A Sajtófigyelő rovat célja, hogy olyan digitális és nyomtatott sajtóban megjelenő cikkek, honlapok tartalmára (ismeretekre, információkra, kutatási eredményekre, lehetőségekre, stb-re) hívja fel a  pedagógusok figyelmét, amelyet a mindennapi munkájuk során tudnak használni.

Szándékunk, hogy a napi tananyagba beépíthető, annak háttéranyagául, kiegészítőjeként szolgáló, felmerülő kérdésekre irányt mutató cikkek rövid kivonatát közöljük megjelölve annak fellelhetőségét.  

A magyar nép nem finnugor eredetű

Nem mi vagyunk finnugor eredetűek, hanem  a nyelvünk címmel a tudomany.hu és a Magyar Tudományos Akadémia oldalán is megjelent cikk "azzal a szándékkal született, hogy a sajtó, a tanárok és a nagyközönség számára összefoglalja a magyar őstörténet kutatásával kapcsolatos legfontosabb, tudományosan alátámasztott állításokat és tényeket."

Több kutató munkáját foglalja össze az írás a magyarság genetikai és nyelvi kapcsolatairól, származásáról.

Forrás: mta.hu

 

 

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

A 2018-as év rovara: az óriás-szitakötő

A Magyar Rovartani Társaság idén nyolcadik alkalommal bocsátotta szavazásra, immár a Magyar Természettudományi Múzeummal közösen, hogy melyik faj legyen az év rovara 2018-ban. Idén is három jelölt közül lehetett választani: a közönséges keringőbogár, az óriás-szitakötő és a tavi molnárpoloska közül. A szavazás 2017.december 6-án zárult, melynek eredményeként az óriás-szitakötőt választották meg erre a címre.

Az óriás-szitakötő latin neve Anax imperator. Tudományos nevének első szava görög eredetű, és uralkodót jelent. Ez arra utal, hogy az óriás-szitakötő elűzi nagy termetű fajtársait a saját területének tekintett vízpartszakaszokról, vagyis territoriális viselkedésű. A fajt jelölő „imperator” a latin imperare (parancsolni) igéből származik. A Római Birodalom első császárától, Augustustól (i. e. 63-tól i. sz. 14-ig) ez a titulus illette meg az uralkodókat az ókori Rómában. A „császári” jelzőt a faj a nagysága miatt kapta.

A szitakötők ősei 300 millió évvel ezelőtt éltek, lenyomatuk egyes kőzetekben szépen felismerhető. Az óriás-szitakötő Európa legnagyobb rovarának számított, szárnyfesztávolsága 60-70 cm is lehetett, Szemben a mai méretükkel: testhosszuk 68–84 mm, szárnyaik fesztávolsága 92–106 mm.

A szitakötőknek három pontszeme és két összetett szeme van. A zsákmány megszerzésében az összetett szemük játszik szerepet. Ez tíz-, húsz- esetleg harmincezer egységből áll, és mozaikszerű képet állít elő a külvilágról, így képesek a századmásodperces változásokat is észlelni, ráadásul az ultraibolya fénytartományt is érzékelik. Mindezeket az adottságaikat segíti a fejük 360fokban való elfordíthatósága.

A szitakötő megjelenik a különböző kultúrákban, művészetekben is. Az európai kultúrában sokszor a a gonoszt jeleníti meg. "Angliában az ördög varrótűjének is hívják, de nevének (dragontfly) szó szerinti fordítása is árulkodó: sárkánylégy. Egy román mesében az ördög által megszállott lóként szerepel, a svédek mondái szerint az ördög a szitakötők segítségével méri meg az emberek lelkét. Az indiánok körében gyorsaságot és aktivitást szimbolizál, a navahóknál pedig a tiszta vizet. Indonéziában ízletes csemegének számít mind a lárva, mind az imágó. A japánok nagy tiszteletben tartják a szitakötőket, az erőt, bátorságot és boldogságot szimbolizálják számukra. Sokszor jelennek meg a művészetben és az irodalomban. Külön neve van majdnem mind a 200 ott élő szitakötőfajnak. A japán szülők szívesen adják fiúknak a szitakötő jelentésű Tombo nevet. Az országukat alkotó szigetek formáját is szitakötőhöz hasonlítják, sőt Japán korábbi neve a szitakötő szó régies formája. A mondabeli országalapítót megszúró szúnyogot pedig egy szitakötő falta fel."- olvasható a Magyar Természettudományi Múzeum honlapján.

Forrás

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

Állatok a Nyíregyházi Állatparkban

A harminc hektáron több mint ötezer állatot bemutató állatpark - a szakmai zsűri döntése alapján - tizenhat látványosság közül nyerte el az év turisztikai attrakciója címet az országos internetes szavazáson a Nyíregyházi Állatkert.

Összesen 226 állatkölyök - köztük fehéroroszlán hármas ikrek és Grévy-zebra - született idén a Nyíregyházi Állatparkban. De szinte minden héten ritka és különleges állatok jöttek világra, jórészt olyan tenyészpároktól, melyek az Európai Fajmegőrzési Program keretében élnek a Nyíregyházi Állatparkban. Többek között perzsa párducok, sárgaszakállas makik és törpevíziló világra jövetelének örülhettek a gondozók és a látogatók, de megszülettek az ország első Grévy-zebracsikói és különleges kecskeforma patásai, a Himalájában őshonos Mishmi-takinok utódai is.

Az állatgyűjteménybe számos új faj is érkezett 2017-ben: egy igazi zoológiai különlegesség, a természetben már kipusztult vietnami szika szarvas. A ritka patás a természetből az 1960-as években tűnt el az orvvadászat és természetes élőhelyük pusztulása miatt. Napjainkban csak a védett természetvédelmi területeken és állatkertekben fordul elő. A park nemzetközi összefogás keretében próbálja a kihalás szélére sodródott állatfajokat megmenteni és szaporítani, így az európai tenyészprogramok keretében számtalan állathoz érkezett már pár. A legnagyobb német rajongói klubbal Fiete, a 2016-ban Rostockból érkezett jegesmedve rendelkezik, akit a fajmegőrzési program helyezett Nyíregyházára az ott élő idősebb nőstény mellé későbbi tenyésztés céljából. Idén Fiete fiatal párja is megérkezett a moszkvai állatkertből, a hároméves, Sznyezsana névre keresztelt nőstény nagyon aktív és már közös kifutóban él a másik két jegesmedvével. Bővült a kondorkeselyű-állomány is. Ezek a rendkívül ritka madarak az országban csak Nyíregyházán láthatók. A 2015-ben Németországból érkezett tojókhoz egy újabb nőstény és egy hatalmas hím állat érkezett Hollandiából. Mivel az andoki kondor monogám állat, a hím a három nőstény közül fogja kiválasztani leendő társát. A ritka faj gondozói folyamatosan figyelik a madarak viselkedését és minden hónapban más-más tojóval kerül közös röpdébe az igen jó genetikai értékekkel bíró hím. A hím nélkül maradt tojók újabb állatkertbe kerülnek majd, ám addig az ide látogatók négy egyedet láthatnak ebből a rendkívül ritka és kevés helyen bemutatott fajból.

 Az állatpark emellett egyre nagyobb hangsúlyt fektet a kihalófélben lévő állatok élőhelyén kívüli fajmegőrzésére, jelenleg összesen hetven, kipusztulás szélén álló fajt szaporítanak. A természetben veszélyben lévő, nemrégen felfedezett gibbonfajon, az északi barnaarcú gibbonon pedig annak eredeti élőhelyén, Vietnam és Laosz dzsungeleiben próbál meg szakembergárdával és jelentős anyagi forrással segíteni az állatkert.

Forrás : MTI, Nyíregyháza, 2017. december 29.,hvzs \ bsa \ brr

 

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

"A tévedés hozzátartozik a gondolkodáshoz"

Az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja a pedagógiai munka megújítását szolgálja. Keresi a tantárgyközi kapcsolatokat, kutatja, hogy a mai kor követelményeinek megfelelően hogyan lehet a tantrás hatékonyságát növelni. Mindezekről rendszeresen írásbeli és videó beszámolót nyújt a Tudományos Akadémia. A 2017. decemberi szegedi tanácskozáson nyolc munkacsoport, elsősorban a  természettudományos munkacsoportok eddigi(első éves) kutatási eredményei hangzottak el.

