Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység  - Tájékoztató Sikóné Bartos Edina, EMMI gyermekjóléti alapellátási referens 2018. június 6-i tájékoztatója és EFOP -3.2.9-16 pilot projekt alapján:

Általános szempontok

1. Előzmények, modellek

  • 2008 –ra kialakult modellek
    1. „Belső” iskolai szociális munka vagy ún. hagyományos modell
    2. „Külső” iskolai szociális munka vagy ferencvárosi modell
    3. Pécsi modell (kettő kombinációja)
  • 2017-2019 EFOP – modell program

 

2. 2018 szeptembere: teljes körű bevezetés történik a „külső” modell szerint (a feladatot nem az iskola munkavállalója látja el, hanem a család- és gyermekjóléti központok szakemberei későbbiekben ld. Központok)

3. A bevezetés indokai

  • családok segítése a változó társadalomban
  • a prevenció szükségessége: erőszak terjedése, kábítószer-használat, korai szocializációs problémák
  • a gyermekek testi-, lelki-, szellemi fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítását rendkívül nagy színvonalbeli különbségek jellemzik

4. Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységről általában

  • Gyermek – szülő – köznevelési intézmény kapcsolatrendszere van a középpontban
  • Célok:
    • a gyermek veszélyeztetettségének, hátrányos helyzetének időben történő felismerése, megelőzése és megszüntetése,
    • olyan gyermekek kerüljenek ki az iskola falai közül, akik ismerik magukat és képesek saját, és környezetük szociális problémájának megoldására
    • formálja a szülők gondolkodását, szemléletét, az iskolával kapcsolatos elvárásaikat
  • A felmerülő életvezetési, szociális problémák megoldásához nyújt segítséget
  • Szakmai kompetenciája alapján a nevelő-oktató munka kiegészítője

 

Óvodai- és iskolai szociális segítő tevékenység bevezetése

1. Országos szintű bevezetés

  • keretek megteremtése:
    • jogi keretek - Jelenlegi törvényi hivatkozások:
      • 1997. évi XXXI. törvény - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 39. § (3.a)
      • 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet - a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 25-26. §
        és a rendelet mellékletei alapján
        Személyi feltétel: 1000 fő köznevelési intézményben nyilvántartott gyermekre vetítve 1 fő óvodai és iskolai szociális segítő
        Képesítés: felsőfokú szociális végzettség, iskolai szociális munkás, család- és gyermekvédő tanár, család- és gyermekvédő pedagógus, család- és gyermekvédelem szakos pedagógus, ennek hiányában gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: óvodapedagógus, tanító, tanár, nevelőtanár, pedagógus, pedagógiai előadó, gyógypedagógus
  • 2017. évi C. törvény - Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről – 2. sz. melléklet (III/3)
  • Végrehajtási rendelet tervezete
  • humán és pénzügyi erőforrások
  • szakmai tartalom meghatározás: a szociális és gyermekjóléti problémákra szakmai és módszertani válaszok kialakítása
  • egységes szakmaszemlélet: komplex eszköztár és módszerek kialakítása - gyermekek, szülők, pedagógusok hatékony segítéséhez
  • szakmapolitikai célok és stratégia illesztése

2. Helyi szintű bevezetés

  • Kompetens szakemberek alkalmazása a Központokban az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység ellátására
  • A szakemberek készségeinek, kompetenciáinak fejlesztése helyi szinten
  • Bizalmon alapuló a „befogadó köznevelési intézmény” munkatársaival
  • Szakmai együttműködés rendszerének kialakítása, lépései
    • Szükségletek felmérése a szolgáltatási paletta végleges kialakításához / közösen végzi a Központ és az köznevelési intézmény
    • A köznevelési intézmény szükségleteihez igazodótartalmának kialakítása, egyeztetése a köznevelési intézmény vezetésével
    • Óvodai és iskolai színtéren a szociális segítés (egyéni, csoportos és közösségi segítő tevékenységek keretében)
    • Szakmai együttműködési megállapodás megkötése a család- és gyermekjóléti központok és a köznevelési intézmények között
    • Szervezeti keretek, eljárásrend, dokumentáció elkészítése

3. Problématípusok, melyek kezelésében az óvodai- és iskolai szociális segítő részt vehet

  • Iskolai nehézségek:
    • tanulási problémák (pl. azok családi hátterének feltárása)
    • magatartási, beilleszkedési nehézségek
    • iskolai konfliktushelyzetek
    • iskolai hiányzás
  • Szociális problémák:
    • anyagi nehézség
    • szociokulturálisan hátrányos helyzet
    • családon kívül történő nevelés
  • Pszichés problémák
    • életkori változásokból adódó lelki nehézségek pl. iskolakezdés, serdülőkor
    • veszteségek pl. válás, gyász
  • Családi konfliktusok
    • szülők közötti konfliktus;
    • szülő-gyermek konfliktus;
    • nevelési problémák;
    • bántalmazás
  • Családi életvitelben jelentkező problémák
    • elhanyagolás
    • betegség, fogyatékosság,
    • szülő külföldi munkavállalása, családba fogadás
  • Addiktológiai problémák
    • túlzott alkoholfogyasztás;
    • droghasználat
    • viselkedéses függőségek

4. Szolgáltatási paletta - A helyzetértékelést követően a szakember a szociális segítő tevékenység eszközeit és módszereit használja problémamegoldásra:

  • Segítő beszélgetés, tanácsadás
  • Konzultáció diákokkal, szülőkkel, pedagógusokkal
  • Részvétel szülő – tanár megbeszélésen
  • Szociális ügyintézés
  • Delegálás (esetvezetést továbbra is csak a Központ vagy a családsegítő szolgálat végez)
  • Pályaválasztási tanácsadás
  • Készség- és személyiségfejlesztés, szociális kompetenciafejlesztés csoport formában
  • Közösségi programok, táborok szervezése
  • Esetmegbeszélés

5. Szakmai támogatás a óvodai és iskolai szociális segítők számára

  • Szakmai segítségnyújtás eszközei:
    • Szakmai műhelyek (témák: szociális segítés az óvodában, mediáció és egy speciális formája; alternatív vitarendezés; kompetenciahatárok; pályaválasztás; tehetséggondozás; „jó gyakorlatok”)
    • Egyéni konzultációs lehetőségek
    • Modellező szakértők folyamatosan monitorozzák a szakmai tevékenységet, segítik a szakmai folyamatokat
    • Kutatás, adatgyűjtés a helyzetfeltáráshoz, szakmai szabályzó megalapozásához
    • Helyzetfeltárás, - elemzés
  • A jogszabály szakmai tartalmának pontosítása, javaslat a finanszírozás differenciálására

6. Az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység bevezetésének előkészítése

  • Ágazatközi munkacsoport felállítása

- tájékoztató levél minden köznevelési intézmény számára

- fórumok szervezése megyei és fővárosi szinten

- szükséges jogszabály módosítások kezdeményezése

  • Óvodai és iskolai munkacsoport felállítása

- szakmai szabályzó/módszertani ajánlás készítése

  • Módszertani támogatás

- szakmai támogatás, segítségnyújtás

- finanszírozásra, differenciálásra javaslat tétel

- személyi, tárgyi feltételek pontosítása

  • Képzés:
    - Központi oktatási program és tananyag készítése a feladat megvalósítók részére (81/2004. (IX.18.) ESzCSM rendelet módosítása)

7. Gyakorlati szempontok a bevezetéshez az EFOP -3.2.9-16 alapján:

  • A Család-és Gyermekjóléti Központ a tevékenysége során szociális segítő munkát lát el a hozzá tartozó köznevelési intézményekben, melynek célja az elsődleges prevenció megerősítése.
  • A köznevelési intézményekben a tanév rendjéhez igazodva, a köznevelési intézmény működési rendjébe illeszkedően konkrét időpontban ügyfélfogadási rendet alakítanak ki. Az óvodai-iskolai szociális segítő tevékenység szakmai koordinátora és a köznevelési intézmény vezetője félévente egyezteti, és az intézményben papír alapon és a honlapon is nyilvánosságra hozza ezt.
  • Általános hozzáférés: az óvodai-iskolai szociális segítő munka igénybevételének lehetősége az adott köznevelési intézményben minden gyermek alapvető joga, ahhoz egyforma eséllyel hozzá kell, hogy férjen minden gyermek, tanuló.
  • A helyi igényekre támaszkodás: az adott területen megjelenő szükségletekhez igazodó, tervezett és gyakorlati eredményekre támaszkodó megvalósítása.
  • Folyamatos kölcsönhatás: interakciós viszonyban áll az iskolával. Az iskolai szociális munkás ott működik, azon a köztes területen, ahol az iskola és a gyermek hatóköre találkozik.
  • Prevenció: az óvodás és iskoláskorú gyerekek és fiatalok képességeinek, lehetőségeinek legoptimálisabb kibontakozását támogatja szociális kapcsolataik, társadalmi integrációjuk javításával.
  • A szolgáltatás kedvezményezettjei:
    • gyermekek
    • szülők
    • köznevelési intézmény

pl. rendszeres kapcsolattartás, tanárokkal, gyermekvédelmi felelősökkel
együttműködés kialakítása az intézmény más segítő szakembereivel (team)
esetmegbeszélések, szakmaközi megbeszélések szervezése, vezetése
részvétel a nevelőtestületi ülésen, köznevelési intézmény által szervezett rendezvényeken, projektekben stb.;
jogszabályváltozások folyamatos figyelemmel kísérése és az érdekeltek tájékoztatása

  • Az óvodai-iskolai szociális segítő tevékenység:
  • A szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.
  • A szociális segítő előre kijelölt és közzétett időben fogadóórát tart a köznevelési intézmény kijelölt helyiségében.
  • Ez idő alatt felkeresheti őt szülő, vagy más hozzátartozó, gyermek, tanuló, és pedagógus, vagy a köznevelési intézményben dolgozó bármely munkatárs.
  • Az óvodában-iskolában dolgozó szociális segítő által szervezett programokon, közösségi rendezvényeken részt vehet az iskola közösségéhez és a rendezvény szervezése során megjelölt célcsoporthoz tartozó bármely személy.
  • Tájékoztatás a köznevelési intézményben
    • A tájékoztatás módja: a szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja szerint.
      A program dolgozói tevékenységük során tájékoztatják a látókörükbe kerülő lehetséges ügyfeleket.
    • A tájékoztatás tartalma:
      a szolgáltatások igénybevételének feltételei,
      az ellátás tartalma,
      a szolgáltatás tartalmi elemei,
      az ellátás igénybevételének módja,
      a programok, rendezvények, akciók
      közérdekű információk
       
  • Az ellátottak jogai:
  • Az ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szolgáltatás által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. A szolgáltatás biztosítása során az egyenlő bánásmód elvét meg kell tartani. A projekt az általa biztosított ellátást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel:
  • Élethez, emberi méltósághoz,
    a testi épséghez,
    a lelki egészséghez való jogra.
  • A szolgáltatásainak igénybevétele minden, a köznevelési intézményhez tartozó, segítségre szoruló személy, család vagy gyermek számára elérhetően biztosított. A szociális segítő a gyermek érdekeit képviseli, de ezzel nem sértheti mások érdekeit. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. A titoktartás minden szóbeli, írásbeli, hang és képanyag rögzített és azokból kikövetkeztethető információra, esettanulmányokra, esetismertetésre is vonatkozik. A szakember köteles biztosítani, hogy az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságára.

 

Megosztás