Iskoláink legyenek a remény forrásai – Ternyák Csaba tartott előadást a katolikus iskolák vezetőinek

A hazai katolikus iskolák vezetői számára tartott értekezletet a Katolikus Pedagógiai Intézet (KaPI) február 10-én a budapesti Szent Margit Gimnáziumban. A rendezvényen Ternyák Csaba egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Oktatási Bizottságának elnöke tartott előadást.

 

A megjelenteket Tokár Imre P. János OFM, a KaPI intézetvezetője köszöntötte, aki elmondta, hogy a Magyar Katolikus Egyház – a tagintézményekkel együtt – 636 köznevelési intézményt tart fenn, amelyekben 122 796 diák tanul és 11 894 pedagógus dolgozik.

Ternyák Csaba egri érsek, az MKPK Oktatási Bizottságának elnöke A katolikus közoktatási intézményrendszer bővülése címmel tartott előadást. Elmondta, hogy a 2010-ben, a választások után megalakult Országgyűlés egyik első döntésével megkönnyítette az önkormányzati iskolák átadását az egyházi fenntartóknak. Ekkor kapott jelentős lendületet az a folyamat, amely az 1990-es rendszerváltással kezdődött, amikor az egyházak visszakapták korábbi iskoláik egy részét. 2010 után új feltételek mellett, főként az ország keleti megyéiben nőtt jelentősen az egyházi iskolák száma. A legnagyobb változás azonban nemcsak a számszerűségben mutatkozott, hanem abban a tényben is, hogy a szülők akaratából olyan iskolák is egyházi fenntartásba kerültek, amelyek korábban soha nem voltak azok.

Az iskolabizottság elnöke rámutatott, hogy mégsem a számszerű bővülésről és annak okairól kíván beszélni, hanem inkább programot szeretne adni. „Az Egyháznak kétségtelenül türelmet kell gyakorolnia mind a diákok, mind a pedagógusok irányában. Nem akarjuk rákényszeríteni senkire sem Istent, sem az evangéliumot. Tiszteletben tartjuk pedagógusaink lelkiismereti szabadságát. Nekik pedig tiszteletben kell tartaniuk és segíteniük kell a fenntartó céljait. Itt megkerülhetetlen az igazgatók felelőssége! Az állandó előrehaladás, bővülés igénye emberileg, szakmailag és lelkiségben is olyan program, amely iskoláink jellemzője kell hogy legyen” – fogalmazott.

„Az iskola akkor lesz katolikus, ha oda Krisztus beköltözik. Ezt nem lehet elhallgatni. Ha egy katolikus iskola nem jól működik, akkor elsősorban a katolicitásával van a baj. Isten nélkül nem lehet jó egyházi iskolát vezetni. Krisztus és az evangélium a kulcs. Ha csak a táblát és a dekorációt cseréljük ki, az nem elég a hatékony neveléshez, az átalakuláshoz. Nem tudjuk megspórolni a jó példát. Az az igazgató, aki nem belső meggyőződésből jár templomba, annak sokszor a munkatársai sem tesznek így, ezért aztán a diákok és a szülők sem. Templom nélkül pedig nem lehet hatékony az egyházi iskola” – hangsúlyozta az érsek előadásában. Felhívta a figyelmet Ferenc pápa gyakran idézett mondatára, amely az iskolákra is érvényes: „Az Egyház nem az erőszakos térítés, hanem a vonzás által növekszik.”

Ternyák Csaba kifejtette: „A szentatya, amikor a nevelési kongregáció tagjaival találkozott, három irányelvet emelt ki. Elsőként a nevelés humánussá tételéről beszélt. Az iskola az emberi személy teljes kibontakoztatását kell hogy szolgálja. A fiatalokat hozzá kell segítenie ahhoz, hogy egy szolidárisabb és békésebb világot építhessenek. Egy másik szempont, amire a pápa rámutatott, a párbeszéd kultúrájának erősítése. A katolikus iskolák mutassanak példát a párbeszédre, a találkozásra, a kulturális és vallási különbözőségek értékelésére. Ferenc pápa arra is kér bennünket, hogy segítsünk elhinteni a remény magvait az iskolákban. Növekedjünk a reményben!”

Az érsek végül arra kérte a jelenlévőket, hogy közösségeket építve munkálkodjanak azért, hogy „iskoláink a remény forrásai legyenek”.


Ezután Pongrácz László, az Oktatási Hivatal köznevelési főosztályvezetője tartott előadást Iskolai értékek, értékes iskolák az országos kompetenciamérés eredményeinek tükrében címmel, majd Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár beszélt Tervezhetőség a szakmaszerkezeti keretszámok tükrében címmel a szakképzés jövőjéről.

Forrás és fotó: Egri Főegyházmegye

Magyar Kurír

KaPI a sajtóban

„Döntsetek az Úr mellett!” – Szentmisével zárult a katolikus iskolák Szent Márton-zarándoklata

Szeptember 17-én, szombaton a Kattárs programjaival összefonódva rendezték meg a katolikus iskolák Szent Márton-zarándoklatát. Az esemény közös szentmisével zárult a Szent István-bazilikában, amelyet Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát mutatott be.

A Szent Márton-évben megrendezett zarándoklat a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet (KPSZTI) által meghirdetett pályázatok díjátadásához és gálaműsorához kapcsolódott, amelyet a Kattárs nagyszínpadán tartottak a Március 15. téren délelőtt 11 órától. A díjakat Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége és Tokár János OFM, a KPSZTI igazgatója adták át. A pályázatokra beérkezett képzőművészeti alkotásokat, amelyek Szent Márton életéhez kapcsolódnak, a Sapientia Hittudományi Főiskolán tekinthették meg az érdeklődők, illetve a beérkezett drámapályázatok díjnyertes alkotásaival is megismerkedhettek a résztvevők.

 

 

A programot lezáró szentmisét a Szent István-bazilikában Szent Márton tiszteletére és közbenjárását kérve mutatta be Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, többek között Dejcsics Konrád OSB és Tokár János OFM koncelebrálásával.

 

A szentmise elején Várszegi Asztrik azzal köszöntötte a részt vevő iskolák diákjait és tanárait, hogy felhívta a figyelmet az oltár mögött látható Szent István alakjára és az oltáron elhelyezett Szent Márton-ereklyére. Úgy értelmezhetjük ezt – fogalmazott –, mintha Szent István Mártonra mutatna, akitől megtanulhatjuk itt és most, a 21. században, mit jelent keresztényként élni.

 

 

A szentmisében elhangzott szentlecke és evangéliumi szakasz is a másokért életét adó, önfeláldozó szeretetre irányította a figyelmet. Szent János első levelének részlete ezzel a mondattal zárult: „Gyermekeim, ne szeressünk se szóval, se nyelvvel, hanem tettel és igazsággal!” Ugyanígy az utolsó vacsora jelenetében is elhangzott: „Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért” (Jn, 15,13).

 

Várszegi Asztrik prédikációját egy Ferenc pápára tett utalással kezdte, aki bátorította a püspököket, hogy ne féljenek a nyájtól, menjenek közel hozzá. Ezzel a főapát utalt saját lelki és fizikai közelségére is, amellyel jelen volt a fiatalok között, egészen az oltárlépcső aljáig „ereszkedve” a szentbeszéd idejére.

 

 

Majd kérdésekkel fordult a diákok felé: „Ki szeretne katonatiszt vagy színésznő, esetleg varrónő lenni?” A kérdést saját édesapjának felé intézett kérdésével, illetve szándékával állította párhuzamba Várszegi Asztrik, ugyanis édesapja fiatalkorában ragaszkodni szeretett volna ahhoz, hogy fiából erdészmérnök legyen.

 

Ahogyan Sulpicius Severus leírja – mutatott rá a főapát –, Márton édesapja is ugyanígy szánta fiát a katonaságra. És bár Mártontól lélekben távol állt a katonai hivatás és szolgálat, mégis engedelmeskedett apja kérésének.

 

Mindezt azonban úgy tette, hívta fel a figyelmet Várszegi Asztrik, hogy hűséges maradt ahhoz az érzékeny, jólelkű fiatalhoz, aki valójában volt. Emberi nemességét megőrizve vált katonává, szeretve társait, szolgálva még saját szolgáját is. Így a kényszer ellenére a katonaéletet jóvá fordította.