Az MTA-ELTE Korszerű Komplex Matematikaoktatás Kutatócsoport a nagy hagyományokkal és világszerte elismert Varga Tamás-féle komplex matematikatanításhoz dolgoznak ki oktatási segédanyagokat. Céljuk, hogy a gondolkodás fejlesztését egészen az óvodától a felsőoktatásig nyomon kísérhessék. 

Az MTA-Rényi Felfedeztető Matematikatanítás Kutatócsoport hátrányos helyzetű diákok között keres tehetségeket, és azt vizsgálja, hogy bevezethető-e a gimnáziumi oktatásba a felfedeztető matematikatanítás, hiszen a diákok 12 év matematikatanulás után sem tudják, mi a matematika. A Pósa Lajos által kifejlesztett felfedeztető tanulást alapul véve olyan tananyagot szeretnének kidolgozni a gimnáziumokban, ahol elegendő állna rendelkezésére a diákoknak az önálló gondolkodásra és izgalmas problémák megismerésére.

Az MTA-BME Nyitott Tananyagfejlesztés Kutatócsoport az infokommunikációs eszközöket vizsgálja, hogy hogyan hatnak ezek a mindennapi tanításban, milyen mértékben és hogyan használják a pedagógusok az eszközöket, és hogyan hatnak azok a tananyagra.

Az MTA-SZTE Műszaki Informatika Szakmódszertani Kutatócsoport a természettudományos tantárgyak kísérletekkel alátámasztott, több mérőeszközt alkalmazó pedagógiáját szorgalmazza. Sajnálatosnak tartják, hogy az elméleti tudást a diákok képtelenek alkalmazni a hétköznapokban.

"Csapó Benő egyetemi tanár a szövegértés fontosságára hívta fel a figyelmet, ami nagyban befolyásolja az ismeretek értelmezését, valamint bekapcsolását a már meglévő tudásanyagba." A professzor szerint elengedhetetlen, hogy a tananyagok egymásra épüljenek, mert csak ezáltal fejlődik a diákok induktív gondolkodása. Ehhez járul hozzá, ha a pedagógus projektmódszert, kooperatív tanulást, játékos tanulást (gamification), kutatásalapú tanulást, vagy  szórakozva tanulást (edutainment) alkalmaz a tanítása során.

Az MTA-SZTE Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoport azt tűzte ki célul, hogy "megalapozzák az önálló ismeretszerzésen nyugvó tanítást, a problémaközpontú, gyakorlatorientált képzést, konstruktív tanulási környezetet teremtsenek, és ezáltal összekapcsolják a földrajz oktatását a gyakorlati életben való alkalmazásával".

Az MTA-SZTE Természettudomány Tanítása Kutatócsoport hat saját kutatócsoporttal dolgozik, akik a természettudományos tárgyak általi képességfejlesztést tűzte ki célul. "A szakemberek célja, hogy a diákok a gyakorlatban is képesek legyenek alkalmazni megszerzett tudásukat, valamint ismerjék a tudományos jelenségeket és hatásaikat a társadalomra."

Az MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoport több iskolában végzett megfigyelést, a gyermekek kísérletezési és absztrahálási képességeiről. Eredményükről a Chemistry Education Research and Practice című folyóiratban is megjelent publikáció.

Az MTA-ELTE Fizika Tanítása Kutatócsoport fő céljai közé tartozik a "jó gyakorlatok, a felsőfokú fizikatanulmányokra felkészítő kísérleti tankönyvek és tanítási szoftvercsomagok létrehozása, valamint a tehetséggondozás, az egyetemi tanárképzés szakmódszertani fejlesztése és nemzetközi műhelyekbe való bekapcsolása. Fontosnak tartják, hogy a fizika tanítása iskolán kívül (pl. „Science Center”-ekben) is lehetővé váljon."

A beszámolók videói itt tekinthetők meg: www.mta.hu

Forrás

Sajtófigyelő, Pedagógia-pszichológia

Karácsonyi és újévi szokások a 19.századi Magyarországon

„..gyertyácskákkal ékesítém” – karácsonyi és újévi szokások a 19. századi Magyarországon címmel jelent meg az MTA honlapján Fónagy Zoltán és Katona Csaba történészek ünnepi összeállítása a karácsonyi ünnepkörbe tartozó szokások magyarországi meghonosodásáról.

A karácsonyfa (Krisztusfa) állításának szokását állítólag Podmaniczky Frigyes drezdai születésű evangélikus édesanyja hozta be Magyarországra.Hogy tényelg így volt-e, nem tudni. Egy azonban biztos, a 19. század első éveiben honosodott meg Bécsben a protestáns északi vidékek szokásait. A karácsonyfa-állítás teret engedett a keresztény tartalom mellett a családiasság szorosabb megnyilvánulásának. Az ajándékozás elsősorban a gyerekek felé irányult, mint nevelési eszköz, akik "jó gyerekként" megérdemelték a könyveket, játékokat, édességeket. Persze mindez fellendítette a könyvipart és a játékipart is, és mindezek hatására elindultak a karácsonyi vásárok is. Az újév köszöntése is ebben az évszázadban erősödött meg, ami elsősorban az alá-fölérendeltségi viszonyban lévők egymás üdvözlésére szorítkozott. Mindezekről bővebben naplófeljegyzésekkel és korabeli képekkel tarkítva olvashatnak a www.mta.hu oldalon.

Forrás

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

Lehetőségek a jövő pedagógiájában

Az MTA által 2016-ban indított Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program bölcsészeti és társadalomtudományok munkacsoportjának beszámolója alapján a digitális technika, a játék és a humor az, ami motiválni tudja a diákokat, és hatékonyabban fenntartani a figyelmüket. 

Kutatásaik során a méréseken kívül jógyakorlatokat, új módszereket, lehetőségeket térképeztek fel a csoportok, ahol több érdekes dologra derült fény. Kimutatták például, hogy a diákok hangulata és az unalom jelentős összefüggésben van.  A történelemoktatással kapcsolatban felmerült, hogy a pedagógusoknak jó lenne jogtiszta forrásból származó dokumentumfilmekhez, interjúkhoz hozzájutni. Kísérleteztek irodalom órán a digitális szövegértés kapcsán digitális annotáció használatával. Az éves beszámoló kapcsán bemutatták Franz Kett reformpedagógiai módszerének lehetőségeit és hatásait is. 

A program sajátossága, hogy a kutatómunkában, -mely a jelvnyelvtanítást, a történelemtanítást, a hitoktatást, az anyanyelvi oktatás és szövegértés, valamint az idgennyelv- tanítás módszertani megújítását tűzte ki célul, - a kutatók mellett pedagógusok és diákok is részt vesznek.

Forrás: MTA

 

Sajtófigyelő, Pedagógia-pszichológia

Szerves molekulák az űrben

Szerves molekulákat találtak az egyik üstökösből származó porban.  Ez a por a Naprendszer valaha ismert legősibb és szénben leggazdagabb anyagához tartozik, amely születése óta alig változott - írják a szakértők. Az információk a Royal Astronomical Society Monthly Notices című havilapban jelentek meg.

A  67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst a Rosetta űrszonda COSIMA mérőműszere vizsgálta 2014 augusztusától 2016 szeptemberéig. 

