Felkészítés a lemorzsolódással fenyegetett intézmények, pedagógusok, gyermekvédelmi szakemberek számára

Szakmai nap szakképző intézmények pedagógusai számára.

A  2017.10.16-án megrendezendő gyakorlatorientált szakmai napunk  témája a lemorzsolódással fenyegetett intézményeknek szóló szakmai segítségnyújtás.
A szakmai nap fókuszában a  megvalósítható, már kipróbált „Bencs modell” áll. A NYSC Bencs László Szakközépiskolája betekintést nyújt a jelzőrendszer struktúrájába,kohéziójába. Az iskola hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok szakmai képzésével foglalkozó intézmény, amely esélyt teremt diákjainak a munkaerőpiacon szakképzett munkaerőként történő elhelyezkedésére. Ezzel lehetővé téve egy minőségileg jobb élet feltételeinek a megalapozását.
Az intézmény feladata az esélyegyenlőség megteremtése, a szakképzés korszerű feltételeinek létrehozása, a munkaerőpiac igényeinek kiszolgálása. A Bencs László Szakközépiskola olyan korszerű infrastrukturális feltételeket biztosít a szakmai ismeretek elsajátításához, amely a 21. század oktatásának és szakképzésének valamennyi követelményét biztosítani tudja. Az iskola gyorsan fejlődő, a változó oktatástartalmi követelményekhez és az iskolahasználók igényeihez rugalmasan alkalmazkodó, az innovatív fejlesztéseket megvalósító, együttműködésre törekvő intézmény.

A résztvevők megismerkedhetnek a jogszabályi változásokkal, illetve az érvényes jogszabályi háttérrel.

Szeretettel várjuk az alábbi érintett kollégákat is:

  • gyermekvédelmi felelősöket
  • osztályfőnököket
  • szociálpedagógusokat
  • iskolapszichológusokat
     

Jelentkezés

Lemorzsolódáshoz köthető programok

Lemorzsolódás megelőzéséért című intézményvezetői szakmai nap

2017. április 24-én zajlott a Lemorzsolódás megelőzéséért című intézményvezetői szakmai nap. A nap összefoglalója alább olvasható:

Urbán Ábel Ferenc az Oktatási Hivatal Köznevelés Nyilvántartási Főosztályának főosztályvezetője „A lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogatórendszer első adatszolgáltatásának tapasztalatai, a támogató pedagógiai– szakmai szolgáltatások” címmel tartott tartalmas minden részletre kitérő előadást. Ismertette az egy vagy több tantárgyból elégtelent kapó tanulók számát országosan, ebben az összesítésben a matematikát követően a humán és készségtárgyak is szerepet kaptak nem kis mértékben. Az előadás fontos tanulsága volt, hogy a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók kiszámításakor alapvetően a romló teljesítményt kell alapul venni és ennek alapján kell a 3 veszélyeztető tényező meglétét megvizsgálni. Tehát sok olyan diákot nem kell az adatszolgáltatásban feltűntetni, akit az első adatszolgáltatás alkalmával az iskolák feltűntettek, mert minden diákra vonatkozatták a veszélyeztető tényezők meglétét és nem csak a romló teljesítményű diákokra. Az is kiderült, hogy helyi jelzőrendszer kialakítása lesz a feladat a lemorzsolódás tekintetében érintett iskolákban a következő feladat.

Benczúr Katalin az Oktatási Hivatal Pedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztály főosztályvezető-helyettese a lehetséges támogatási módokról szólt előadásában. Tanulói előrehaladást támogató, Pedagógust támogató, Intézményvezetést támogató és Intézményi fejlesztést támogató tevékenységekről és lehetőségekről egyaránt szólt. Az iskolákat érintő esélyt teremtő uniós forrásokból támogatott fejlesztésekről (EFOP 3.1.5 és EFOP 3.1.7) is tájékoztatta a jelenlévőket. 

Nagy Józsefné a karcagi Szent Pál Marista Általános Iskola igazgatónője az iskola tapasztalatairól számolt be a lemorzsolódás megakadályozása érdekében. Az iskola pedagógiai alapelvei között olyanokat sorolt fel, amelyek más katolikus iskolák számára is megfontolandók: jelenlét, egyszerűség, családi szellem, a munka szeretete, Mária példájának követése.

Bodó Márton a KaPI munkatára pedig a lemorzsolódás elleni küzdelemhez használható konkrét eszközökről beszélt, amelyek az Oktatási Hivatal felmérését követően lesznek tanácsolt eszközei a lemorzsolódás megelőzésének. A rendezvény az igazgatók véleményeinek megosztásával zárult.

