig nem tud kölcsönhatásra lépni az ásványokkal" - fejtették ki a kutatók.

Forrás: MTI, 2017. december 4.

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány Megosztás