A tudósok jelenlegi kutatásukban, amelyhez többek között a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézet (MPS) is csatlakozott, minden eddiginél részletesebben elemezték azt, milyen kémiai elemeket tartalmaz az üstökösből származó por. Amikor egy üstökös erősen elliptikus pályáján haladva megközelíti a Napot, aktívvá válik: fagyott gázai elpárolognak, és magukkal rántják az apró porszemcséket a világűrbe. Ezeknek a szemcséknek a begyűjtése és vizsgálata lehetőséget teremt arra, hogy elemezzék azt az "építőanyagot", amely magát az üstököst alkotja.A kutatás során több, mint 3500 részecske között a legkisebb mindössze 0,01 milliméteres átmérőjű, a legnagyobb egy milliméteres. A tanulmány elkészítéséhez a kutatók 30 porszemcsét elemeztek. A különböző méretű minták a Rosetta-misszió különböző szakaszaiból származnak. "Elemzésünk szerint mindegyik porszemcse összetétele nagyon hasonló" - mondta Martin Hilchenbach, a COSIMA-csoport vezetője. A kutatók következtetése szerint az üstökös pora ugyanolyan összetevőkből áll, mint a magja. A tanulmány szerint az összetevők élén a szerves molekulák állnak, ezek felelősek a szilárd anyag súlyának mintegy 45 százalékáért. „Az üstökös így a Naprendszer szénben leggazdagabb ismert objektumai közé tartozik" - mondta Oliver Stenzel, az MPS munkatársa, a COSIMA-csapat tagja. A teljes súly másik részét, 55 százalékát ásványi anyagok, többnyire szilikátok alkotják. Meglepő módon szinte kizárólag olyan ásványok,a melyekből hiányzik a víz alkotóelem. Ez nem meglepő, hiszen az üstökösök szinte minden idejüket a Naprendszer jeges peremén töltik, szinte mindig le vannak fagyva, a fagyott víz pedig nem tud kölcsönhatásra lépni az ásványokkal" - fejtették ki a kutatók.

Forrás: MTI, 2017. december 4.

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

„Se pénz, se posztó”

„Se pénz, se posztó”- maradt meg a nép ajkán, amikor adott szituációban a fizetés elmaradására utalunk. De honnan is származik ez a mondás?

Az MTA fiatal kutatói városok írásos emlékek után régészeti leletekben gyakran felbukkanó fémtárgyak beazonosításán kezdtek kutatni. Ez utóbbiak nem az ékszerek és a ruhadíszek kategóriájába tartoznak, hanem egyéb tárgyakat foglalnak magukba. Mérlegek, súlyok, és posztók  védjegyeit segítenek megtalálni a fémdetektorok, és a fejlődő eljárások pedig a beazonosításban nyújtanak segítséget. Legnagyobb számban a 12-13. századból előkerült ólomsúlyokat sikerült azonosítani. Azonban, hogy ezeket a korongokat pénzek, ezüstöntvények, vagy fűszerek mérésére használták-e nem sikerült megállapítani. Írásos forrásanyag nem szól ezekről, azonban a leletek mennyisége elég anyagot szolgáltatott ahhoz, hogy megfelelő vizsgálatokkal megállapításokat és következtetéseket vonjanak le.

A márkát súlymértékként használták. Több országban előfordul, azonban a különböző országokban eltérően osztották fel kisebb súlyrészekre. A magyarországi leletek, amelyeket vizsgáltak három súlyfelosztási rendszerbe illeszthetők, amelyeket párhuzamosan használtak a korszakban. A budai márkáról 1271-ből került elő írásos lelet, azonban a jelen kutatások alapján feltételezhető, hogy már a tatárjárás idején is használták súlymértéknek. Mivel pedig Buda alapítására a tatárjárást követően került sor, így feltételezhető, hogy a budai márka egy korábban is használt márkasúlynak az utóda.

Posztóplombák is előkerültek a fémdetektorok segítségével. Ezek azok a bárcák, amelyek a posztó származását és minőségét igazolták, éppúgy, mint manapság a brandek. Ezek a „zárjegyek” megerősítették az írásos forrásainkat is, amelyek a Középkori Magyarország területén föllelhető textilekről szóltak. Azonban a hamisítás nem újkori találmány, már abban az időben is „megérte” utánzott védjeggyel ellátni kevésbé jó minőségű, másütt előállított textilt is. Amikor a csalásra rájöttek egy-egy helyen, szankciókat vezettek be az adott várossal szemben, néha több, néha kevesebb eredménnyel. De hogy mikor szaporodtak meg a hamisítások a Magyar Királyságban? Hát a végvári harcok idején. A legtöbb hamisított bárca angol jellegű, melynek előlapján általában Anglia koronás címere látható, két címertartó (oroszlán és unikornis) alakkal, a hátlapon pedig Tudor-rózsa. Ezek a hamisítványok leginkább a végvárak környékén, illetve Délkelet Magyarország környékén lelhetők föl. Rendben is lenne, hogy minden várban előkerülnek posztópecsétek, hiszen abban az időben háromféle módon fizettek a katonáknak: sóban, pénzben, vagy posztóban. Így megérte jó minőségűnek álcázni a posztót, segített a fizetésnél. Ha azonban már erre sem futotta fizetési eszköznek a katonák felé, no meg pénzt sem kaptak, elterjedt a „se pénz, se posztó” mondás, melyet mai napig őriz a nyelvünk.

Forrás: MTA

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

A hangok fizikája

„A  hangok birodalmában élünk. Körülvesznek minket éjjel-nappal, még a teljes csendben is.”

A hangoknak csak egy részét halljuk, azonban a többi hang is hatással van ránk. Bár a hang ugyanúgy hullám, mint a fény, azonban a terjedéséhez közegre van szükség. A hang terjedése közben a részecskék mozgása súrlódással jár, ami legyőzése munkavégzést kíván. Minél távolabb jut el egy hang, annál inkább gyengül, végül teljesen megszűnik és a közben keletkezett energia hővé alakul. Mivel a mély hangok rezgésszáma kevés, ezért a terjedésük is „kevesebb munkavégzéssel” jár, így tovább hallatszódnak, mint a nagy rezgésszámú magas hangok.

A hang erőssége vízben, acélban sokkal kevésbé gyengül, mint a levegőben, hiszen az itt található szorosan egymáshoz kapcsolódó részecskék könnyebben átadják egymásnak a rezgést.

És valóban halljuk-e a tenger zúgását egy kagylóban, vagy egy befőttesüveggel is ugyanezt produkálhatjuk? A visszhang miért hallatszódik mélyebbnek, mint a saját hangunk? Miért más a hangszínünk a telefonba beszélve, mint élőben?

Hogyan működnek a hangszerek? Mi a zene fizikája? Hogyan lehet hangot rögzíteni? Ehhez és hasonló érdekes dolgokra talál választ, aki  ellátogat A világ működése weboldalra, ahol sok fizikai, kémiai, csillagászati érdekességgel találkozhat.

Forrás: http://www.vilaglex.hu

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

Rend, vagy rendetlenség a természetben?

Ha egy reál beállítottságú embertől megkérdezik, ki volt Shakespeare, szinte nyilvánvaló, hogy tudni fogja. Ha azonban egy humán beállítottságú embert a fraktálokról faggatnának, a róla való tudás már nem lenne evidens.

Pedig fraktálokkal mindenki találkozik. Az élő és élettelen természetben olyan tipikusan nem szabályos formák fordulnak elő, amelyekre mégis jellemző az apró szabályszerűségenkénti mintázat  ismétlődése. Ezek komplikált alakzatok saját törvényekkel. Legtöbbjük önhasonló, ami azt jelenti, hogy egy kis részük felnagyítva látványra egyezik az egész alakzattal. Gondoljunk csak a fára. Ha a lombkoronáját vizsgáljuk, majd egyre inkább kinagyítunk egy részletet a lombkoronából, szinte ugyanazt látjuk, mintha az eredeti fát néznénk. A tipikus fraktálok önhasonlók. Ilyen tehát a fa, bokor, amivel minden nap találkozunk. Azonban egy szabályosan előállított alakzat, mint pl. a 8-as szám, már nem rendelkezik az előbbi tulajdonsággal, ugyanis egy kis részt kivágva a 8-as számból egészen mást látunk, mint egészében nézve azt.

A természet bővelkedik tehát az oly nagy figyelmet keltő fraktál geometriában. Szabálytalannak tűnő, mégis részleteiben szabályosan ismétlődő alakzatok ezek. Számtalanszor csodáljuk meg a felhőket, áramlásokat, időjárással kapcsolatos jelenségeket, és a turbulens folyadékok örvénymintázatát is. Azonban a testünk is rejt fraktálokat. Gondoljunk csak az érhálózatunkra, amely nagyon hasonlít a fa lombkoronájához, de az idegsejtjeink is hasonlóak.  A fraktáltulajdonság azonban az  időben is megjelenik. Ha egy adott idegsejt pillanatszerű elektromos impulzusokat produkál, amiket az időben egy vízszintes tengely mentén ábrázolva, fraktál ponthalmazt kapunk.

