A Magyar Rovartani Társaság idén nyolcadik alkalommal bocsátotta szavazásra, immár a Magyar Természettudományi Múzeummal közösen, hogy melyik faj legyen az év rovara 2018-ban. Idén is három jelölt közül lehetett választani: a közönséges keringőbogár, az óriás-szitakötő és a tavi molnárpoloska közül. A szavazás 2017.december 6-án zárult, melynek eredményeként az óriás-szitakötőt választották meg erre a címre.

Az óriás-szitakötő latin neve Anax imperator. Tudományos nevének első szava görög eredetű, és uralkodót jelent. Ez arra utal, hogy az óriás-szitakötő elűzi nagy termetű fajtársait a saját területének tekintett vízpartszakaszokról, vagyis territoriális viselkedésű. A fajt jelölő „imperator” a latin imperare (parancsolni) igéből származik. A Római Birodalom első császárától, Augustustól (i. e. 63-tól i. sz. 14-ig) ez a titulus illette meg az uralkodókat az ókori Rómában. A „császári” jelzőt a faj a nagysága miatt kapta.

A szitakötők ősei 300 millió évvel ezelőtt éltek, lenyomatuk egyes kőzetekben szépen felismerhető. Az óriás-szitakötő Európa legnagyobb rovarának számított, szárnyfesztávolsága 60-70 cm is lehetett, Szemben a mai méretükkel: testhosszuk 68–84 mm, szárnyaik fesztávolsága 92–106 mm.

A szitakötőknek három pontszeme és két összetett szeme van. A zsákmány megszerzésében az összetett szemük játszik szerepet. Ez tíz-, húsz- esetleg harmincezer egységből áll, és mozaikszerű képet állít elő a külvilágról, így képesek a századmásodperces változásokat is észlelni, ráadásul az ultraibolya fénytartományt is érzékelik. Mindezeket az adottságaikat segíti a fejük 360fokban való elfordíthatósága.

A szitakötő megjelenik a különböző kultúrákban, művészetekben is. Az európai kultúrában sokszor a a gonoszt jeleníti meg. "Angliában az ördög varrótűjének is hívják, de nevének (dragontfly) szó szerinti fordítása is árulkodó: sárkánylégy. Egy román mesében az ördög által megszállott lóként szerepel, a svédek mondái szerint az ördög a szitakötők segítségével méri meg az emberek lelkét. Az indiánok körében gyorsaságot és aktivitást szimbolizál, a navahóknál pedig a tiszta vizet. Indonéziában ízletes csemegének számít mind a lárva, mind az imágó. A japánok nagy tiszteletben tartják a szitakötőket, az erőt, bátorságot és boldogságot szimbolizálják számukra. Sokszor jelennek meg a művészetben és az irodalomban. Külön neve van majdnem mind a 200 ott élő szitakötőfajnak. A japán szülők szívesen adják fiúknak a szitakötő jelentésű Tombo nevet. Az országukat alkotó szigetek formáját is szitakötőhöz hasonlítják, sőt Japán korábbi neve a szitakötő szó régies formája. A mondabeli országalapítót megszúró szúnyogot pedig egy szitakötő falta fel."- olvasható a Magyar Természettudományi Múzeum honlapján.

Forrás

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány Megosztás