Lemorzsolódáshoz köthető programok

Lemorzsolódás az iskolákban - műhelynap beszámoló

Lemorzsolódás az iskolákban - műhelynap
A 2017. március 8-i műhelynap előadásainak összefoglalói.

Benczúr Katalin az Oktatási Hivatal Pedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztály főosztályvezető-helyettese ismertette a lemorzsolódás jogszabályi környezetét és a lemorzsolódás megelőzését szolgáló jelző- és támogató rendszert, és beszámolt az eddigi tapasztalatokról. Hangsúlyozta, hogy a lemorzsolódás csökkentését célzó, a jelzőrendszerrel kapcsolatos feladatot az Oktatási Hivatal végzi, de épít a különböző szakmai szervezetekkel való együttműködésre.

A hallgatói kérdések nyomán vált világossá, hogy a kialakított jelzőrendszer statisztikai adatokat kér és elemez, de orvosolni nem tudja a diákok képzési rendszerből való kiesését. Az intézménynek önerőből, az OH észrevételeit figyelembe véve, kell a lemorzsolódás ellenszerét megtalálnia. Ebben a KaPI támogatást adhat, mint egy kihelyezett képzés-sorozat keretében feltárva az adott intézmény helyzetét. A jobbító intézkedéseket az iskola, szakemberi támogatással ugyan, de belső erőből tudja csak megvalósítani.

Kavalyeczné Juhász Krisztina a kazincbarcikai Don Bosco Általános Iskola, Szakközépiskola, Szakgimnázium, Gimnázium és Kollégium igazgatóhelyettese „A lemorzsolódás okai és lehetséges válaszai a az intézményi jó gyakorlatokon  keresztül” című előadásának hangsúlyos üzenete az volt, hogy szembe kell nézni a lemorzsolódás mértékével, és nem kell a pedagógus személyes hibájaként megélni, hanem tudatosan tenni kell ellene. Meg kell fordítani azt a felfogást, hogy jobb rossznak lenni, mint butának. Ehhez azonban az kell, hogy minden diáknak legyen egy saját „embere”, minden gyerek bírja valamelyik tanár bizalmát. Az „oratórium” remek lehetőség beszélgetésre, tevékenykedésre, hitéletük támogatására, egyéni fejlesztésre, s arra, hogy mindegyik diákot meg lehet dicsérni valamiben.

A kulturális különbségek miatt a szülőkkel sem könnyű a kapcsolattartás. A Don Bosco iskolában a hagyományos családlátogatást egyre inkább felváltja a “kihelyezett szülői értekezlet” vagy a “családi napok”, vagy a „mindig”fogadóóra.

Mézes József igazgató és Érsek-Kovács Adrienn ifjúságvédelmi felelős a Veszprémi Szakképzési Centrum Szent-Györgyi Albert Szakgimnáziumának és a balatonfűzfői Öveges József Szakképző Iskola és Gimnázium tapasztalatai alapján megerősítették, hogy a személyes bizalom az egyetlen, amire krízis helyzetben építhet egy tanár, ha a tanuló iskolában tartása a cél. A diákok és a pedagógusok kapcsolatának minőségi fejlesztése szerteágazó szaktudást, éber figyelmet és bátor cselekvőképességet igényel.

Seres Katalin Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Kossuth Lajos tagintézmény tagintézményvezető-helyettese és Budainé Gulyás Gabriella kollégiumvezető “Az egyéni fejlesztés és a differenciálás lehetőségei az iskolai és kollégiumi gyakorlatban” témájú előadásukban a személyes odafigyelés szükségessége mellett a tantestület egységes pedagógiai szemléletét hangsúlyozták. A jó belső kommunikációval bíró csapat hozzáfér a diákokkal kapcsolatos minden információhoz, s így képessé válik a legmegfelelőbb egyéni fejlesztési tervek kidolgozására.

Az előadásokat követően Korponai Tamás arról a szemléletváltásról beszélt, ami nélkülözhetetlen a pedagógusok számára, hogy projektben gondolkodva oldjanak meg problémákat a lemorzsolódás terén. Beszélt a Crocoos projektben tapasztalt eredményekről és az áprilistól mindenki számára hozzáférhető eszközökről.

Lemorzsolódáshoz köthető programok, A szakképzéssel kapcsolatos műhelynapok beszámolói