A biológiánál maradva érdekes jelenség például az is, hogy a gekkók miért képesek a falakon vagy akár függőleges üvegfelületen is szaladni.  Talán azt gondolhatnánk, hogy a lábuk végén valamiféle szívókorongok vannak. Valójában azonban másról van szó. A gekkók lábujjainak végén olyan több szinten át elágazó, a végső lépcsőben már nanométeres tartományig vékonyuló bolyhok (ágacskák) vannak, amelyek amolyan mikroszkopikus fastruktúraként, mikro ágacskaként bele tudnak illeszkedni azokba a mikroszkópikus hasadékokba, amelyek minden felületre jellemzőek. Ez azt is jelenti, hogy nagyon közelről nézve szinte minden felület fraktálgeometriájú.

Ha visszatérünk a fához, még egy érdekességet megtudhatunk. A fa egészét szemlélve tudjuk, hogy  háromdimenziós, legtöbb esetben valamiféle gömb formába burkolhatnánk. Ha egyre közelebb haladunk hozzá, és egyre részletesebben vizsgáljuk, amikor már csak az ágacskákat látjuk, akkor az ágakra azt mondhatnánk, hogy vonalszerűek, amit „burkolás” szempontjából  egydimenziósnak tekinthetünk. A fa valódi dimenziója tehát valahol a kettő között van, a gömbszerű 3 és a vonalszerű egydimenzió között. Levezetés után pedig egy törtszámot kapunk. A tört latinul fraktio, így tehát a kapott törtszámmal jellemzett dimenzió a fraktáldimenzió.

Így élünk hát tudatosítás nélkül is a fraktálok világában.

Forrás

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

Mungo Man, a legősibb ausztrál

A legrégebbről ismert ausztrál ember, a mintegy 42 ezer éve élt Mungo Man maradványai visszakerültek redeti "otthonába", Új-Dél-Walesbe, ahol a törzs, mely Mungo Mant ősének tartotta, saját rítusával fogadta.

A Mutti Mutti, a Ngiyampaa és a Paakantji/Barkandji közösségek képviselői hagyományos ceremóniával, pálmalevelek égetésével üdvözölték a leletek visszatértét, a maradványokat rejtő koporsót szállító halottaskocsit.  A bennszülött ausztrálok hosszú ideje ezen fáradoztak, hogy visszakerüljön eredeti „hazájába” és ott térjen újra örök nyugovóra.  A csontvázat 1974-ben fedezte fel Jim Bowler geológus a Sydneytől mintegy 750 kilométerre délre lévő Mungo Nemzeti Park egy kiszáradt tavának fenekén.  A leleteket a canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetemre vitték tanulmányozásra. Ott az évtizedeken át tartó kutatás során állapították meg a korát, azt hogy bonyolult szertartással temették el 50 éves kora körül, hátára fektetve, kezeit az ölében keresztezve,  vörös okkerfestékbe burkolva . A tudósok szerint gyűjtögető-vadászó életmódot élt, és ízületi gyulladásban szenvedett. Mindezen kutatási eredmények megváltoztatták a tudomány álláspontját Ausztrália korai történelméről.  Jim Bowler 1967-ben felfedezett egy női csontvázat is, melyet Mungo Lady néven emlegetett a tudomány. Ezeket a maradványokat már 1991-ben visszavitték az eredetei helyére, Mungo Mant pedig a nemzeti park egy titkos helyén temetik majd el.

MTI, Canberra, 2017. november 17.

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

Emlékezetben: a Pápai Magyar Intézet

A Magyar Katolikus Egyház Rómában működő intézetének, a Pápai Magyar Intézetnek kevéssé ismert emlékei elevenedtek fel 2017. november 15-én, amikor Tóth Tamás, az Intézet rektora által írt magyar és olasz nyelven is megjelent, az Intézet történetéről szóló könyvet bemutatták.

A kötetet számos, eddig nem publikált dokumentum és fénykép gazdagítja, köztük a Pápai Magyar Intézet mindenkori hallgatóinak majdnem teljes névsora. A felszentelt papok római továbbképzésére szolgáló Intézet története 1927-ben kezdődött, amikor a magyar állam megvásárolta a római Falconieri-palotát, és az ebben létrehozott Római Magyar Akadémia 2. emeletén papi kart is létesítettek. A kápolnát 1958-ban Prokop Péter pap, festőművész díszítette freskókkal, üvegablakait pedig Hajnal János készítette 2002-ben. A Vatikán szomszédságában 90 éve működő magyar egyházi intézmény főbb történelmi eseményeit Erdő Péter bíboros, prímás, az Intézet egykori hallgatója idézte fel. Elmondta, hogy a Magyar Katolikus Egyház jelenléte az államalapítástól kezdve folytonosságot mutat Rómában, és ez a második világháború és a kommunizmus időszakában se szakadt meg éppen az Intézetnek köszönhetően.  Az Intézet 1956 után sok Olaszországba menekült magyart fogadott be és támogatott.  1964-ben a Magyar Állam és a Szentszék között megkötött szerződés értelmében a Pápai Magyar Intézet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia irányítása alá került, és ettől kezdve ösztöndíjas papok érkezhettek Magyarországról Rómába, hogy itt folytassák tanulmányaikat. Rómában több mint száz pápai egyetem és kollégium létezik, és az Intézet része ennek a nemzetközi rendszernek. A könyvbemutató után fennállása óta a Pápai Magyar Intézet megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt.

MTI, Róma, 2017. november 16.

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

Tudósok a tengeren túl

Amerikában élő magyar tehetségekről, tudósokról, kutatókról, filmes szakemberekről készült sorozat „Amerikában jártunk. Mestersége címere” címmel.  A tudományos élet olyan kiemelkedő tudósait, tehetségeit szerették volna bemutatni a film forgatói, akikre büszkék lehetünk: egyrészt mert olyan tettek le az asztalra a saját területükön belül, amely világszerte elismert, másrészt fontos számukra a magyarságuk, a gyökereik, ezért amiben tudják, segítik szülőhazájukat. Sokan 1956-ban hagyták el hazájukat.

Az első bemutatott tudós: a flow elméletéről világszerte ismertté vált Csíkszentmihályi Mihály Széchenyi-díjas pszichológus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja. Szakterülete a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás. A tudós kutatási eredményei mellett a család régi történeteiről is szó esik.  

A második film Pavlics Ferencet mutatja be, aki az első holdjárművet tervezte.  A járművek, amelynek tervezésében közreműködött, a Hold után a Marsot is meghódították.

A harmadik részben Selye János professzor emlékét idézi fel a Kaliforniában élő Szabó Sándor orvosprofesszor, a világhírű tudós utolsó doktoranduszainak egyike, aki tanáráról, szellemi hagyatékának ápolásáról és saját sikereiről mesélt otthonában. Selye János 1936-ban ismertette meg a tudományos világot a stressz jelenséggel, amellyel azóta is sokat foglalkoznak a kutatók, az orvosok. A beszélgetésből az is kiderült, mi lehet a stressz ellenszere.

Megemlékeznek az idén elhunyt Széchenyi-nagydíjas kémikusról, Oláh Györgyről is, akit már csak munkatársai (Czaun Miklós, Bor Zsolt és Gyenes Charlie )révén tudnak bemutatni a filmesek.

Egy filmes szakember, Dobos István, a Warner Brothers Studios Costume Department munkatársa segítségével tekinthetnek be a nézők a filmgyártás kulisszái mögé a negyedik részben.

A sorozat, melyet péntekenként december 15-ig a közmédia vetít, Csizmár Edina szerkesztő-riporter és Ancsics Csaba operatőr alkotásai.

Forrás: MTI 2017. november 16.

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

A jutalmazás és a motiváció

A XX. század derekán egy tudós kísérletei megváltoztathatták volna a világot, az oktatást, ha a nyitottak lettek volna rá az emberek. Bár a kísérletek többszörösen ugyanazt az eredményt adták- igazolva ezzel a felvetett hipotézist, miszerint létezik egy belső motiváció, ami jutalmazás nélkül is eredményes tanulásra vezet- tudós csoportok50-60 évnyi kutatómunkája kellett ahhoz, hogy napjainkra itt-ott fölbukkanjon ez a motivációs szemléletváltás, ami a hatékony munka, hatékony tanulás egyik alapja.

Nem kell hozzá egyéb, mint sok-sok érdekes feladat, ami fölkelti az ember, a diák kíváncsiságát, és a megoldásához vezető élmények alapján érdekeltté teszi annak a megoldásában, elvégzésében. Ennek következtében hosszú távon nő a munka/tanulás hatékonysága, eredményessége.

Az 1940-es években a Wisconsin Egyetem viselkedéskutató professzora Harry F. Harlow kollégáival együtt létrehozta a világ első főemlősök viselkedését tanulmányozó laboratóriumát.  A z első kísérlet 2 hetes volt, ahol 8 rhesusmajom volt a kísérleti alany, ami közben az állatok tanulási képességeit vizsgálták. Egy egyszerű, mechanikusan megoldható feladatot találtak ki számukra. A majmok közé helyeztek egy zárat, amelynek a kinyitása 3 lépésből állt. 1. Függőleges pöcök kihúzása, 2. kampó elhúzása, 3. fémlap felhajtása. A feladat előkészítése volt a 2. hét végére tervezett problémamegoldó teszteknek. Azonban a tervezett 2 hét alaposan megrövidült, mindenféle jutalmazás, sürgetés, kényszerítés nélkül is, ugyanis a majmok azonnal látszólagos élvezettel el kezdtek bíbelődni a zárral, és pillanatok alatt rájöttek a kinyitására. A kísérletek során villámgyorsan és rendszeresen oldottak meg ilyen és ehhez hasonló feladatokat, a rejtvények kétharmadában kevesebb, mint egy perc alatt. Ez a kutatókat meglepte, hiszen minden jutalmazás nélkül oldották meg sorra ezeket a feladatokat, pusztán érdeklődésből, ráadásul ez a fajta viselkedés ellentmondott az addigi ismereteiknek, miszerint a jutalmazás ösztönző ereje folytán hatékonyabb a főemlősök munkavégzése. A tudósok akkoriban a főemlősök viselkedését két motiváló tényező eredményének gondolták, az egyik a biológiai motiváció (belső késztetés: evés, ivás, stb…) volt, míg a másik a jutalmazás- dicséret (külső motiváció).  Miután a kísérletet befejzeték, Harlow egy új elmélettel állt elő. Eszerint létezik egy harmadik motiváló tényező is, az első kettő összekapcsolása: a belső jutalmazás (intrinzik motiváció), amit a feladat teljesítése önmagában generál. Azt tételezte fel, hogy egyszerűen azért oldották meg a majmok a rejtvényt, mert ez elégedettségérzéssel töltötte el őket. Élvezték a feladatot, és ez az élvezet felért a jutalommal. A jelenség a manipulációs drive nevet kapta. Tény, hogy ez a harmadik motiváció függ az első kettőtől. A feltételezés szerint, ha tehát külső jutalmat is kaptak volna a majmok, valószínűleg még jobban teljesítettek volna. Ezt az elképzelést is tesztelte a kutató. Azonban legnagyobb megdöbbenésére, mivel a szakirodalom sem ismerte ezt a tényt, a külső jutalmazás hatására a majmok többet hibáztak, és ritkábban sikerült megoldaniuk a rejtvényt. Ezek alapján Harlow megjegyezte: „Ez a motiváló tényező éppolyan eredendően meglévőnek és erősnek tűnik, mint a másik kettő. Ráadásul okunk van azt hinni, hogy tanulásban is ugyanolyan hatékony segítséget nyújt.” Azonban H. Harlow a tudóstársadalomban ezzel az elméletével nem talált megértésre. Mivel nem tudott szembeszállni egy egész intézményrendszerrel csak azért, hogy teljesebb képet adhasson az emberi motiváció mibenlétéről, elvetette az eredményeit és tézisét.

Két évtized elteltével azonban, egy ma is élő pszichológiai professzor, Edward Deci, akkor a Carnegie Mellon Egyetem pszichológia szakos doktorandusza volt, és mivel rendkívül érdekelte a motiváció- elmélet, úgy döntött, ott folytatja a kísérleteket, ahol Harlow abbahagyta. Ez 1969-ben történt. Újabb rejtvényeket vett elő és tanulmányozni kezdte a témát. Választása a Soma kockára esett. Ez a kocka 6 db négykockás és egy darab háromkockás elemből áll, amiből többmillió lehetséges alakzatot lehet kirakni.

A kísérletben való részvételre egyetemistákat kért fel, akikből a kísérleti csoport(A csoport) mellett egy kontrollcsoportot(Bcsoport) is alakított. A csoportok többszöri alkalommal foglalkozásokon vettek részt, ahol két külön asztalhoz ültette a csoportokat, amelyre már oda voltak készítve a Soma kocka elemei, három konfiguráció rajza, valamint három különböző újság: a Time magazin, a The New Yorker, valamint a Playboy.

1. foglalkozás: Mindkét csoport feladat ugyanaz volt: a képen látható formákat rakják ki (3db). Deci stopperrel mérte a teljesítés idejét.

2. foglalkozás: Feladat ugyanaz, mint az első foglalkozáson, csak a feltételek voltak mások: új rajzokat kaptak, azokat kellett kirakni. Az A csoportnak minden egyes helyes kirakásért 1-1 dollárt ígért(ez manapság kb.1300 ft) Deci, a B csoport nem kapott fizetséget.

3. foglalkozás: Újabb képek alapján mindkét csoportnak fizetség nélkül kellett kirakni az ábrákat.

Mindhárom foglalkozás közben azonban ugyanazt a forgatókönyvet játszotta el Deci. A második kirakott ábra után félbeszakította a csoportot, és azt mondta nekik, még egy negyedik ábrát is keres, amiért ki kell ballagnia a szobából, azonban ahhoz, hogy a legmegfelelőbbet megtalálja, az eddigi adatokat be kell táplálnia a számítógépbe. Amíg ő kint van, nyugodtan csinálhatnak, amit akarnak. A kiballagása után azonban egy tükrös szobába ballagott a doktorandusz, és 8 percen keresztül figyelte, mi következik. Kíváncsi volt, vajon játszanak-e tovább, megpróbálva kirakni a 3. ábrát, vagy belelapoznak a magazinokba, vagy csak relaxálnak.

Az 1. kísérlet során mindkét csoport nagyjából ugyanazt produkálta. 3,5-4 percig továbbjátszottak a kockával.

A 2. kísérlet során, amikor az A csoport tagjainak pénz lett ígérve a sikeres teljesítményért, nagy érdeklődést mutattak a kocka iránt. Átlagban több mint 5 percig gyakoroltak, küzdöttek, nyilván a még több pénz reményében. A B csoport, akinek nem volt fizetség beígérve, ugyanúgy viselkedett, mint az első foglalkozáson.

A 3. kísérlet pedig beigazolta Deci sejtését, és kezdte alátámasztani Harlow elméletét. Ezen a kísérleti napon azt mondta az A csoport tagjainak Deci, hogy a pénz elfogyott, így aznap nem tud fizetni. Ezt leszámítva a feladat, a 2. kirakás utáni félbeszakítás, és a 8 perces megfigyelés, ugyanúgy zajlott. A B csoport tagjai kicsivel hosszabb ideig játszottak a kockával, mint az előző két alkalommal, mintha jobban kezdte volna őket érdekelni a játék. Az A csoport tagjai azonban, akik most újra fizetség nélkül dolgoztak, szignifikánsan rövidebb ideig tanúsítottak érdeklődést a kocka iránt. Egy egész perccel rövidebb ideig játszottak, mint az első foglalkozáson, és két perccel rövidebb ideig, mint a 2., fizetős alkalmon.

A kísérletek tehát azt igazolták, hogy jutalmazás reményében rövidtávon ugyan megnő a teljesítmény, azonban hosszú távon csökken, míg „csupán” a belső jutalmazás, az intrinzik motiváció hatására hosszú távon is sokkal egyenletesebb és jobb teljesítmény. Deci tehát belevágott abba a folyamatba, amit Harlow nem mert megtenni: szembe ment az árral, az eddigi felfogással. Az új felfedezés, miszerint a jutalmazásnak negatív hatása is lehet, az eddigi tudásnak az ellentéte volt. Azonban Harlow és Deci  feltételezéseit egy magatartás-tudományi tudós csapat felkarolta, évtizedeken át vizsgálták ennek a dinamikáját, igyekeztek magyarázatot adni a jelenség hatásmechanizmusára és kidolgoztak egy, az eddigieknél sokkal dinamikusabb motivációelméletet.

Ahhoz, hogy hatékonyak legyünk, a tudomány mutatja az utat három alkotóelemmel:

1. Önállóság – a vágy, hogy kezünkbe vegyük a saját sorsunk irányítását. Az embereknek (gyerekeknek is) szükségük van arra, hogy szabadon dönthessenek:

  • arról, amit csinálnak,
  • az időről, hogy mikor csinálják,
  • a csapatról, akikkel csinálják,
  • a módszerről, ahogyan csinálják.

2. Szakmai igényesség- belső késztetés, hogy valamiben egyre jobbak legyünk. Ez a szolgálatkészség helyett közreműködést kíván. Három jellegzetessége van:

  • gondolkodásmód: képességeink jelentősen bővíthető és fejleszthető adottságok
  • fájdalom: harcosság, erőfeszítés, gyakorlás kell a jobbá váláshoz
  • elfogadni, hogy bármennyire törekszünk rá, a szakmai kiválóságot nem lehet maradéktalanul megvalósítani.

3. Céltudatosság- hogy amit teszünk, valami nagyobb, jobb dolog szolgálatába állítva tegyük, hogy ne csupán a hozadékra figyeljünk, hanem a célkitűzésekre, az irányelvekre is, a belső motiváló célokra.

Forrás: Daniel H. Pink: Motiváció 3.0 (Ösztönzés másképp) HVG kiadó Zrt, 2010.

Sajtófigyelő, Pedagógia-pszichológia

Nevelve növelni- avagy: Mire van szüksége a gyermeknek?

Mire van szüksége a gyermeknek?

  • rejtettségre, fészek melegre, biztonságérzésre
  • fenntartás nélküli szeretetre
  • helyes modellmagatartásra szülei, környezet részéről
  • nevelő autoritásra, tekintélyforrásra
  • kérdéseire megfelelő válaszokra
  • nem csak mellette, hanem vele töltött időre
  • csöndre és nyugalomra a belső növekedéshez
  • elismerésre és nyereségre
  • kamaszkorban fokozott megértésre
  • önálló hitre

A kérdés és a felsorolás Gyökössy Endre: Kapcsolatápolás című könyvének Szeretetetkapcsolataink  részében olvasható. Azonban Bandi bácsi szempontrendszeréből most csak néhányra térünk ki.

A nevelői autoritás (biztos és világos vonalú útmutatás)- tekintély

Mivel a gyermeknek alig vannak tapasztalatai, nem tudhatja, mi a jó és mi a rossz, mi a veszélyes, mi a helyes és helytelen, mi az ami igaz, és mi az, ami hamis. Ezekre a kérdésekre csak tőlünk, felnőttektől kaphat választ, méghozzá egészen kicsi korától kezdve „enyhén és óvatosan dresszírozó szavainkkal és a magunkat a szavainkhoz tartó magatartással”, nem mellőzve a szeretetet és a rugalmas következetességet. Nevelve kell növelnünk, hogy a normákat és helyes magatartásformákat megismerje. Ha nem támasztunk világos és egyértelmű kereteket, a gyermek nem lesz egészséges lelkületű. „Bármily paradox, de szilárd határok között érzi biztonságban és jól magát- sőt szabadnak”. Ha nem adjuk meg a gyermeknek a biztos keretet, akkor valójában egy hamisan értelmezett nevelési módszert alkalmazunk, amely valójában egyedül hagyja a gyermeket, és „a szabadság nevében azt hangoztatja, hadd bontakozzék ki magától minden jó tulajdonsága…minden korlátozás nélkül”. Azonban ebben a téves „szabadságban” a gyermek csak a bizonytalanságot tapasztalja meg, hiszen továbbra sem tudja, mi a jó és a rossz, döntésiben is bizonytalanná válik, és rezignált lesz.

A mi emberi törvényünk isteni eredetű, mely a Jézus Krisztus által restaurált és megélt Tízparancsolat és hegyi beszéd. Ettől világosabb és kipróbáltabb, emberszabásúbb alaptörvényeket mind a mai napig senki sem tudott adni.

Elismerés és nyesegetés

Amennyiben nem veszünk helyesen tudomást a gyermekről, kivívja magának „egyéb” módszerekkel a ráfigyelést. Ezek igen gyakran negatív magatartást eredményeznek. Ilyenkor válik csínytevővé, ilyenkor kezd el bohóckodni, gonoszkodni, esetleg agresszív lesz, vagy túlzott pszichoaktivitást mutat. A vágya ilyenkor, hogy legalább ilyennek lássák-, ha már a valós énjét nem veszik észre. Bárhogyis, bármi áron is, csak ismerjék már el, hogy ő is a világon van! Selye János dr., a stresszelmélet megalkotója azt mondja: „A hatalomnál és a gazdagságnál is fontosabb az embernek az elismerés”.

Ha elismerjük a gyermek tényleges teljesítményét (a teljesítményét és nem a személyét), nevelően növeljük őt. Egy jó passzért nem kell a következő generáció „aranycipős sztárjának” titulálni, azonban „Ez egy jó rúgás volt!” kijár neki. Azonban vigyázzunk, hogy a dicséret ne jutalmazás legyen, hanem sokkal inkább bátorítás, „ami azt jelenti: Észrevettelek, jó dolgot csináltál.” És a feddés, korlátozás, nyesegetés se bántsa a gyermek önérzetét, hanem a cselekedetre/tevékenységre utaljon. Pl. „A következő rajzod(feleleted) biztosan jobban fog sikerülni.” Ez segít a gyermeknek a valóságban maradnia, a realitás talaján, hogy önismerettel mindig azt tegye, ami tőle telik. Ha nem találjuk meg a helyes elismerést/nyesegetést, akkor arról kezd el fantáziálni, hogy ő a mindent tudó, ő a mindenható, hatalmas, vagy kisebbrendűséggel, hogy ő a legbutább, legügyetlenebb, és hogy ezt megváltoztassa, mindenhatóvá kellene válnia.

Forrás: Gyökössy Endre: Kapcsolatápolás című könyve (30-43. oldal) Szent Gellért Kiadó és Nyomda 2017

Sajtófigyelő, Pedagógia-pszichológia, Lelkiség

Tudományos webelőadások

A Galileowebcast egy olyan weboldal, amely tudományos előadásokat sugároz élőben az interneten. Néhány előadás az archívumban is visszakereshető és újranézhető, azonban ez a szám csak töredéke az élőben közvetítetteknek.

Aki az itt közvetített előadásokon élőben szeretne részt venni, az az ELTE Kémiai Intézetében teheti ezt meg. Az itt elhangzó előadásokat kísérletek, kvízjátékok és egyéb meglepetések ölelik fel. A témák változatosak, előre megadottak, és a csillagászattól a gyógyszerkutatásokon, gyógynövényeken keresztül, a fizika, kémia, geológia rejtelmeit éppúgy bemutatják, mint  pl. a Matuska Szilveszter és a biatorbágyi merénylet talányait és rejtélyeit.

Sajtófigyelő, Honlap és könyvajánló

Vadlúdsokadalom

A tatai Öreg-tóra érkező több tízezernyi vadludat mostantól webkamerán keresztül, élőben kísérheti figyelemmel bárki a világhálón.

Az Öreg-tó eddig is az ország egyik jelentős vadlúd gyülekezőhelyének számított,  azonban csak az láthatta a madarakat, akik személyesen arra jártak. Idéntől azonban webkamera segítségével élőben lehet szemmel kísérni a vadludakat. November közepén az Öreg-tavon 28 000fölé emelkedik a ludak száma, akik közé ilyenkor megérkeznek a kis lilik, a vörösnyakú ludak, az örvös ludak és az apácaludak is.

A XVII. vadlúdsokadalomra november 25-én kerül sor, ahol a szokásos természettudományos előadásokon kívül gyerekprogramok és szabadtéri programok is várják az odalátogatókat. A tavon gyülekező sok ezernyi madarat, a madárvonulás lenyűgöző élményét ornitológus narrátor fogja egész nap bemutatni.  Az idén a 40. születésnapját ünneplő Bükki Nemzeti Park Igazgatósága és az erdélyi Békás-szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park Igazgatóság is a vendégek között szerepel. A madárvonulás szemlélése alatt „zöld fesztivál”-os vásári forgatag,és lovas-solymász bemutató ra is lehet számítani.

