A halmazelméletet axiomatikus alapokra helyezte, alapproblémákat oldott meg a kvantummechanika, a halmazelmélet és a matematikai logika terén, a természetes számsor miatta kezdődik nullával és nem eggyel, megalapozta a játékelméletet, de nyomot hagyott a közgazdaságtanon, a hidrodinamikán a meteorológián is. A Nobel-díjas Fred Reines  azt állította róla, „Ha….nem adott rá rögtön egy megoldást, akkor az a probléma megoldhatatlan volt”. 

Ő Neumann János. Hatévesen ógörögül viccelődött, és elolvasta a 44 kötetes német nyelvű világtörténelmi sorozatot.  25 évesen a berlini egyetem magántanára lett, miközben vendégprofesszor volt Princetonban. Fejszámolásban már gyermekkorában is verhetetlen volt, és amikor a zürichi egyetem vegyészmérnöki karán Pólya György felvázolt a hallgatóknak egy matematikai tételt, ami még nem volt bizonyítva, 5 perccel később a hallgatóként jelen lévő Neumann levezette a bizonyítását. A háborús évek készületeiben Kármán Tódor megbízására a szuperszónikus repülés speciális matematikai problémáit számolta ki, a hadsereg számára a lövedékek röppályáit, robbanások lökéshullámait elemezte. 1937-től tanácsadóként segítette Amerikát. 1940-től a Manhattan- projekt részeként az atombomba előállítása során felmerülő matematikai problémákon dolgozott. Miután ez időben óriási mennyiségű számolásra volt szüksége, egyre komolyabban fordult az elektronikus számolóberendezések felé. Már fiatalon is gondolkodott a kettes számrendszeren alapuló bites elektromos számítógép megépítésén. Végülis az ő nevéhez köthető az elektronikus számítógépek belső szervezése elméletének a kifejlesztése, a Neumann-elv, ami alapján a mai számítógépek is készülnek.

Betegágyán (áttétes csontrákja valószínűleg a nukleáris kísérletek következménye volt) írta meg A számítógép és az agy című értekezését. Halálos ágya mellett pedig állandóan egy-egy ezredes állt őrt, hogy haláltusájában véletlenül se tudjanak meg tőle katonai titkokat.  Valószínűleg azonban ennek nem sok értelme volt, mivel német származása ellenére álmában mindig magyarul beszélt.

Forrás: Múlt Kor Magazin www.mult-kor.hu 2017. ősz 29. oldal

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány