A programot lebonyolítónak feltétlenül a pedagógusnak kell lennie

A közösségi szolgálat megszervezésére az iskola igazgatója jelöli ki azt a személy (koordinátort), aki a programszervezésért és koordinálásért vállal felelősséget. Az iskola tanulólétszámának függvényében a kijelölt személy lehet az osztályfőnök vagy más pedagógus is, illetve szükség szerint bevonhatók további pedagógusok is a feladat ellátásába. A felkészítés, lezárás kapcsán, illetve a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben meghatározott esetekben (egészségügyi területen minden esetben, szociális és jótékonysági területen szükség szerint) mentort kell bevonni, akivel a program során a pedagógusnak közösen kell a tanulókról gondoskodni. Ez természetesen nem minden esetben jelenti a közvetlen jelenlétet a feladatok végzése során.

Pedagógiai figyelemmel kísérés:

A koordinátornak ‒ illetve ha van, a program megvalósulásáért felelős további pedagógusnak ‒ az első tevékenység-alkalmakon lehetőleg személyesen kell jelen lennie, hogy lássa és megismerje, pontosan mit tevékenykednek a diákok. A program kísérése szempontjából időről időre érdeklődnie kell a tanulók tapasztalatai, nehézségei felől. Szükséges a rendszeres kapcsolattartás biztosítása, az együttműködés és a folyamat nyomon követése. Biztosítani kell a tanuló számára a lehetőséget, hogy jelezhesse, megbeszélhesse a tapasztalatait, problémáit, sikereit, illetve legyen alkalma arra, hogy saját tevékenységére egyénileg vagy csoportosan reflektáljon. A koordináló vagy a kijelölt felelős pedagógusnak rendszeres kapcsolatra kell törekednie a saját intézményen belül érintettekkel és a fogadóintézményekkel vagy a fogadóként megjelenő magánszemélyekkel. A koordinátornak tudnia kell, hogy éppen melyik diák, hol, milyen tevékenységet végez. A pedagógiai célok egyik fontos eleme, hogy a program lehetőséget biztosítson a diákok szemléletének formálására, ez legjobban a tevékenységre való reflexió révén valósulhat meg.

Az iskolai koordinátor felelős:

  • a tanulói jelentkezési lapok összesítéséért,
  • a tanulók felkészítéséért,
  • pedagógiai feldolgozásért,
  • a fogadó helyekkel való kapcsolattartásért,
  • adminisztrálásért, dokumentálásért, igazolásért (ehhez szükséges az osztályfőnök, és/vagy a kijelölt pedagógus, iskolatitkár közreműködése),
  • a kísérésért (ami lehet fizikai, illetve lelki),
  • a tanulók bevonásáért a folyamat egészébe,
  • a tevékenységek elismeréséért,
  • az alapelvek – pl. az együttműködés és kölcsönösség elvének – érvényesüléséért.
Iskolai közösségi szolgálat törvényi háttere

Alapvetések

Az iskolai közösségi szolgálat kötelezettsége:

A középiskolai nappali képzésben résztvevő és az érettségi vizsgát 2016. január1-ét követően megkezdő tanulók esetében az érettségi bizonyítvány kiállításának feltétele az 50 óra közösségi szolgálat igazolása. A felnőttoktatás, felnőttképzés keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzése nem előírás. A sajátos nevelési igényű tanulók körében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat teljesítésének kötelezettsége mellőzhető.

„A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni.” (A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 133.§ 4. bekezdés) Az 50 óra teljesítése minden érintett diák számára kötelező. Egyedi, indokolt esetekben (pl. tartós betegség esetén) a szülő kérésére el lehet térni a három tanévre szóló, arányos elosztástól, illetve az iskola által elfogadott általános működtetési gyakorlattól, de a kötelező 50 óra nem csökkenthető. A rendelet arra is lehetőséget ad, hogy aki a közösségi szolgálatot nem tudja teljesíteni a 11. évfolyam végéig, rendkívüli esetben még az érettségi évében teljesíthesse a hiányzó óráit.

A nyelvi előkészítő évfolyamos ‒ tehát a kilencedikes tananyagot később kezdő ‒ tanulók:

Az 50 órás iskolai közösségi szolgálat teljesítéséről szóló igazolást először a 2016. január elseje után megkezdett érettségi vizsga esetén, nappali tagozatos tanulókra vonatkozóan kell a bizonyítvány kiadásának feltételéül szabni. Ennek értelmében nem a középiskolai tanulmányok kezdete vagy a kilencedikes évfolyam elkezdése az irányadó, hanem az érettségi vizsga megkezdésének (várható) időpontja. 2016 januárjától minden érettségit teljesítő diák számára (a jogszabályban megjelölt kivételektől eltekintve) kötelező a közösségi szolgálat teljesítése.