Forrás

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

Madáretetés

1890 óta szervezik meg Magyarországon a lakosság körében a madáretetést. Idén, az első fagyok közeledtével a 128. énekesmadár-etetési szezon veszi kezdetét.

Kb. 50 etetőlátogató madárfajt figyelhetnek ilyenkor meg az érdeklődők a parkokban, emeletes házak ablakain, erkélyein, ha elég kemény a tél. Enyhébb idő esetén az egyedszám gyakran csak a fele, vagy harmada a megszokottnak.  A szezon a fagyok megszűnéséig, nagyjából március közepéig tart.

A Magyar Madártani Egyesület felhívja a figyelmet arra, hogy az énekes madaraknak adható téli madáreleségek négy nagy csoportba sorolhatók: napraforgó, amibe apró szemű kölest is lehet keverni, állati zsiradék (például cinkegolyó, háj, faggyú, kifőzéssel sótlanított szalonna), alma (gallycsonkokra szúrva és földre szórva) és az ivó- és fürdővíz kihelyezése is fontos, a befagyott itatókban pedig szükség van a naponkénti vízcserére.

Ami az énekes madaraknál az élet megmentését szolgálja, ugyanaz a vízi madaraknál azonban a pusztulást, betegséget is okozhatja.  A vízi madarak esetében a kenyérrel való táplálás megbetegíti a madarakat, például kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést, ami tömeges jégbe fagyásukat okozhatja. Növeli továbbá a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót, az ebből eredő sérülésveszélyt és a fertőző betegségek terjedését- hívja föl a madárszeretők figyelmét az egyesület .

Forrás: MTI, 2017. november 7.

Sajtófigyelő, Ismeretterjesztés, tudomány

November- Szent Márton hónapja

Novemberben ünnepli az egyház Szent Márton püspököt, aki a Szombathelyi Egyházmegye  védőszentje. Ez alkalomból szerte az egyházmegyében megemlékezéseket, ünnepléseket tartanak. A programok között lesz textilkiállítás, énekeskönyv bemutató, hangverseny, misztériumjáték, és természetesen, nem utolsó sorban szenteléssel egybekötött szentmisék, vesperások is.

Részletes program

A Szent Márton Hét november 6-án kezdődött a Szent Márton Látogatóközpont 10 éves jubileumi ünnepségével. A Szent tiszteletére külön honlapot indított az egyházmegye, melyben a híreken kívül Szent Mártonról és hozzá kapcsolódó dolgokról informálódhatnak a weblapot felkeresők.

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

Mindig velem-Beer Miklós püspök új könyve

November 8-án kerül az olvasóközönség elé a MINDIG VELEM  című inetrjúkönyv, mely a harmadik a sorban, melyet dr. Beer Miklós Váci megyéspüspökkel készített Réti József. „Nagyon sok visszajelzést, bátorítást kaptunk az első két könyv megjelenése után. Mindez megerősített, mennyire fontos az evangélium örök igazságait a ma emberét foglalkoztató kérdéseken keresztül kutatni”.  – mondta a püspök a könyvről. A két ezt megelőző kötet: Szeressek ott, ahol gyűlölnek és Örömet hozzak, hol gond tanyázik címmel jelent meg. A legújabb részt, amely útmutatás a mai közéleti és korkérdésekhez (pl. hiteles kereszténység, házassági problémák, elhagyatottság, stb.) is személyes történetek és példabeszédek színesítik.

Forrás: Váci Egyházmegye

Sajtófigyelő, Lelkiség

Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár

Szótárak, bibliográfiák, lexikonok, kronológiák, statisztikák, helységnevek, kiadványok, térképek, fotótár, kutatási adatbázisok, természeti leírások, műhelymunkák (tudományos diákdolgozatok) címmel és ilyen témákban talál információkat az az  érdeklődő, aki ellátogat az Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár oldalára. 

Az oldalon mindenki az érdeklődésének megfelelően találhat archív folyóíratokat, irodalmi, történelmi, földrajzi, néprajzi, társadalomtudományi, természettudományi cikkeket, adatokat, információkat és vendégoldalakat. Elsősorban természetesen Erdéllyel kapcsolatban, de a Kárpát-medence egyéb elcsatolt területeiről , illetve az erdélyi népcsoportokkal kapcsolatos kutatásokról is olvashatnak a keresgélők.

Sajtófigyelő, Honlap és könyvajánló

Piarista kincsek a Vármúzeumban

A piaristák rendje 400 éve működik, a pesti iskolájuk pedig 300 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit.  A kettős jubileum csúcspontjaként a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában november 15-én nyitják meg azt a kiállítást, ahol a rend történetéből 450 tárgyat állítanak ki, köztük jónéhány különleges emléket is. A kiállításra kerülő tárgyak jelentős része most kerül először a nyilvánosság elé. Mivel a piarista rend tagjai mindig igen nyitottak voltak, ezért sokszínű kiállításra lehet számítani, ami közel 3 hónapon keresztül lesz látogatható.

Forrás

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

Vértanúsággal a szovjethatalom ellen

A Munkácsi Egyházmegye egykori püspökét Romzsa Tódort, a 70 évvel ezelőtt, 1947-ben bekövetkezett vértanúhalála után szent II.János Pál pápa 2001-ben avatta boldoggá.

A püspök vértanúhalálának megismerése újabb kiegészítője a kommunizmus már jól ismert egyházüldözésének és kegyetlenségének. A püspök halálát követően, amely november 1-jére virradóan következett be, a szovjethatalom betiltotta Kárpátalján a görögkatolikus egyház működését. A  Vörös Hadsereg előrenyomulásával Kárpátalja egyre biztosabban sodródott a Szovjetunióba való beolvadás felé, miközben a kommunista hatalom egyértelművé tette, hogy Szovejtunióban nincs helye a görögkatolikusoknak, azaz olyan egyházhoz tartozóknak, így olyan egyházaknak sem, akiknek a legfőbb vezetése nyugaton volt. A görögkatolikus egyház fölszámolása módszeresen és tervezetten folyt. 1946-ban álzsinatot hívtak össze Lembergben, amelyen egyetlen püspök sem volt jelen, mégis kimondták az 1596-ban kötött breszti unió érvénytelenítését és ezzel az ortodox egyházhoz való csatlakozásukat. Ezzel a galíciai görögkatolikusok üldözése kezdődött el. Ezt követte hamarosan a Munkácsi Egyházmegye felszámolása is. Ekkor már 1944 óta Romzsa püspök volt ennek az egyházmegyének az élén. Hruscsov hiába próbálta meg rávenni a püspököt, hogy tagadja meg a pápával való egységét. Azonban miután ez sikertelen volt, Szudoplatov NKVD-tábornok lett a felelős a püspök likvidálásáért. Így történt, hogy katonai teherautó hajtott a püspök templomszentelésről hazatartó lovaskocsijába, majd a püspököt és kíséretét vasdorongokkal próbálták agyonverni. Azonban egy arra jövő kocsi miatt „csak” nagyon súlyos sebesüléseket szenvedett Romzsa Tódor és kórházba került. Ám az őt ápoló bazilita nővért eltávolítva a kórházból, pár nap múlva idegen ál-ápolók keze által, méreginjekció hatásától meghalt.

A boldog történetét Véghseő Tamás, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola rektora dolgozta föl.

Forrás

Sajtófigyelő, Lelkiség

"Lenni annyi, mint kapcsolatban lenni"

13. alkalommal rendezik meg Harkányban 2017. november 3- 8. között azt a kulturális programokkal teli szabadegyetemet, amelynek idei mottója: „Lenni annyi, mint kapcsolatban lenni”.

A pénteken 17.00-kor kezdődő rendezvénysorozaton különböző helyszíneken előadások, koncertek, színházi produkciók, beszélgetések is lesznek, de lesz alkalom az elmélyülésre is. Lesz szó a kapcsolatok népköltészeti megnyilvánulásairól, a zene és sport közösségteremtő erejéről, a kapcsolatban levés fontosságáról és házasságról, a reformációról és Arany Jánosról, őstörténetünkről, kapcsolatainkról. A szabadegyetem előadói között olyan neves emberek lesznek a teljesség igénye nélkül, mint dr. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, egykori művelődésügyi miniszter, dr. Bárdi László egyetemi tanár, dr. Viczián István geológus, az MTA doktora, a Kaláka és Huzella Péter, a Szent Efrém Férfikar, stb.

