Hogy ki volt Mindszenty József? Több-kevesebb információt minden magyar ember tud róla. Pozitív vagy negatív csengéssel, de biztosan hallotta már idős- fiatal egyaránt a nevét.

Történelmünk jelentős alakjára tereli a figyelmet cikksorozatában a Rubicon történelmi magazin áprilisi száma.

Balogh Margit, az MTA BTK Történelemtudományi Intézetének Tudományos főmunkatársa „Küldetés” című írása a bíboros történelmi szerepét ismerteti. A cikk végigveszi Mindszenty József egyházi posztjait (plébános, püspök, bíboros, világ magyarjainak lelkipásztora), azonban ezeket elsősorban nem lelkiségi szempontból, katolikus szemmel, hanem a közéleti törekvései, közéletre gyakorolt hatása szemszögéből mutatja be a szerző.

Ugyanezen szerző „A harc embere” című cikke a bíboros humanitárius küzdelmeiről számol be. „Mindszenty nem hagyott kétséget afelől, hogy hallatni kívánja a hangját a magyar közéletben. Az ország főpapjaként kötelességének tartotta a közélet ellenőrzését, és nyilvánosan felemelte szavát mindennemű jogtalanság, az ekkoriban elszaporodó visszaélések, igazságtalanságok, kegyetlenkedések ellen. Úgy vélte, hogy az idegen megszállás által elnémított alkotmányos tényezők helyett neki kell szót emelnie minden sérelmes vagy megoldásra váró ügyben.” – olvasható Balogh Margit írásában.

Gárdonyi Máté, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola oktatója a bíborost veszprémi tisztségének betöltése idején mutatja be „ A veszprémi püspök” cikkében. Esztergomban, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján szentelte a hercegprímás érsekké Mindszentyt, aki fényűzés nélkül foglalta el néhány nap múlva a királynék városában a posztját. Tevékenysége fáradhatatlannak és intenzívnek bizonyult, amikor a politikai és anyagi nehézségek ellenére 1,5 év alatt 34 lelkipásztori állást, 9 katolikus iskolát és 3 középiskolai kollégiumot alapított. Hogy ezekben az években püspökként milyen politikai tevékenységben vett részt, milyen döntéseket hozott, aminek politikai irányultsága voltak, kikre, hogyan hatottak ezek a történések, levéltári adatokkal, levelekkel támasztja alá a cikk szerzője.

Somorjai Ádám, bencés szerzetes, a Pápai Államtitkárság munkatársa, a Szenttéavatási Kongregáció konzultora írásában a bíboros 1956. november 4. utáni történésekről, cselekvésekről, döntésekről számol be „Az amerikai követségen és emigrációban” című cikkében. Az írásban négy kérdésre keresi a választ Somorjai Ádám: 1. Mi motiválta a bíborost közel 10 évig az amerikai követségen maradásra? 2. Milyen feltételeknek kellett megfelelnie itt? 3. Miért nem hagyta el a 4 alkalommal adódott lehetőségek egyikén sem a követséget ezalatt az évtized alatt? 4. Miért hagyta el végülis 1966-ban a nagykövetséget? Az írás II. fele részletezi azokat az eseményeket és pápai/vatikáni döntéseket, valamint Mindszenty bíboros azon tetteit, amelyek egy rövid időre a Vatikánba „aranykalitkába” kényszerítették, majd beszámol az onnan való távozásáról és annak utóéletéről is. A III. egységben a szerző a prímási cím elvesztését taglalja.

Vörös Géza, történész-levéltárosként, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársaként cikkében szintén az Amerikai követségen, illetve a Vatikánban eltöltött évekről számol be a „Mindszenty Józseffel szemben folytatott bizalmas nyomozás során szerzett dokumentumok- a főpap személyi dossziéja” alapján. A cikk címe: Az állambiztonság célkeresztjében - Mindszenty megfigyelési dossziéja - kiállás hitéért, egyházáért, híveiért.

Kovács Gergely, okleveles posztulátor, a Mindszenty Alapítvány és a bíboros kanonizációs ügyének magyarországi képviselője „Szentnek kiálltjuk!” című írásában végigvezeti és bemutatja az egyház szentté avatási hagyományait, a bíboros életszentségét (életútján és cselekedetein „…szentnek nem születik az ember, hanem életútja és személyiségfejlődése során válik azzá”), Mindszenty József  szentté avatási eljárását, ennek folyamatát, kronológiai főbb álommásait és az ezt célt elérni kívánó hivatalos szentté avatási imákat.

Forrás: Rubicon 2017/4. 5- 41. oldal

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány Megosztás