„anyagi érdektőlfüggetlen”

Az iskolai közösségi szolgálat teljesítése során egyik félnek sem származhat anyagi haszna a tanuló tevékenységéből. A tanulók olyan tevékenységet sem végezhetnek, amely bármely intézmény munkatársainak előírt kötelessége, amelyért egyébként ellenszolgáltatás járna, szakképzett munkaerő végezné, illetve amelynek elvégzésére megbízás vagy munkaviszony létesítésére lenne szükség. Nem vehet részt a diák olyan tevékenységben, mely bármely intézmény vállalkozási, gazdasági tevékenységéhez kapcsolódik. A diák által végzett tevékenységet úgy kell meghatározni, hogy az egyfelől megfeleljen az ő életkorának, képességeinek és a közösségi szolgálat előírásainak, elveinek; másfelől a tanuló általa megtapasztalhassa az önzetlen segítés, az adás örömét. Az iskolai közösségi szolgálat feladatainak teljesítésekor a diákban, szülőben ne merüljön fel az „ingyenmunka” képzete.

Az iskolai közösségi szolgálat az iskolai tanórarenden kívüli napokon (szombat és vasárnap) vagy a tavaszi, nyári szünetben is teljesíthető

Akkor végezhető szabadnapokon a közösségi szolgálat, ha egyébként a szorgalmi időben megkezdett tevékenységekről van szó, és ez azokhoz kapcsolódik. Az iskolai közösségi szolgálat szervezése, koordinálása az iskola feladata, és mint tanórán kívüli tevékenység, az intézmény felelőssége. Ezért ekkor a megfelelő felügyeletet, kapcsolattartást, elérhetőséget az iskolának kell biztosítania. A koordinátor elérhetősége – legalább telefonon – minden olyan napon előfeltétele a közösségi szolgálat végzésének, amikor van diák, aki ilyen tevékenységet végez. Az iskola kompetenciájába tartozik, hogy tanítási szünet ideje alatt szervez vagy nem szervez közösségi szolgálatot.

Ha az iskola egy program keretében egyidejűleg többféle tevékenységet is végez, szervez, ennek okán több civil szervezettel is lehet partner

Az iskola saját intézményen belül is szervezheti a közösségi szolgálatot, ugyanakkor a különböző fogadó szervezeteknél többféle tevékenység végzésére is lehetőséget kell biztosítani. Sőt, az a jó, ha az iskola minél gazdagabb kínálatot tud nyújtani diákjainak, amelyen belül azok több tevékenységi körből is választhatnak – a jogszabály hét különböző tevékenységi kört határoz meg. Az iskola több szervezettel is együttműködhet, ennek száma nincs korlátozva. A jogszabályban előírt esetekben, a mentort igénylő feladatok kapcsán (szervezetenként önálló) ún. együttműködési megállapodást kell kötni.

Iskolai közösségi szolgálat miatt nem hiányozhat a tanuló tanítási óráról, kötelező délutáni testnevelésről, emelt óráról, szakkörről stb.

Nem hiányozhat a diák közösségi szolgálatra hivatkozva tanóráról, az IKSZ tanórán kívüli tevékenység. A felkészítés és lezárás tevékenységei sem végezhetők tanóra ‒ például osztályfőnöki óra ‒ keretében.

Iskolai közösségi szolgálat törvényi háttere

Tevékenység, amelyeket végezhetnek a tanulók

A tevékenységköröket a jogszabály határozza meg:

  • egészségügyi,
  • szociális és jótékonysági,
  • oktatási,
  • kulturális,
  • környezet-, természet- és katasztrófavédelmi,
  • az óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős terület

 A kiválasztásnál szem előtt kell tartani, hogy a szolgálatjelleg és pedagógiai cél minden tevékenység esetén egyaránt meglegyen. A közösségi szolgálat szervezése, működtetése során az iskolának lehetőséget kell adni arra, hogy a tanulók maguk válasszák meg, hogy hol, milyen tevékenységet végezzenek az iskola nyújtotta tevékenységi körökből, illetve hogy az iskolán belül vagy az iskola közelében, esetleg lakóhelyükön akarják-e végezni a közösségi szolgálatot. A tanulók a jelentkezési lapon jelzik az érdeklődésüknek megfelelő tevékenységi területeket. A koordináló pedagógus ez alapján – és az ötletek, javaslatok segítségével – iskolán belüli teljesítési lehetőségeket és iskolán kívüli együttműködő partnereket keres. Az egyeztetések, megállapodások után alakul ki a működő lehetőségek köre. Fontos elem, hogy a diák csak olyan tevékenységet végezhet, amelyet az iskola koordinátorával egyeztetett, és a jelentkezési lapon a szülő aláírásával jóváhagyott.