Részletek

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

A Magyar Tudomány Ünnepe

November 3-tól november 22-ig a tudományos kutatásoké, érdekes témáké a főszerep a Magyar Tudomány Ünnepe MTA által rendezett előadássorozaton.

Határon innen és túl az ország különböző városai biztosítanak helyszínt a filmvetítéseknek, előadásoknak, kerekasztal-beszélgetéseknek, tudományos üléseknek. Szó lesz matematikai és informatikai kutatásokról a kiberbiztonság ügyében, okos városokról, Andrássy Gyuláról, az emberi kommunikációról, az időskorról és a demenciáról, genomikáról, csodavizekről és csodasókról és sok egyéb érdekes témáról.

Bővebb információ

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

VI. Keresztény film- és könyvnapok

2017. november 3-5. között hatodik alkalommal rendezi meg az Etalon könyvkiadó a VI. Keresztény film- és könyvnapokat. Idén a Fatimai üzenetek köré épülnek a programok. A rendezvényt az Uránia Filmszínházban tartják. Könyvváásár, filmvetítések, beszélgetések teszik ki a három nap programját. A belépés ingyenes. 

Bővebb információ: Váci Egyházmegye

 

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

Szeletek a múltból- oktatáshoz is használható segédanyagok

Elsősorban történelemtanárok, de a hon- és népismeretet tanítók számára éppúgy érdekes lehet, mint technikát, médiát, vagy bármely tárgyat kreatívan tanító pedagógusok számára az a weboldal, ahol a projektek címszó alatt nagyon rövid leírásokkal kísérve várak, templomok, erődítmények rekonstrukcióját,3D-s látványrajzát találják meg az érdeklődők.

Azonban nem csak rajzos rekonstrukciók között válogathatnak a keresők, mert találnak itt filmet török fürdőkről, a sárospataki ágyúöntésről, az ősnemes Kállayakról, Szondiról, Pécsről, középkori templomokról, Ópusztaszerről éppúgy, mint Szent Péter ereklyetartójáról. Néhány, a cég által arculattal és rekonstrukcióval ellátott kiállítások képei között éppúgy találhatnak érdekességet (pl. kirakók, puzzlek) a honlapra látogatók, mint a makettek világában.

A Pazirik informatikai cég „3D történelmi rekonstrukciókkal, történelmi animációs filmekkel és az elméleti rekonstrukciókhoz köthető interaktív tartalomfejlesztésekkel, kiállítási információs felületek készítésével, mobil applikációk fejlesztésével foglalkozik”.

 

Sajtófigyelő, Honlap és könyvajánló

Követhető példa az összefogásra: Zádorvár

A Balaton-felvidéken a Balatontól 12 km-re található a Pécsely községhez tartozó Zádorvár, ami bár mindig is kedvenc kirándulóhely volt, növényektől benőtt pár kőből álló „várfaláról” már nem volt akadálytalan a kilátás.

2017 augusztusában azonban egy  előző évben kötött önkormányzati és alapítványi megállapodás alapján elkezdődtek a feltárások a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum felügyelete és konzulensként dr. Belényesy Károly régész mellett.

A vár a XIV.században kezdte meg „életét” az akkor még Szabad (Zabad)- hegynek nevezett területen. Uggyanúgy, ahogy az összes várunk, ez is sok kalandot és leginkább viszontagságot élt meg. A Vezsenyieken kívül birtokolta Kinizsi Pál és a Himfy család rablólovag tagjai is éppúgy, mint a husziták.

Az augusztus óta folyó ásatások eredményeként dr Belényesy Károly régész a következőket nyilatkozta: „A vár jelenleg ismert falai nagyjából egy 60x80 méteres területen helyezkednek el a település feletti hegy gerincének közelében kialakított teraszon. A korábbi találgatásokat és várakozásainkat is felülmúlta a föld alatt rejtőző falak mérete és állapota. Igazán különleges, hogy helyenként 3,5 méter magasságban álló XIV. századi falszakaszokat sikerült kibontanunk.”

Forrás

Az ásatások érdekessége és "szeretnivalóan" igazán jó példája az a segítségre való felhívás, amit a helyszínen, egy transzparensen hirdettek meg az önkéntes „régészek”. Eszerint kérnek minden kedves várlátogatót, hogy a nyártól az ősz derekáig kiásott földes kőkupacból 5 követ tisztítson meg a földtől, és földmentesen szállítsa át egy másik helyre, ahol a „tiszta” kiásott köveket gyűjtik. A felhívás elérte a célját, az odalátogatóknak nem esett nehezükre ennyivel hozzájárulni a történelmünk egy újabb emlékének a megmentéséhez.

Forrás

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

2017-es várkutatások

A Castrum Bene Egyesület 2017.október 28-án tartotta beszámolóját Visegrádon a 2017-es év várkutatási eredményeiről.  Beszámoló hangzott el a visegrádi Sibrik-dombi, az egri, a sátoraljaújhelyi, a diósgyőri, a várpalotai, a regéci, a szádvári, a vámosatyai, a csábrági és a zádorvári legújabb ásatásokról. A rendezvény végén Várak –lovagok –királyok címmel kiállítást nyitottak meg a Visegrádi várban.

A Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának kiállítása a középkori magyar várak és a haditechnika fejlődését, a várakért folyó harcokat, az ostromok és várvédelem módszereit és eszközeit mutatja be korszakonként a korszakból való fegyverekkel és azok rekonstrukcióival az államalapítás korától a törökkor kezdetéig. A kiállításon láthatóak fegyvermásolatok, régészeti leletek, virtuális rekonstrukciók, 3D nyomtatott makettek, számítógépes animációk is.  A jelen kiállítás a a Mátyás Király Múzeum által 2013-ban Középkori Várak – Virtuális Vártúrák címmel megrendezett kiállítás anyagának jelentősen kibővített változata, amely  Visegrádon kívül még kilenc helyszínen volt látható.

Forrás

Sajtófigyelő, Kultúra, kiállítás, programajánló

Megújulás a pedagógiában- pedagógus-továbbképzések az eTwinning rendszerében

Korszerű pedagógiai módszerek és IKT eszközök alkalmazása az eTwinning program keretében  címmel 30 órás ingyenes akkreditált pedagógus-továbbképzést hirdet az eTwinning Magyarországi Szolgáltató Pont.

A képzés célja, hogy a résztvevők megismerjék az eTwinning nemzetközi projektet és annak pedagógiai, módszertani és technológiai alkalmazási lehetőségeit az oktatási intézményekben. Ennek segítségével nemzetközi partnereket találhatnak közös projektek elindítására és megvalósítására. A képzés során a résztvevők digitális kompetenciája is hatékonyan fejlődik. 

Bővebb információ, és a hír forrása itt található.

 

A digitális kompetenciák fejlesztését célozzák meg azok a webináriumok, melynek során a résztvevőknek különböző témákkal kapcsolatos tanulásra, beszélgetésre és eszmecserére nyílik lehetőségük. A szakértők által vezetett webináriumok alatt feldolgozott témák az eTwinning programhoz és tevékenységekhez, valamint a digitális kompetencia fejlesztéséhez kapcsolódnak.

Ennek 2017-es utolsó "előadására" december 4-én kerül sor, amikor is  az Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakgimnázium, Gimnázium és Kollégium igazgató-helyettese, Kálmán Éva tart előadást "Csak bent? – Kooperatív módszerekkel a szabadban" címmel. 

A webináriumon többek között kifejtésre kerül, hogy milyen előnyei vannak annak, ha a tanár egy osztálytermen kívüli helyszínt választ az ismeretek átadására, melyek azok a kooperatív módszerek, melyek felhasználásával akár történelmet is lehet tanítani egy sportpályán, milyen helyszíneket érdemes választani, stb. 

Bővebb információ a webináriumokról, és a hír forrása

Sajtófigyelő, Konferencia, továbbképzés

Oldalak