Magyarország három területén Villányban, Iharkúton és Ajkán kutatja 2012 óta Ősi Attila csoportjával együtt a dinoszauruszokat. A leggazdagabb leletanyagot Villányban találták meg, ahol 240-235 millió éves ősgerincesekre bukkantak a késő és középtriász korból. A porcos és csontos halak, hüllők csontjai között fogakat is találtak. Az idei legszenzációsabb leletük egy ragadozó tengeri hüllő félméteres állkapcsa volt.

Ebből arra következtettek a kutatók, hogy ebben a sekély tengeri világban 4-5 méteres ragadozók is élhettek egykoron.  Másik érdekes gerincleletük, amelynek különösen hosszú a tövisnyúlványa, egy eddig ismeretlen gerincfajra utal. A nyári ásatások után ősszel a labormunkákat kezdték el, ami szintén tartogatott meglepetést, mivel a 25 kg agyagból 1500 fog és csontlelet került elő.

A Bakonyban, Iharkúton, az egykori bauxitbánya környékén a mezozikumi ősgerincesek leggazdagabb lelőhelyét találták meg. Itt kb. 2 évtizede folynak az ásatások, és az idén közel 800 csont és fogmaradvány került elő, közülük kb. 10 állkapocs és koponya maradványa. A legújabb lelet egy kistermetű, növényevő dinoszaurusz, a Mochlodon vorosi állkapcsa volt. Ez azért is fontos kutatási anyag, mert az állkapocs viszonylag teljes, így meg tudják vizsgálni, és talán jobban megértik, hogy hogyan rágtak ezek a 85 millió évvel ezelőtt élt növényevő dinoszauruszok.

A kutatócsoport egy másik fontos iránya a páncélos dinoszauruszok csontpikkelyeinek rendszerezése. Itt a hatalmas tüskéktől a kicsi csontpikkelyekig felellhető a méret.

Ajka határában a leletek mocsári, tavi környezetre utalnak, ahol másfél tonna agyag átmosása után több, mint ötezer ősmaradványt találtak, ami között sok a mikroszkópikus méretű is.

A csoport eddig az MTA, ez évtől pedig az ELTE támogatásával kutatja a három legfontosabb magyarországi dinoszaurusz lelőhelyet.

Forrás: MTA

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány Megosztás