Nem lehet a 9. évfolyamot megelőzően teljesíteni a közösségi szolgálatot!

Önkéntesként segíteni lehet, de a közösségi szolgálat keretében feladatot teljesíteni csak 9–11. évfolyamon lehetséges, illetve kivételes, indokolt esetekben még 12. évfolyamon is. A korábbi tanévek képzései (például a felkészítésre és feldolgozásra vonatkozóan), valamint tevékenységei nem számíthatók be az iskolai közösségi szolgálat 50 órájába.

Egészségügyi könyv vagy orvosi igazolás nem szükséges, ha egy tanuló segítőként teljesít szolgálatot.

Egy rövid idejű (1-3 óra) tartózkodás idejére – például amikor a diák egészségügyi vagy szociális intézményben idősekkel beszélget, vagy óvodában gyerekekkel foglalkozik –, elegendő a szülői nyilatkozat, nincs szükség egészségügyi könyvre vagy orvosi igazolásra.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény, továbbá a nevelési és oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben foglaltak alapján az iskolai közösségi szolgálat teljesítésekor a tanulók nem látnak el (nem láthatnak el) munkaköri feladatokat, ebből eredően más tevékenység során sem lehet szükség egészségügyi könyvre vagy orvosi igazolásra. Ugyanakkor a biztonság érdekében – a szülői nyilatkozat mellett – érdemes körülírni, hogy milyen feladatokat végezhet, illetve nem végezhet a diák.

Iskolai közösségi szolgálat törvényi háttere

Adminisztráció

Az iskolának az iskolai közösségi szolgálatot dokumentálni kell:

A tanuló a jelentkezési lapján jelzi az iskolának, hogy a közösségi szolgálat adott iskola által megszervezett tevékenységei közül mire jelentkezik, amely csak a szülő támogató aláírása után fogadható el. A tevékenység/ek követésére a tanulónak közösségi szolgálati naplót kell vezetnie. A tanuló osztályfőnökének vagy a feladattal megbízott pedagógusnak a tanuló előmenetelét rögzítő a dokumentumokban az iskola iratkezelési szabályzatában meghatározott időközönként és módon nyilvántartást kell vezetnie a közösségi szolgálat teljesítéséről (osztálynapló, bizonyítvány, törzslap; utóbbi kettőben a megfelelő záradékok alkalmazásával). A pedagógusnak havonta be kell jegyeznie a naplóba, hogy melyik tanuló hány órát teljesített. Ezt a tanulóknál lévő közösségi szolgálati napló alapján dokumentálja. A bizonyítvány „megjegyzés” rovatába minden tanév végén bekerül a teljesített órák száma. Az igazolást legkésőbb az érettségi bizonyítvány kiadásának időpontjáig ki kell állítani. Igazolás kiállítása különben csak iskolaváltás esetén szükséges.
Az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az intézmény iratkezelési szabályzatában rögzíti. A közösségi szolgálat teljesítéséről szóló dokumentum öt évig nem selejtezhető, de ez nem vonatkozik a közösségi szolgálati naplóra, amely a diák tulajdonát képezi.

Dokumentálása a bizonyítványban:

A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tartó időszak, a tanítási év szeptember első munkanapjától a következő év június 16-át megelőző utolsó munkanapjáig tartó szorgalmi időszak. Amennyiben a közösségi szolgálat tevékenysége a szorgalmi időszakon kívül esik, célszerű ennek dokumentálását (bizonyítvány, törzslap jegyzet rovatában) az aktuális tanévhez rendelve, de a következő tanítási év kezdete előtt elvégezni. (Hasonlóan az ugyancsak szorgalmi időszakon kívül eső osztályozó vagy javító vizsgák adminisztrálásához.)

Alkalmazott záradékok:

Igazolom, hogy a tanuló a ……../…….. tanévig …….. óra közösségi szolgálatot teljesített. (bizonyítvány)
A tanuló teljesítette az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges közösségi szolgálatot. (törzslap)

 

Iskolai közösségi szolgálat törvényi háttere