A legrégebbről ismert ausztrál ember, a mintegy 42 ezer éve élt Mungo Man maradványai visszakerültek redeti "otthonába", Új-Dél-Walesbe, ahol a törzs, mely Mungo Mant ősének tartotta, saját rítusával fogadta.

A Mutti Mutti, a Ngiyampaa és a Paakantji/Barkandji közösségek képviselői hagyományos ceremóniával, pálmalevelek égetésével üdvözölték a leletek visszatértét, a maradványokat rejtő koporsót szállító halottaskocsit.  A bennszülött ausztrálok hosszú ideje ezen fáradoztak, hogy visszakerüljön eredeti „hazájába” és ott térjen újra örök nyugovóra.  A csontvázat 1974-ben fedezte fel Jim Bowler geológus a Sydneytől mintegy 750 kilométerre délre lévő Mungo Nemzeti Park egy kiszáradt tavának fenekén.  A leleteket a canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetemre vitték tanulmányozásra. Ott az évtizedeken át tartó kutatás során állapították meg a korát, azt hogy bonyolult szertartással temették el 50 éves kora körül, hátára fektetve, kezeit az ölében keresztezve,  vörös okkerfestékbe burkolva . A tudósok szerint gyűjtögető-vadászó életmódot élt, és ízületi gyulladásban szenvedett. Mindezen kutatási eredmények megváltoztatták a tudomány álláspontját Ausztrália korai történelméről.  Jim Bowler 1967-ben felfedezett egy női csontvázat is, melyet Mungo Lady néven emlegetett a tudomány. Ezeket a maradványokat már 1991-ben visszavitték az eredetei helyére, Mungo Mant pedig a nemzeti park egy titkos helyén temetik majd el.

MTI, Canberra, 2017. november 17.

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány Megosztás