 

 

A bencés főapát a fiatalokhoz fordulva hangsúlyozta, hogy nem könnyű hivatást választani a mai rengeteg kínálat, lehetőség közepette. Mégis, Márton arra hívhatja fel figyelmünket, mutatott rá, hogy hallgassunk a szívünkre!

 

„Merjétek vállalni önmagatokat, merjetek mások lenni, mint a környezetetek! Saját lábatokra kell állnotok, a saját lelkiismeretetekre kell hallgatnotok!” – buzdított Várszegi Asztrik. Majd mintegy cinkosan mondta, hogy provokálni szeretné hallgatóit, és felhívni a figyelmet arra, hogy Márton hite segítségével megfordította a kényszerhelyzetet. Zárásképpen még hozzátette: azért keressük együtt a hivatásunkat, hogy a szabadságot és igazságot tudjuk választani.

 

„Döntsetek az Úr mellett, mert Ő az Igaz, a Jó, a Szent!” – zárta szentbeszédét Pannonhalma főapátja.

 

A szentmise további részében Szent Márton közbenjárását kérve imádkoztak a pápáért, püspökökért, szerzetesekért és papokért.

 

 

Tokár János OFM a szentmise végén megköszönte Várszegi Asztrik szelíd bölcsességét, amellyel jelen volt, és azt a lelkületet, amely mindig teret ad a fiataloknak. A KPSZTI igazgatója köszönetet mondott továbbá a pannonhalmi diákok közreműködését a szentmisén. Várszegi Asztrik a szervezők munkájáért adott hálát, majd még egyszer a diákokhoz fordult, üzenve otthonlévő szeretteiknek, akiket nagy szeretettel köszöntött.

 

* * *

 

 

A szentmisén zenei szolgálatot teljesítő Bencés Big Band két tagja, Surányi András és Balogh Ádám elmondták, hogy 2006-ban Pannonhalmán alakult Kiss Zsolt vezetésével a gimnázium tanulóiból és diákjaiból álló ének- és zenekar, melynek műsorán klasszikus swing, latin és funky, illetve jazz és blues dalok, spirituálék és gospelek is szerepelnek.

 

Surányi András öregdiák négy évig volt tagja a Big Bandnek, ahol gitárosként zenélt. A jelenleg zongorakészítő pályára készülő fiatal megosztotta azt is, hogy a zenekar és kórus pannonhalmi évei alatt biztos pontot jelentett számára, igazi közösségre talált itt. A kérdésre, hogy mit jelent számára hit és zene kapcsolata, elmondta, a zenén keresztül könnyebben találja meg az utat az Isten felé is.

 

 

Balogh Ádám végzős pannonhalmi diák három éve tagja a Big Bandnek, ahol basszus-harsonásként játszik. Kiemelte, nemcsak örömzenélésről van szó e zenekar esetében, hanem komoly munkáról is, szakmai elmélyülésről egy-egy stílus esetében, így kapcsolódik össze munka és öröm. Szent Márton kapcsán elmondta, számára leginkább azért fontos szent, mivel rámutat arra, hogy mindig változtathatunk a világon, bármit is írjon elő.

 

Fotó: Merényi Zita

Várkonyi Borbála/Magyar Kurír

KaPI a sajtóban

Veres András nyitotta meg a Szent Márton-évi pályázat alkotásait bemutató kiállítást

Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke nyitotta meg szeptember 16-án a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán azt a kiállítást, mely a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet által, diákok számára kiírt pályázat legszebb alkotásaiból áll.

A legjobb pályamunkák készítőinek és az őket felkészítő tanároknak Veres András püspök adta át a díjakat.

Veres András a pályázat meghirdetésének idején még Szombathely püspöke volt, ezért is volt számára kedves annak kiírása. A püspök visszautalt arra az Ákos-koncertre, melyet a nyáron, Szombathelyen tartottak. Az ott elhangzott dalokat sokan kívülről fújták, vagyis biztos, hogy nem akkor hallották azokat először. Ez is mutatja, hogy az, amivel valaki sokat foglalkozik, előbb-utóbb a részévé válik. „Ezeken az alkotásokon sokat kellett dolgozni, lehet, hogy az első próbálkozás nem is sikerült jól. Mivel sokat foglalkoztatok vele, annak témája, vagyis Szent Márton alakja is közel került hozzátok. Ezek az alkotások művészi színvonalúak lettek, de ennél is fontosabb, hogy a szívetekben mi maradt meg Szent Mártonból, az ő lelkületéből. A tours-i szent püspök példája azt üzeni a ma embere számára, hogy vegyük észre környezetünkben a rászorulókat.”


A püspök ezután Goethe szavaira utalt, mely szerint minden embernek naponta legalább egy műalkotást meg kellene figyelnie azért, hogy a lelke egyre szebb legyen. „Biztos, hogy a ti lelketek azzal lett szebb, hogy Márton életével foglalkoztatok. Folytassátok ezt a munkát, mert sok tehetség rejlik bennetek, emellett ne feledjétek, hogy érdemes egy életet feltenni arra, hogy alkotásainkkal mások életét is szebbé tegyük” – fejezte be megnyitó beszédét Veres András püspök.


Tokár János, a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet (KPSZTI) igazgatója Szent Márton püspökké választását idézte fel. Sokan nem akarták Mártont püspöknek, mások, leginkább a szegényebbek viszont kiálltak mellette. Amikor felolvasták a zsoltárt, arra a szakaszra esett a választás, hogy „kisdedek és csecsemők ajkával hirdetteted dicséretedet ellenségeid előtt, hogy tönkretedd az ellenséget s a bosszúra kelőt”. Mindezt a jelenlévők Mártonra és támogatóira, a tisztalelkű, ártatlan emberekre értették. „Olyanokra, mint akik itt állnak most előttünk.”

„Itt, a Sapientia aulájában Szent Péter és Szent Pál apostol szobra látható. Mi most magunk előtt is apostolokat láthatunk” – kezdte köszöntőjét Szatmári Györgyi, a Sapientia rektorhelyettese. Carlo Maria Martini mondta, hogy a fiataloknak nagy feladata van az egyházban. Nekik kell lenni a kreativitásnak, a lendületnek, a nyitottságnak. „A sokszínű munkákat látva tapasztalhatjuk, hogy ti vagytok az egyház lendülete” – fogalmazott a rektorhelyettes.

A képzőművészeti pályázatra érkezett műveket Szalai József, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanára méltatta. Elmondta, hogy rendkívül értékes parafrázisok születtek, melyekben sok humor és alkotóerő jelenik meg.

A katolikus óvodák és iskolák gyermekei számára kiírt, Így ünnepeljük Szent Mártont rajzpályázatra 272 alkotást küldtek be, a zsűri 28 munkát tartott alkalmasnak a kiállításon való megjelenésre. A tárgyalkotó pályázatra több mint száz mű érkezett, ezekből 49 lett kiállítva. Az iskolai szociális érzékenységet bemutató pályázat reklámplakát kategóriájában azt kellett bemutatni, a diákok milyen tevékenységet végeznek szívesen a szociális területen, és erre hogyan hívnák meg társaikat. A kreatív műveltségi vetélkedő során a felső tagozatos és középiskolás csapatoknak Tours-i Szent Mártonról és koráról, valamint a szent kultuszáról szerzett ismereteiket kellett kamatoztatni. Az írásbeli fordulóban egy Szent Márton életét bemutató képregényt kellett elkészíteni.


A kiállításon rendkívül sokféle alkotás látható. Találunk itt a rajzokon és a festményeken kívül mécses tartókat, agyagszobrocskákat és textilbábokat is, de gyakorlótésztából, glazúrból és élelmiszerekből is készültek képek. A Nagybajomi Kolping Katolikus Szakképző Iskola kőműves és a festő tanulói templom-makettet, a Szekszárdi Kolping Iskola kertészei és virágkötői díszes keresztet készítettek. Az ételalkotáson két másodikos szakácstanuló egy napig dolgozott, kontúrja olajbogyó, de gépsonkát, kápia paprikát és halat is felhasználtak hozzá. Mint azt Koller Tamás intézményvezető elmondta, a magas színvonalú szakmai tudással létrejött pályamunkák elkészítése Szent Márton lelkületét is közelebb hozta a diákokhoz.


A kiállítás szeptember 29-ig tekinthető meg a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola (1052 Budapest, Piarista köz 1.) aulájában.

Fotó: Lambert Attila

Baranyai Béla/Magyar Kurír

KaPI a sajtóban